10. Házi kedvenc

Léna a kutyám élvezi a nyarat!

Ezt a képet a nyári szünet alatt készítettem Huawei P8 Lite-tal.A kutyámat nem én állítottam be,magától pózolt be. Én kihasználtam ezt az alkalmat és lőttem róla pár fotót. Csak elővettem a telefont és már fotóztam is.

Üdv a Látszótéren! Az van, hogy az jó, ha találsz egy helyzetet, de neked a dolgod az, hogy a képkivágással meghatározd ilyenkor is, mi az amit mutatni akarsz. Most a kép fele a fű, fele a kutya kábé. A fű nem érdekes. A láb viszont az lenne. Szóval ilyenkor nem a fejet kell középre komponálni, hanem törekedni kell rá, hogy a kutya minden alkatrésze benne legyen a képben, mert ez a fekvő póz akkor tud a legjobban érvényesülni. Ismétlést kérek, és az első leckét, a bemutatkozást is pótold. (hegyi)

kicsi

Ha valaki, hát én cicás vagyok, most négyen vannak, öreg, fiatal, kölyök, szóval eleve ha cica van, az nekem kedves, és ő, akit látok, nagyon szép macsek. Annak örülök, hogy nincs vaku. Nem szabad. De azért vagyunk itt, hogy a macskarajongást félretéve beszéljünk a képről, hiszen a modell lehetne egy ember is, akkor se lenne más a feladat. Ez egy ellenfényes kép. Ami azt jelenti, hogy a főfény hátulról jön, a modell mögül, ezért a háttér sokkal világosabb, mint a főtéma. Ezzel kell valamit kezdeni, mert az ember meg úgy van összerakva, hogy a tekintetét a legvilágosabb dolog fogja először megragadni, vagyis a cica ilyeténképpen háttérbe szorul attól függetlenül, hogy középre van téve. Ha jól látom a kinti fény mellett volt valami belső világítás is, az adja a sárgás tónust, ez a kevert megvilágítás a fotósok rémálma, ha színesről van szó, ezt csak szelektíven lehet korrigálni, azaz külön a cicát és külön a hátteret kijelölve alakítani a fehéregyensúlyon. Szóval a fényekkel az van, hogy ha ennyire ellenfényes a dolog, akkor vagy a modellt kell megfordítani 180 fokban, hogy rá essen a kinti fény, vagy bentről kell a kintinél erősebb fényt adni rá, hogy helyreálljon az egyensúly. Valamennyit nyilván lehet utómunkában is korrigálni, de ennyit nem ildomos. Fotózd őt még, használd fel, amit írtam. Ismétlést kérek. (hegyi)

Haverok

Két kedvencünk

Négy macskánk van és egy kutya, és ez a kutya úgy jött hozzánk, hogy állítólag az előző helyén kergette a macskákat, no, itt a mi cicáink megrendszabályozták, és azóta a cicák az urak, és ha játszani akarnak, vagy csak odavackolódni, akkor a kutyának csak egyetértési lehetősége van. Jó ez a megfigyelés. És ha együtt éltek, akkor arra szeretnélek rávenni, hogy keresd ezeket a pillanatokat úgy, hogy készülsz arra, hogy fényképezni fogsz. Tudom, itt az ősz, rövidülnek a nappalok, nehéz természetes fényben fotózni, mert az ember dolgozik is, talán a hétvége alkalmas lehet erre, ugyanis ezek a kis állatok nem szeretik a vakut. Kifejezetten rossz egy macskának, ha ekkora fénymennyiséget kap ilyen koncentráltan. Mi emberek se szeretjük a vakut, de legalább tudunk valahogy készülni rá, de ők nem, le kellene íriszelnie, hogy az egyébként is szuper fényérzékeny szemét védhesse. Szóval az egyik, hogy kérlek, ne használj villanófényt. Ha kell fény pluszban, akkor azt folyamatos fénnyel kell megoldani, mert ahhoz hozzá tud szokni az állat. A másik a helyszín. Ha készülsz erre, lehet valamennyire ezt a szituációt forszírozni is, leterítesz valami egyszínű pokrócot, vagy körbevackolsz egy helyet párnákkal, tehát kialakítasz egy helyszínt, ahol minél kevesebb zavaró tényező legyen. Mert a szőnyeg mintázata most konkurál a főszereplőkkel. Szóval nem mondom, hogy könnyű házi kedvenceket fotózni, de annyi szeretetet adnak, hogy megéri a törődést. Kérek ismétlést. (hegyi)

Husky a tónál

A kép egy egri kirándulás során készült. Ugyan nem az én kedvencemről van szó de a Husky a kedvenc kutyafajtám. A kép egy Olympus DSLR fényképezőgéppel készült.

