6. Enteriőr

Om

A képnek a jobb oldalából két ujjnyi levágható és akkor az egész máshogyan ritmizálódik, mert így most kiürül az egész. Egyébként engem sokkal jobban érdekelne az a rádiós doboz, amin ül maga a Buddha és hogy ott belül mi történik, tehát ez nekem így izgalmasabb lenne önmagában, mint tárgyi játék, mert ebben sok minden van, nem baj, hogy a sok mindent is láttuk, de nem ártana elkezdeni azzal foglalkozni, hogy ott mi van abban az egyben. (hegyi)

GG 52/01 - Reggel

Ezennel elkezdem az 52-es projektemet. A 365-el úgy vagyok, mint Wagner úr a száz font jutalommal: "Ne mondja azt, hogy százat! Maga rosszul hallotta! Annyi font csak számtanpéldában létezik! De húsz, az van, vagy huszonnégy is lehet! Annyit már láttam!" De az 52 az egy hihető szám. Szóval a heti feladatokkal megpróbálkozom, bár most mindjárt az elején gondban leszek, mert a szigeten nehéz lesz megtudni mi a feladat, meg beküldeni is, de azért hátha sikerül.

Annak nagyon örülök, hogy elkezdted ezt a sorozatot és meg is értem azt, amit írsz, hogy neked a heti egy az pont jó, el is fogadtam, úgyhogy köszöntünk, mint special guest a társaságban. Ebben most az a nehézség, hogy ez bekerül ide a szakkörbe, mert a 365-be nehezen tudnám betenni, mert ott ugye a napi képek vannak, de vállalom, hogy elemzem, ami lehet, hogy kicsit igazságtalanság a többiekkel szemben, ezt most nézzük el, ezt a heti egyet vállalom, mint elemzés. Jók ezek a formák, jók ezek a térjátékok, egy kicsit zavar, hogy dől-borul a perspektíva, de nyilvánvaló, hogy ezt egy drágább géppel - maga a gép - korrigálni lehetne, de utómunkában ezt is helyre tudod hozni a fotón is. Ezek nem olyan dolgok, amik ördögtől valóak, ezt a nagyításkor a papírnál is helyre lehetett hozni, szóval ezzel analógban is dolgoztak a mesterek, vesztünk valami minimálisat az élességből, na és, annyi baj legyen, ez az egyetlen pici bajom, mert amúgy a kép tetszik és jó ez a hangulat, hogy senki nincs még ott. (hegyi)

Telepi zsáner

Egy kifejezetten napos tavaszi késő délután készült kép, eredetileg nem is ezt megcélozva, hanem egy virág árnyékát a falon, amit megvilágít a vérvörös fény. Az valamiért nem akart sikerülni, de aztán megpillantva ezt, rögtön megfogott.

Az a helyzet, hogy ez egy jó kis hangulatfotó lenne, de nem biztos, hogy innen fotóznám meg, mert így ami nem kap igazán szerepet az a ruhaszárító, holott fontos kellék, van olyan fontos, mint a többi. Így most nagyon mellékes lett. Hogyha egy kicsit elmozdulsz a ruhaszárító felé, akkor ez a dolog még inkább hatásos lenne. (hegyi)

Interferencia

Interferencia

Nagyon szürreális ez a kavargó örvény, az elhelyezés pedig még rá is dolgozik erre, a kameraállás, mert lenyom, présel szinte, még erősebbé téve a forgást. Az is jó, hogy hosszút exponáltál és így a figurák személyesből átmentek általánosba, a fontosságuk nem egyedi, hanem formai. Jó lett, köszönet! (hegyi)

Vezérlő

Vezérlő

Csaba, ez kiváló helyszín, és fontos, hogy ezt az ember rögzítse a maga számára, hogy mennyire jó terep, milyen jó díszlet, de ez arra is kell sarkalljon, hogy kezdj ebben a helyszínben gondolkodni, már amennyiben be tudsz oda még jutni. Ha igen, azt kell kitaláld, hogy mire fogod használni, mihez lesz ez háttér vagy színpad. Meg kell tölteni tartalommal. (hegyi)

Lépcsőház II.

Lépcsőház II.

Nem tudom, fent van-e ebből még, ha van, kéne - ha nincs, akkor viszont a pihenő előtti utolsó lépcsőnél fentről vágnék, hogy az a képhatárnál lévő kuszaság csökkenjen. Ennyi a kritikám, mert ez egy amúgy nagyon érdekes, jó tónusú megfigyelés, jól rendezett, izgalmas, tetszetős. Próbáld ki, hogy fentről vágsz ennyit, egyből harmonikusabb lesz az eredmény. (hegyi)

Üres a magtár

Üres a magtár

Egyrészt ez nagyon izgalmas találat, egészen különös szerkezet nekem, de feszesebb kellene legyél, oldalt is, nem kell az oszlop melletti sötét sáv se jobbra se balra, és alul se kell ennyi a betonpadlóból, lentről akár két ujjnyit is vághatsz nyugodtan. Így most ugyanis olyannak hat a kép, mintha annyira megilletődtél volna a meglepő látványtól, hogy földbe gyökeredztél volna. (hegyi)

Műhelyfal

Műhelyfal

Englert Antal műhelyében

Szép ez, jó az atmoszférája, így is jó, önálló képnek is megáll, de igazán akkor adná ki, ha ez egy sorozat része lenne, amiben van szereplő is, és van olyan is, ami személyesebb a kiválasztásod által, mert ez most inkább dokumentatív tiszteletadás, de picit sok dolog van rajta, nem tudom meg belőle, mi a te kedvenced, mi az, ami felkeltette az érdeklődésed igazán. (hegyi)

Délutáni órában

Délutáni órában

Sokat rendezgettem az íróasztalt a szobában. Nyáron túl napos helyen volt, télen túl hideg helyen...

