Enteriőr

zakó

zakó

Ez egy nagyon jó kompozíciós játék, egyensúlyos, érthető, és amellett, hogy formailag jól megoldott, még gondolatisága is van a magányos kabátnak. Nagyjából ennyi, amit látunk, amit kapunk, egy stabil képi formanyelvet, és ez annak fényében is fontos, hogy Zsuzsa általában nem szokott ennyire puritán eszközöket használni ahol jószerivel nincs képmódosítás, szóval egy olyan ajtón nyitunk be, amit eddig nem mutatott Zsuzsa nekünk. Köszönet. (hegyi)

Tükröződés

Tükröződés

Egy kis napsütés, egy kis szellőztetés, egy kis tükröződés.

Jó a tükörjáték is, de nekem inkább a színek azok, amik izgalmasak és finomak, viszont ha innen közelítem meg, akkor fenn a második drótsáv az már sok a jóból, én a kilincs fölötti részt kihagynám. Úgy egyből beindulna az a térjáték, ami ezt az egészet izgalmassá teszi, jó dinamikai ellenpontként a színekre. (hegyi)

Lámpa

Lámpa

Az új lámpám. Nagyon szeretem...

Szeretem ezt a meleg zöldet, és jó az egyszerűsége a képnek, ahogy finoman a kis kapcsoló láncocskára hagyja a figyelmet fókuszálódni, de nem agresszívan, csak épp hogy, érzéssel. Miközben határozott vonalakat látunk (talán a lámpaernyőt picit kellett volna ahhoz mozdítani, hogy ne csak a függőlegesek legyenek meg, hanem a kvázi vízszintes is oké legyen), a meleg tónusok, a finom átmenetek és a króm ezüstfeketéje az, ami a dinamika meleg a nyugalmat is megadja. Szép. (hegyi)

Virágos

Virágos

analóg

Zsuzsa nagyon szenzitíven választ témákat magának, ez nagy erénye, érezni a rácsodálkozás örömét, itt most is megvan az a plusz, hogy nem csak talál valamit, de elgondolkodik azon is hogy azt hogyan mutassa meg, mi az optimális nézőpont. Talán majd abban érdemes még időt adni magadnak, hogy mindehhez a világítás és az utómunka is hozzá tudjon adni, mert itt például a nagyon sötétre hangolt előtér hunyorgásra késztet a hátteret illetően, nem komfortos érzés nézni, ezt talán érdemes lenne, mint két szélső érték, közelebb hozni egymáshoz. (hegyi)

Enteriőr

Enteriőr

A terep kiváló, sok mindenre jó lehet, és jól használod, amikor önportrézol pl. De ha enteriőr, akkor nem lehet olyan, mint most a baloldalon, hogy a faliszőnyegből benne hagysz egy ferde darabot. Ha lejjebb guggolsz, akkor kontrollálni tudod a dőléseket. Ha ennyire határozott képelemek vannak, mint a szőnyeg vagy az ajtófélfa, akkor ha azok torzak, akkor levesznek az értékéből a képnek. (hegyi)

Átrium

Átrium

Hotel Solar, Nagyatád

Lehet, hogy becsap a szemem, mintha nem lenne az oszloprész függőben, de ez mellékes, mert az a formaérzékenység, amit mutatsz, levesz a lábamról. Jó, tónusban brutálisan sötétek vagyunk, szinte félek a sötétektől, de ez is korrigálható, nem kéne sok, 1-2 fényérték talán. Ez valószínű kalibrációs probléma lehet, nem az első, hogy a mélyebb tónusokban bebukás határára jutunk. Szóval jó kép, tetszik, thrilleres nézőpont. (hegyi)
értékelés:

Holsten

Holsten

Ez így is megáll a lábán, erős fogalmazás, nem nagyon kegyes, de nekem tetszetősebb lenne, már ha van benne-körülötte még anyag, ha az asztal határozottan függőleges lenne, és ebből mozgatná ki a ritmust a fotel sötétje, mert a két sörösdoboz vissza fogja húzni, nem kell a függőleges elmozdításával erre még rágyúrni, mert az meg bizonytalanná teszi a formát nekem. De ettől még ez 3 csillag, apróság, csak báncsa a szememet. :) (hegyi)
értékelés:

Kettőskép

Kettőskép

Kár, hogy a leckék között nincs képpár.

Azt az üzenetet, amit a két tér úgymond szociokulturális különbsége mutat, tökéletesen lehet érteni, de valahogy mégis olyan, mintha a jobb oldali kép az a bal oldali képből nyílna, mint egy lápcső alatti elzárt üres szoba a takarítóknak. Ugyanakkor egyik képnél sem érzem azt, hogy önállóan is megállná a helyét. Az elsőnél ez abból adódik, hogy olyan üres flekkek vannak, amiknél hiányolja a néző a történést, miközben a vágás a lépcsőnél esetleges, de a tábla meg nagyon erős, oda a lécsőhöz kellene még valami. A második a bonyolultabb ügy, ott én csak abban nem látom a dolgot, hogy miért onnan lett fotózva, ahonnan, mármint hogy a kamera magassága az nekem ezt látleletté emelné, de annyira meg nem vagyunk fent, hogy beindulhasson ez az elidegenítő hatás. Ha lejjebb lennénk, akkor működne ez a kép igazán, mert az asztal üres, a tér üres, tehát nincs igazi indoka a fentről fotózásnak. Nos, összességében pedig azt gondolom, hoyg két nem tökéletesen megoldott képből attól, hogy összepásszítom egybe, még nem lesz kész az üzenet, mert a két kép problémái nem egészítik ki egymást, nem oltják ki egymást, ezért inkább erősödni látszanak. Találtál valamit, az kétségtelen, fontos is lenne, de talán az idő volt kevés rá. (hegyi)
értékelés:

színes formák

színes formák

Az van, hogy van két függőleges formánk, amik jól aránylanak egymáshoz, ráadásul a falnak a formái, tehát ezért két téglalapot látunk, és ebbe a térbe robban be ez a vörös, ami az íveivel jól mutat, csak nem értem, hogy mi az, ami még ott rajta kívül is ott van valami fekete, vagy nem tudom, mi, és mivel ezt nem tudom megmagyarázni, ezért az ott, mint kérdőjel ottmaradt. Ez az egyik problémám. A másik, hogy nem tudom, mert nem látom ezt a fotelt, nem tudom megmondani, hogy milyen lehetőségeket hordoz magában, ezt te tudod, de valahogy olyan nekem most, hogy nem vagyok meggyőzve arról, hogy ennek a formának nem voltak dinamikusabb íve, ami még nagyobb feszültséget tud hordozni, mert ez így elég lankás, miközben igényelné a még nagyobb robbanást. Ami a színben megtörténik, azt formában is követni kellene. Nem tudom, hogy ismételhető-e a kép, ha igen, akkor kérnék egy ismétlést. (hegyi)

Tükrözés mentes üveget kellett volna venni

Tükrözés mentes üveget kellett volna venni

Mióta bekereteztettem, azóta bosszant, hogy nem vettem rá tükrözésmentes üveget.

Gábor, ha én egyszerűen szeretnék fogalmazni, és a humoromnál is akarnék maradni, akkor annyi lenne az elemzés, hogy igen. De megpróbáljuk a dolgot komolyabban venni. Látunk itt egy enteriőrt, ami a zongora, és a kotta, és előtte van ez a gyönyörűséges neorealista avantgárd tájkép csoda, szürreális mese-valóság. De valóban van egy furcsa hatása az egésznek ettől, ugyanakkor azt mondom, hogy engem a zongora, és a kotta sem érdekel ebben a formában annyira, de az érdekes lehet, hogy mi történik a tükröződésnél. Lehet, hogy tükröződésmentes üveget kellett volna venned akkor, mert amikor te ott vagy ebben a helységben, és gyakorol a család, akkor zavar téged ez az egész, de ha már ez van, és ez itt történik, önmaga tálcán kínálja neked a lehetőséget, hogy használd azt az egész teret, mint Alice csodavilága, ott nyílik neked egy újabb helyzet. Jelenleg ez a használat nem történik meg, csak a felvázolása valaminek, de ezzel azért még lehetne dolgozni, úgyhogy én ezt most továbbgondolásra adom vissza azzal, hogy egyrészt azért ez nekem enteriőrnek egy kicsit még kevés. Másrészt pedig értem én azt Gábor, hogy te nem szereted bekalibrálni a monitort, meg az sem fontos, hogy a színek a helyükön legyenek, de most valahogy ez az egész ezzel a sárgás, fád tónusrenddel nekem eléggé erőtlen. Gondolkodjunk még ezen a munkán egy kicsit. (hegyi)

Kint-bent

Kint-bent

Az az érdekes, hogy ez a harmadik olyan képed, ami a közepe mentén kettéválik. Ilyen volt a falon lévő árnyékos képed a két képkerettel, ilyen volt az árokpart, ahol azt a behavazott fát vágtad ketté, és most itt a harmadik ilyen kép. Van két történetünk, egy belső henyélős, mesélős, szállodai szobás, aztán van egy külső, elég zaklatott, nem tudom, olyan téli szocio, és van a kettő között valami. Na, most a kettő között ez a mumus? Vagy mi? Tehát, nem nagyon értem, hogy ő most mi. Ha ez egy ilyen horrorfilm akar lenni, akkor viszont meg kell világítani alulról egy kicsit az arcot, és máris ott van az egészben a félelem, vagy a dráma, és ez most nem történik meg. Nem értem, a dolgot. Persze, azt értem, hogy magát a kint és bent hatást az hozta létre, hogy takarsz a belső fényviszonyokból a testeddel, és ezért lehet egyáltalán értelmezhető a kinti világ, ez megvan nekem, csak a két világ közötti átmenet nincs megoldva. Ez nagyobb baj, mint az, hogy szarvacskád nőtt a csillárból. De az ötlet szuper, csak a kivitelezésnél kell egy kicsit továbbgondolni ezt a dolgot. (hegyi)
értékelés:

