19. Fény és árnyék

Buzogánytorony kétszerBuzogánytorony kétszer

A Fény és árnyék leckébe tesztem, bár nem igazán tökéletes, valahogy másként értem ezt a leckét. Anyiban azért mégis úgy érzem, hogy köze van, hogy mindkét fotó esti felvétel, de a fények, tükröződések, árnyak másképpen dolgoznak. Az első tegnapelőtt éjszaka készült a másik még ősszel. A téli kép fura vágásai az alkalmazott technika következményei. Az őszi fotón ezt megvágtam, a télinél az erdeti állapotban van, mert sokminden (szerintem) hangulatos elem leesne egyébként (kiváltképpen fájna az előtér megvágása). Mindkét fotó kézből készült panoráma - nincs sajnos felszerelésem - de míg a téli tükörreflexes, az őszi mobilos. (Ezen kézi megoldás miatt eleve annyira extra cikkcakkos a téli kép)

Sziluett, vörös és fekete színekben

Feri, én ezt így nem értem. A lágyság miatt a forma kevéssé jön át, de ez nem lenne baj, ha a modelled látnám, nem csak a körvonalát, bal felső sarokban van valami eltérés, gondolom ez valami üveg, vagy golyó lehet, de így ebben a fényben ennyi világítással ez nem adja most át, amit mondani akarsz vele. Lehet ezt ismételni? (hegyi)

Kutyasétáltatás

Későn exponáltál. Oké, a bicajok is jól mutatnak, de a mozgás irányából arra következtetek, hogy a sétáltató elhaladhatott a lámpa alatt, és akkor ez a dolog ez jobban értelmezhető marad. Nyilván ez a dekomponálás ha nem ez a fényviszony, akár jót is tehetne a képnek, de így, hogy a lámpa fényköre ennyi, amennyi, így nem érvényesül ez a hatás. (hegyi)
értékelés:

Egy pohár víz

Nagyon szép fényjátékot találtál, nagyon megkapó ez az egész, a fenti résznek olyan hatása van, mint egy röntgenképnek, ami akár füstnek is felfogható, de mégis engem inkább ehhez az átvilágítós világhoz visz közel. Abban nem vagyok egészen biztos, hogy alul ennyi kell, abból egy ujjnyit vágnék, akkor még robbanásszerűbb lenne az egésznek a hatása, vagy akár érdemes lenne ezt négyzetesben is kipróbálni, hogy még feszesebb legyen, még jobban érvényre jusson a dinamika, de akár vágsz, akár nem, ez a kép arról tanúskodik, hogy te foglalkozol azzal a kérdéssel, téged leköt az, hogy miket lehet létrehozni csak a fény segítségével egy hétköznapi tárgyból is. Ráadásul annak külön örülök, hogy ez egy nagyon szép, ha jól látom csiszolt pohár. Amit hozzá tudok még tenni, az az, hogy minden ilyet fel tud dobni, hogyha a pohár mellett még megjelenik valami. Ne nagy tárgyra gondolj, például ne egy borosüvegre, mert esélyes, hogy az már túl sokat kitakarna, ráadásul nagyon koncentrálttá tenné a jelenlétét, és egy nagyon sötét felületet adna, tehát valami hasonló áttetsző felület kéne még. Ez attól az eszközkészlettől függ, ami a rendelkezésedre áll, de valamivel ezt a két oldalt még meg lehetne bolondítani. Szóval mindattól függetlenül, hogy én miket magyaráztam most itt, azért azt lássuk be, hogy ez a kép így önmagában is egy három csillagos kép. (hegyi)
értékelés:

Maszk

Ez egy nagyon szép ritmus, egy dolog von le az erejéből, a melltartónak a pántja. Én ezt már többször elmondtam önarcképeknél, amikor az önarcképnek nem lényegi eleme a ruha, és amikor azt mondom, hogy ezekben az esetekben érdemes akkor is megpróbálkozni akttal, félakttal, hogyha nem is fog a testből több látszódni, mint a fej, mert lelkileg, pszichésen visz téged bele ebbe az élménybe az akt, még jobban átadod magad vagy még esendőbbé válsz, minden esetre érzelmileg mélyít a palettádon. Itt most ez formai probléma, ez a fehér megszakítja a vállnál ezt a nagyon szép ritmust, amit kapunk, de egyébként semmi más baj nincs ezzel a képpel, mert nagyon jó az a megfigyelés, hogy így kidugom egy kicsit a fejem és akkor mi fog történni. Szépek az ívek az áll alatti részén, amit az árnyék kihoz a vállal, és az egész kar felé mozduló ívvel, ez mind jól ritmizál és harmonizál azzal, ami az arc körberajzolódása. A hajból az a nagyon pici kis jelzés, ami bejön a képbe, az fantasztikusan tetszik nekem. Az a kérdés most ugye itt az új megoldásnál, mert most már csillagokat is adok, hogy most mi jobb, ha három csillagot adok vagy kettőt, most az elején a dilemmámat is megosztom, mert tulajdonképpen ha eltekintek ettől a melltartópánttól, akkor ez egy három csillagos kép. Lehet, hogy más ezt megoldja és kiretusálja és meg azt mondom, hogy ettől nekem már nem teljesen tökéletes az élmény és így már csak két csillag, úgyhogy most rögtön az elején felrúgom a saját szabályomat és azt mondom, hogy most legyen három csillag, de kérek egy ismétlést a melltartópánt nélkül. Tudom, nem egy könnyű dolog, mert ehhez érzelmileg is hangulatba kell kerülni, de próbáld meg, hátha sikerül. Én nagyon kíváncsi lennék rá. (hegyi)
értékelés:

Mosonmagyaróvár forgalmas est

Mióta elkezdtem nagyon érdekel az éjszakai fotózás. Nagyon messze a jótól, de asszem ez a kép már talán vállalható. Fuji+Zeiss ISO 200, 15mp

Sajnálom azt a villanyoszlopot, aminek a tetejébe belevágtál, oda pont annyi kellene, mint ahogy a kép szélénél lévőnél még fönt fölfelé van mód, van hely, mert azt kellene itt is, hogy körbe tudja járni a fény, hogy ezt a csillagszóró hatást tudja adni. Szóval én örülnék neki, ha lenne még a tetejéből, annál is inkább, mert oké, a talapzatunk stabil, de annak, ami fönt történik, annak még több levegő kellene. Olvasom a leiratot és abban látom, hogy érdekel téged ez a témakör, szóval én csak javasolni tudom, hogy kísérletezz még, hogy felfedezzünk újabb problematikákat. Tudom, hogy ezt nehéz elhinni, de addig jó, amíg elkövetünk hibákat, addig van mit megtanulnunk, addig ez a pálya nyitott, onnantól, hogy az ember már tud és bizonyosnak gondolja magát, onnantól kezdve kezd veszélyessé és csúszóssá válni ez a dolog, úgyhogy én annak örülök, ha születnek gyakorlások, szóval én most ide kérnék egy ismétlést. (hegyi)

Törzsek

Mindig is szerettem a látványt, ahogy az alacsonyan járó nap átsüt a fák törzsei közt... sokat próbálkozom ilyen fotókkal, próbálok valamit visszaadni abból, ami nekem annyira bejön. Most így sikerült. Fujifilm XPro1 + Zeiss 32mm

Hát igen, itt most el kellett volna dönteni, hogy mire megy ki a fuvar. Arra, ami az árnyékokkal történik és akkor szépek a lábak, de akkor hosszabbat, többet kellett volna adni és nyitni a kamerán - vagy pedig maga a törzseknek a játéka, akkor viszont azokhoz kell közelebb menni. Most úgy a kettő között vagyunk, valahol félúton. (hegyi)

Fény és árnyék

Azt most biztosan nem tudom megmondani, hogy mik ezek a dolgok, amiket itt most látunk, olyan, mintha gyertyakoppantó lenne, de az is lehet, hogy ez csak így simán magában dísz. Azt nem tudom, hogy miért van ide betéve, hogy ez most egy kandallónak a fatartó része, vagy mi akar lenni, de hogy miért van ott, azt most nem nagyon értem. Valami még onnan a sötét részből hiányzik, hogy kiegyenlítse a kompozíciót, hogy működni kezdjen az egész, mert ez így most árválkodik itt önmagában. (hegyi)

Paprika

Egy paprika a konyhapulton, vízpermet, tükörkép. Más nem is kellett. Aztán ment a lecsóba.

Roland, az a helyzet, hogy neked most valamit a fényképezés előtt el kell döntened. Vagy egy túlvilágított glamouros világot hozol, de akkor annak a paprikának szabályosnak kell lennie és az működhet, ha már összevizezted, akkor annak is határozottnak kell lennie. Vagy keresel egy groteszk formát, egy emberi testre hasonlító formát, mint egy akt, egy torzó és azt fotózod meg, de akkor az nem színes és nincs így túlvilágítva. Most a kettő között vagyunk, kaptunk egy absztrakt formát glamour módon fotózva. Ez így nem működik, ráadásul a paprikának ritkán szép a csumája, erre is oda kell figyelni, hogy azt hogyan tudod úgy takarni, hogyan tudod megoldani, úgy forgatni. (hegyi)

Telibevakuzott tulipánok

Mostanában olyan divatos a telibevakuzás. Na ez nem azért készült, de úgy. Egy ideje kerülgetem, és a maga túlhúzott giccsességével mégis tetszik nekem. Ezt onnan tudom, hogy vagy egy hónapja kerülgetem már, és még mindig elkap. Talán mert kicsiben olyasmi, mint egy ügyetlen gyerekrajz. És a fény és árnyék leckéből azért talán a fény igaz... :)

Az van, hogy itt is ugyanaz a baj, ami volt, hogy ott vannak azok a szár darabok, azok oda nem kellenének meg ez az ismétlődés ott az nekem nem működik, de ez a telibe vakuzás, amiről írod, hogy divat, engem nem érdekel, hogy mi a divat vagy mi nem az, mert nem az felé megyünk, mert nem az határoz meg, ugye ezt már a Pajor Tamás is megénekelte. A kép az működne, tehát abszolút jók ezek az ordító színek, ezek a nagyon harsány jelenléttel bíró formák, jól működik, az egy másik kérdés, hogy egy kis rendezés ráférne. Az a fáklyavivő ott hátul sokkal fontosabb, mint a többi bohókás, őt előre rendeztem volna, hogy ne ő legyen takarásban, ő a főnök, a vezető és ehhez képest kellett volna a többi meghatározni ahhoz a függőlegeshez képest, nem elrejteni hátul. (hegyi)

hideg - meleg

Egy éjjszakába nyúló szerelés közben találtam a fényekre. Az épülő ház felső szintjén csak egy izzó égett, az alsó szinten egy biciklis lámpa fénye mellett kerültek be a beépített bútorok.

Ez a kép ez abszolút szép, de itt is azt mondom, hogy valamit az utómunkában kellene dolgozni vele. A 365-ös projektből tudom, hogy te mérnökember vagy, és ha az építészet ennyire foglalkoztat és fontos neked, mint amennyire én azt látom, akkor ha valaki egy ilyen tervrajzot ad le neked, akkor valószínűleg a kezére csapsz. Ezt most azért mondom, mert ezen a képen annyira kevés a képelem, hogy azoknak viszont mindnek a helyén kell lenni, nem engedhető meg az, hogy ilyen párnatorzítással bedőljön a jobb oldali fal vagy ferde legyen. Ez nagyon egyszerűen utómunkában kihúzható egyenesre, tehát az nem fogja a képedet rongálni, mert maga a megfigyelésed zseniális. Én ennél egy kicsivel világosabbra vagy keményebbre venném, hogy még határozottabb legyen, mert most nagyon belevész a sötétbe, lehet, hogy ez monitorkalibrálás kérdése, hogy te is lásd, mennyire sötét, de maga a meglátás tényleg zseniális. (hegyi)

Vitrin

Szép az, amit megfigyeltél, de ebben a skucban történő ábrázolásban nem adja ki a formáját, annyira kifordul az egész, hogy túl sok idegen elem kapcsolódik be. Nem voltam ott, így nem tudom, hogy hogyan lehetett volna megoldani azt, hogy ez ne így legyen fotózva, de az általánosságban igaz, hogy a fő témát még a dekomponálásnál is valahogy perspektívájában meghagyjuk. (hegyi)