Az a helyzet, hogy ami nem sikerül a valóságban, azt neked utómunkában kell megcsinálni. Itt most három (ha akarom, akkor négy) fényforrásunk van: van egy Nap, ami valószínűleg egy tetőablakon világít be, ami a falra vetődik, van egy asztali lámpánk, van ennek a tetőablaknak egy tükörképe, és van maga a monitor. Ez négy külön életet élő dolog, és ezt kellene valahogy összehozni. Tulajdonképpen ez majdnem a négy sarka a képnek, kicsit azt bánom, ha már ez így alakult, akkor miért nem vágtál a hangszórók mellett, mert akkor ez még hangsúlyosabb lenne, hogy így négy felé van osztva, de valahogy ezeket tónusban közelebb kellene egymáshoz vinni. Olyannyira, hogy értelmezni lehessen a Tilos a dohányzás feliratot, meg esetleg a képeket is a falon. Itt arról van szó, hogy meghagyjuk a csúcsfényeket ott, ahol vannak, és a középtónust elkezdjük emelni, és egyből élni kezd a többi is, vagy elkezd valamilyen történet felé elmozdulni. Ez talán egy megoldás lehetne. (hegyi)

Lépcsőház

Lépcsőház

Ez egy nagyon izgalmas kompozíció, abszolút tetszik. Nem értek egyet a képaránnyal, nyugodtan lehetett volna fönt még ehhez hozzátenni, ahogy egyébként lent is. Nekem nem kell ennyire körbevágni, ahhoz, hogy ez működjön. Van itt egy nagyon szép kalligrafikus gesztus, ennek nyugodtan hagyhatsz teret. Ha oldalt meghagytad, amit meghagytál, akkor annak a két-háromszorosát is meghagyhatod fönt, meg lent is még valamennyit. Persze, a lenti kérdéses, hogy ott mi lehetett még benne, hogy folytatódott ez a korlát, de amennyit a helyszín engedett volna, annyit még én benne hagynék, és akkor elkerülném azt, hogy ennyire furcsa képformátumot kelljen használnom. Ez megint egy olyan kérdés, hogy ez igazából nem életveszélyes probléma, ízlés kérdése, én nem tudok megbarátkozni ezzel a furcsa filmes képaránnyal, hiába akarjátok lenyomni a torkomon. Nagyon szépen van exponálva, abszolút jól figyelted és mutattad meg ezt a ritmust, úgyhogy gratulálok. (hegyi)

Ki itt belépsz

Ki itt belépsz

Nem tudom, hogy ez most ez WC, vagy egy mosdó, vagy épül egy épület, és nincs még kész, vagy mi akar lenni, de erre az utóbbira tippelek. Egyébként nagyon jó ez a mosdó, de minek másztál ilyen magasra? Mert ettől hogy felmásztál, és ezt a nagy fényt bekapcsoltad, elvitted a figyelmemet a mosdóról. Ha csak letakarod fent a fényforrást, egyből elkezd élni az egész. Erre figyelni kell, hogy ekkora tónuskülönbség ne legyen. Kiégetted most a szememet, és ez elvitt a finomságból, miközben tök jók a struktúrák a falon ezzel az épphogy malterrel befröcskölt felülettel. (hegyi)

Senki nincs

Senki nincs

Sokat nem fogok mondani, mert ez készen van. A semmiből építkezel, mindennapi dolog, de mégsem az attól, hogy megjeleníted. Tehát ez a kép tipikusan olyan, hogy amikor már kész, akkor lehet nyafogni, hogy de hát ilyet én is tudok, na de meg is kell csinálni, szóval örülök neki. Van tere, hangulata, félelmeink kivetítése is, jó lett. (hegyi)

Szűken

Szűken

A vignettálás természetes, napnyugta környékén az utolsó napsugarak szétterülnek egy mattüvegen, így esnek a lakásba.

Ez nyugodt, szép, formailag kiegyensúlyozott kép, van benne valami a hetvenes évek Lakáskultúra enteriőrjéből, szolíd és szerethető, jó lehet ott élni. Köszönöm, bensőséges szituációt tudtál megmutatni. (hegyi)

megoldás

megoldás

Mármint a világítás megoldása... Szűk, puritán lejárat egy mosdóhelyiségbe, meglepő kontrasztot mutatott az egyébként patyolat tiszta és modern 'bisztróban'. Vaku nem villant, iso200, 50mm fix, f3.5, 1/320sec + Némi PS

Sikerült jól megkavarnod a teret, nem egyértelmű, hogy a plafonról lógva, vagy a falról alá mutatod a képet, hogy mi van fenn, mi oldalt, mi lenn, és ez csak hozzáad az izzók és drótok rendszerének eleve thriller hangulatú ábrázolásához. Egy elvadult szálloda, egy kies folyosó, egy fal, steampunk a lakótelepen, ilyesmi dolgok jutnak eszembe, és az, hogy milyen jó mindehhez ez a sárgás színvilág. Tetszik, nem szokványos megoldás. (hegyi)