tökös

tökös

Kicsit bajban vagyok a leckebesorolással, enteriőr, azaz valamilyen belső tér, szobabelső - és a Pista hozzáfűzéséből kiderült, hogy ez valami sufni ahova ő benézett, és ez bent van, az ablakon belül. Ha didaktikusan veszem, akkor ezt teljesíti a leckét. Nekem ez azért másról mesél, mint az enteriőr leckéje, de nem nagyon tudok belekötni, meg nem is nagyon akarok. Ugyanis a kép tetszik és rendben van. Az egésznek van egy nagyon érdekes hangulata. Ugye mindig arról beszélünk, hogy a technika használata mikor adekvát és mikor nem, és hogyan lehet bekapcsolni akár egy mobiltelefonos fotózást is a fotográfiába, és én itt azt gondolom, hogy az a helyzet, amit maga a technika szül, és úgymond hátránya lehet a képi megközelítésnek, az itt most előnnyé kovácsolódik. Jót tesz a képnek a zajosság, a karcosság, az elmosott tónus, mert segít az elvonatkoztatásban. Mindeközben István tudatosan benne hagyta az utalásokat a képben, hogy ez valami olyan felület, ami egy képkeret vagy ablakkeret, ott van a kicsit bénára sikerült gittelés, ott van a furcsán pácolt fakeret, de nem ezzel foglalkozunk, ez az egésznek csak az alaphangulatát adja meg. Az, ami bent történik, egy nagyon furcsa megfigyelés. Nagyon kevés képelemmel dolgozik István, tulajdonképpen felületekkel, és ez a nagyon minimális az almák vagy tökök formái, de még erre is azt mondom, hogy ez is egy biankó csekk, hogy megegyezünk abban, hogy ezek valami növények. Mindez mindenki fejében sajátosan egyedien dekódolódik. A folthatások azok, amit nagyon érdekesen működnek. Azt kell mondjam, hogy hatásában, hangulatában emlékeztet Barcsaynak egyik festményére, amit volt szerencsém hosszú évekig nézegetni Demeter falán, és ott voltak hasonló tónusok, hasonló struktúrák, foltok, textúrák, és ez az egész, ebben a képben, a fotográfia eszközével értelmeződik át. Köszönöm szépen, megvan a három csillag, de leckemegoldásnál hadd legyek szigorú. Ezt én most nem érzem 100 százalékosnak, hogy jó leckébe soroltad-e. (hegyi)
értékelés:

Csillagszalon

Csillagszalon

Egy szépségszalon belső terét fotóztam. Nem volt egyszerű, mert nagyon kicsi a tér, nehéz elférni is. Egy 16mm-es halszem objektívvel fotóztam, és utólag korrigáltam a torzulásokat. A világításhoz egy nagyobb ernyőt vakuval, és a vázon lévő vakut használtam.

A helyszínt nem ismerem, ezért nehéz bármit mondani, azt látom, hogy most ebben a kompozícióban az oszlop van középpontban, tőle jobbra főleg, de balra is nyitott tér van, nem marad meg a szem mozgása valamiféle tervezett irányok között, hanem ide-oda kóricál a képen. Azért mondom, hogy nem tudok sokat mondani, mert ha lehet, máshonnan talán eldönthető lett volna, hogy mi a fontosabb és afelé fordulva ez rendeződne, így most ebből azzal lehetett volna valamit enyhíteni az oszlopon, ha akár a pult mögé beáll egy szép lány, úgyis vannak a falon lányfejek, annak is ellenpontja lehetett volna, szóval így ez most nem nyugodt kép. (hegyi)
értékelés:

talált medve

talált medve

De jó lenne tudni, mi az a Poplatek, ami 3 korona, volt valami régi rajz- vagy bábfilm, csehszlovák persze, abban mintha az ahoj poplatek hangzott volna el, és ez azért érdekes nekem, személyesen nekem, mert ettől ez a kép így most valami elfuserált gyerekfilm forgatást hív bennem elő. Jó a maci is, de csak a kék melegítővel együtt, ez ad így egy ívet ki nekem, na meg a folyosó, ahová átlátunk. Olyan ez, mintha valami iskola lenne, ahol az igazgatóhoz kell menni rapportra, és míg várunk, ott a maci, ami amúgy játékos, ott az asztal, ahol reggel még a kirándulásra kellett jelentkezni, akkor még minden jó volt, most meg mintha félelmetesebb lenne az egész, amíg várunk, hogy sorsunk felől döntsenek. Ez az én mesém a képhez. (hegyi)
értékelés: