2. Építészet, enteriőr

térgeometria_8

Moholy-Nagy és Klimt találkozása. Továbbra is a geometria és a tér útvesztőjében.

Budapest

Nem friss kép, tavaszi. Amolyan sétáljunk a városban túra alatt készült. (24mm f8 1/400sec iso100)

Hollókői vár

Nem sorozat és nem képpár, csak két azonos technikával készült fotó a hollókői várból 2017 év végén. A technika egyfajta panoráma, amit megfelelő felszerelés híján kézből készítek, az optika nodal pontját a ujjammal megtámasztva, több képet lőve, és utólag célszoftverrel összerakva. Sajnos hibák vannak benne, pl az első képen az elmosódott folt jobbra a fapados módszernek köszönhető. Azt gondolom, hogy jó színpad, de így üres...

Dobos Sándornál volt valami hasonló térmódosítás, arra emlékeztet ez a kép, arra a világra. Csakhogy. Nála voltak általában szereplők, vagy ő, vagy a kutyák közül valaki, szóval nem elégedett meg a térrel. Itt is ezt hiányolom. Merthogy önmagában az, hogy látok egy várromot meg valami tájat, kicsit fád színekkel, ez még nem hoz lázba képileg. A torzulás meg olyan, hogy gyorsan modoros lesz, szóval bevallom, én nem nagyon tudok mit kezdeni az ilyen technikai őrületekkel, mert nem nagyon tudnak az öncélúságon túllépni. A másik képről is itt írok, ott a bajom még abban is van, hogy az egész olyan makettszerű, mintha ilyen lakásbelső tervező szoftverrel készült volna, egyszerűen a struktúrák és minden olyan művi, mintha valami CGI cucc lenne valami videojátékból. Ez nem az én világom. De képes vagyok elfogadni, ha valakinek ez a bindzsizés tetszik, csak nekem nem áll erre rá a szemem sem, meg nem is nagyon izgat fel. (hegyi)

este_2.0

Ez egy kicsit másabb talán több minden került rá. Bizonytalan, hogy ez jót tett-e neki. Pillanatnyilag hiszek benne.

Az a helyzet István, hogy ez most nem lett jó. Az előzőnél írtam elemzésben a szürke fátylat, az újra megjelenik, le kell szedni, és írtam a flakonokat, mint zavaró momentumokat, erre szinte mindent leszedtél, közelebb mentél, négyzetesre tetted, szóval amit lehetett egyszerre mindent módosítottál. Olyan, mintha egy énekesnek azt mondanád, hogy az Aida nagyáriában volt 4 fals hang, erre javítás helyett elkezdené énekelni a tavaszi szelet. Szóval ne egyszerre mindent akarjunk módosítani, mert azzal én nem tudok mit kezdeni. Lépésről lépésre, és főleg amin nem mondtam, hogy kell változtatni, azt nem kell bántani. Na, kérek egy ismétlést ahhoz képest, ami az előző volt, ezt a lépést se feledjük, mert tanulság van benne. (hegyi)

rajzolat

Ez egy szép meglátás, tetszik, de én lehagynám jobbról a házat, az oda nekem nem kell, borítja az egyensúlyt így, elviszi a fókuszt a tűzfalról, az ott megjelenő finomságokról. Érdekes momentumnak az a cső épp elég, az kell, mert az ad hozzá egy viszonyrendszert. (hegyi)
értékelés:

padláson

Ezt szétvágja a fenébe a kábelköteg, így nem tudok vele semmit se kezdeni. (hegyi)

Vásár

Vörösmarty tér, állvány, fuji X-T20, ki akartam próbálni milyen B-vel fotózni.

Nem tudok sokat mondani, csak ismételni magam. A szelektív színezés csak arra jó, hogy a magad bizonytalanságát, hogy elég érdekes-e a téma, elfedd. Nem, nem elég érdekes, zavaros, és ezen nem segít, hogy a kis égők vagy micsodák színesek lettek. Ha ezzel azt akarod nekem mondani, hogy a nagy sötét masszából már csak a kis lámpácskák maradtak, az egész vásár idegen, és a léleknek nem marad kapaszkodó, vagy valami hasonló Oravecz-Coelho, akkor sírva fakadok. Távol vagy a történéstől, ezért nem történik semmi. Van egy feleslegesen nagy előtér, valami háttal történik nekünk, de ez így, ebben a sötétben értelmezhetetlen. Ha B-vel akarsz fotózni, kell fény attól még, demerung, sötétedés előtti időszak, vagy akár ebben a taknyos időben még korábban is, lerekeszeled és hadd szóljon. Ha nagyon sok a fény így is, kell venni szűrőt, hogy csökkentsd. De mindenek előtt meg kell figyelni, mi történik, ha elég érdekes, akkor kitalálni, hogy azt honnan lehet meglőni és úgy nekifogni. (hegyi)