Nem könnyű állatot fotózni. Legalábbis nehezebb, mint azt az első pillanatban az ember gondolja. Figyelni kell, mi lóg be, hova, mit vág el, takar ki, és még az élesség, a kompozíció és a gesztus is, szóval van vele meló, és egy állatnak nem mondhatod, hogy picit fordulj balra, vagy jobbra. Ezért egy megoldás van, türelem, és a fotósnak kell mozdulnia. Itt most a fű az, ami zavart kelt, ahogy az arcba belevág. És hát jó lenne pici élesség valahol, a pofaszőröknél bukik le, hogy bemozgathattad a gépet. Én ezt visszaadnám ismétlésre, mert érdemes foglalatoskodni a kisállatok fotózásával, sok rutin szerezhető általa. (hegyi)

Váratlan macska

Hat, nem vagyok egy nagy macskas. Meg jo, hogy Demeter tekintete megmenti a kepet. A korabbi korhazi folyosoi kepekhez hasonloan itt is akarva-akaratlanul parhuzamba allitom a ket kepet, hiszen lathatoan egy alkalommal keszult a ketto, sot, azt is merem mondani, hogy ez ugymond a mellektermeke a masiknak. Nem akarok sokat idozni itt, az egymasra rimelo szemek megerdemlik az emlitest, azon kivul azt hiszem ugy tudnam egymashoz hasonlitani a ket kepet, ahogy a ket lecke, a ket kategoria viszonyul egymashoz, a hazi kedvenc komolytalansaga a portre fejedelmisegehez. (bobak csaba)

Kutya meleg van

Buci mindenhová elkísér, télen, nyáron, ázom, vagy fázom.

Még itt a jó idő, még lehet ismételni, ugyanis most valahogy két szék között vagyunk. Vagy a textúra az érdekes, az a formai rend, amit kiad a széna és miegyéb mértana és a kutya formája, de akkor fentebbről kell ezt megcsinálni, vagy le kell menni a kutyához, ha ő a fontos, és az ő érzete, akkor le kell mondani erről a mértanról és személyesre venni a dolgot. Kérek ismétlést. (hegyi)

Királynő

Fantasztikus a macsek, tényleg főúri, vagy főasszonyi, ahogy figyel a maga nyugalmából. Két megjegyzés az utómunkához. Egyrészt az a fal, vagy ajtó, ami balra van, sok, szelektíve vissza kéne belőle venni valamennyit. A cica háta és végződése pedig nagyon beleolvad a háttérbe, ott meg tónusban előrébb kéne hozni valamennyivel. Azért mondom ilyen határozottan, hogy az utómunkával kell ilyen esetben dolgozni, mert ott és akkor nyilván az ő türelme sem végtelen, hogy a világítást korrigáld, de ezt a képfeldolgozó szoftveredben meg tudod tenni, és érdemes is még vesződni egy picit vele, mert a kép mindemellett jó. (hegyi)
értékelés:

Murphy

Már érzi a töpörtyűt a szájában.

Ez most egy nem jó pillanata a kutyának, amit lefotóztál. Itt ő, ahogy írod, ingerelve van valami kajával, ezért nyalja a szája szélét és ettől úgy néz ki, mintha ellopott volna egy darab szalonnát és az lenne a szájában. Ezt egy kutyásnak lehet, hogy nehéz elmagyarázni, hogy van, ami gusztustalan, akkor is, ha neked ez egy természetes dolog, mert te tudod, hogy mi történt, de rögzítettél egy pillanatot, nem gusztusos pillanatát rögzítetted ennek az eseménynek. Még jó, hogy nem csorog a nyál a szájából, érted. Vegyük emberszámba ezeket a jószágokat. Ha saját magadról készülne egy ilyen kép, hogy éppen nyalod a szádat, például én csinálok rólad a mekiben egy fotót, ahol épp fél kifli lóg ki a szádból, ezt gondold végig és utána már egyértelmű lesz a válasz, hogy aha, akkor ezt a kutyával sem csinálom meg. Mellesleg ugyanez a helyzet akkor is, amikor a szülő készít saját gyerekéről valami evős képet, ahol a gyerek elég megalázó módon szutykos. Ilyenkor a felnőtt nem vele, hanem rajta nevet, még akkor is, ha ezt nem vallja be. (hegyi)

Szeretetgombócok

TV-t néztünk. (NikonD3100, esti órákban, lámpafénynél.)

Megoldás lehet, hogy amikor odakéredzkednek a kis drágák, elkezdesz nekik cöcögni és akkor rád figyelnek, hogy mi ez a hang és akkor exponálsz. Ugyanis most ez nem optimális a cicák szempontjából nézve, hogy így felülről vannak ábrázolva, a két macskának összesen van egy szeme, ezen érdemes változtatni majd. (hegyi)