Hollókő

Ez a mozis nézet ez nagyon idegen, ráadásul kurva nehéz ám ezt jól komponálni, hogy értelme is legyen, hogy miért nem a hagyományos 3:2-es képarányt használod. Csináltam egy verziót. Egyrészt balra azt a házat le lehet hagyni, mert csak a távolságot növeli a témától. Másrészt utómunkában javítani kell a jobb szélén levő részt, ott azt az utcát is érdekessé, hívogatóvá kell tenni, ehhez meg az kell, hogy ne legyen bebukva ennyire. És a templom színhőmérsékletét is közelebb érdemes hozni a kép egészéhez. Hát, valahogy így. Jó az alap, de kérlek, ezt a nagyon szélesvásznú képarányt egyelőre hanyagoljuk, mert csak nehezíted vele a dolgod. (hegyi)
értékelés:

esős nap

Az van, hogy nem szerethetőek a tónusok. Ez elsőre hülyén hangzik, tudom. Azt értem ez alatt, hogy van egy falatnyi csúcsfény, ami éget, a többi meg be van bukva. A tónusgörbével kéne játszani, hogy meglegyen, mi ez. Mert így most találgathatok, de az ember meg olyan, hogy ami rejtvényként kerül elé, ahhoz nincs mindig kedve, hogy kitalálja, mi is az valójában. Ahhoz meg, hogy absztrakt legyen, túl konkrétak a részletei, és lásd mint fent, koszos hatású az egész. (hegyi)

Hármashatár

Hármashatár-hegy tetején készült, állványt most használtam először. Zavar, hogy éles a kép, de nem tudom miért. Fujifilm x-t20, 35

Jártam én itt azt hiszem körülbelül ugyanilyen fényviszonyok között, csak nyáron. Lenyűgöző helyszín. És hát igen, én is elkövettem azt a hibát, hogy sötétben akartam esti képet csinálni. Márpedig a helyzet az, hogy esti képet a demerungban, vagyis a sötétedés előtti pillanatban kell csinálni. Ez néhány percnyi, fel kell rá készülni, mert gyorsan elszáll. És hát igen, a havas város is segíthet. A lényeg, hogy ne csak a fénypontok rajzolják ki a képet, hanem némi derengés legyen az épületeken is, mert a képrögzítés érzékenysége és felbontóképessége messze alul marad az emberi szemnél, és emiatt sok lesz a veszteség. Ráadásul, ha világosabb van, azt lehet sötét felé tolni, de ha sötétben fotózol, abból már vissza nem lehet hozni sokat. (hegyi)
értékelés:

Cuha

Utána kellett néznem, mi ez a Cuha, egy patak, vadregényes hely lehet. A kép egy kisvasút síneit és alagútját ábrázolhatja, azonban a helyzet az, hogy azzal, hogy ennyire kicsi mélységélességet hagytál, nem lett szerethető a helyszín, inkább zavaró ide az orrom elé tolva ez a vasdarab. Csínján kell ezzel bánni. Szuper, ha van egy fényerős objektívünk, amin 1.4 vagy akár 1.2-es blende az alsó érték, de ez nem arra szolgál, hogy megbolondítsuk a térélményt egy realista helyzetben, hanem hogy legyen elég fény a beállításhoz és az exponálásnál. Szóval meglenne a hangulat, de a technika most ellene dolgozik. (hegyi)
értékelés:

lépcső a ...

Egy templom tornyába vezető lépcsőházban készült kép. Elég nehéz volt függőlegesen tartanom a kamerát ezért lett olyan magas iso-n készítve, amúgy sem sok szín volt jelen ezért került szürkeárnyalatosba.

Szép szerkezet, amit megláttál és jó, hogy elkészítetted ezt a képet, viszont az utómunkával kéne még dolgozni. Jobbra lent világosabb, balra fenn sötétebb a kelleténél, és persze oké, a tér maga is beleszól a fényekbe, de a kép, a fotó dolga ebben az esetben nem az, hogy dokumentáljon, hanem ebben az értelemben szabadon kell használni a lehetőségeket, ha kell, korrigálni. Beteszek egy sebtiben csinált javítást, nyilván az eredetit pontosabban lehet módosítani. A cél persze nem az, hogy mindent egalizáljunk, kivasaljunk, kell bele életszerűség, csak a mértéket kell kordában tartani. (hegyi)
értékelés:

Polin 2.0

A kép a kedvenc európai múzeumomban készült.

Úgy gondolom, ez sokkal jobb lett, mint az előző, egyetlen, ami nekem zavaró, az a 16:9-es arány, leírtam már, de ismétlem inkább, szóval az egy filmes képarány, nem fotós, a telefonok és a kompakt gépek szoktál volt használni azért, mert ott egyszerre akar megfelelni a gép a filmes és a fotós elvárásoknak, de a 3:2-es vagy 4:3-as arány a szemnek jobb állókép esetén, mert nincs az az érzet, hogy fenn és lenn valami hiányzik. Ettől függetlenül ez jó, tetszik, szép. (hegyi)
értékelés: