8. Tárgy- és reklámfotó

Idő

Egy régebbi képem. Újra elővettem, átgondoltam és szerkesztett. Egy kicsit vágtam majd “kibontottam”. Szines volt de nem annyira hogy érdemes legyen megtartani a szineket, így fekete fehér lett.

Úgy mondom, hogy egy próbát megért, de nem javaslom azt, hogy csak úgy csonkolj, ha nincs rá egyéb indok. Leírták kommentben én se tudom jobban, hogy mi a baj ezzel, de te is érzed, ha már, akkor pontosan kell ezt csinálni. Ez a fajta vágás amúgy a reklám világából jön, ott kellhet, ott lehet létjogosultsága, mert ott a tér kellhet szövegnek, és ezért a lap szerkezetéhez alakítják a képanyagot, ezt hívják alkalmazott fotográfiának, ami sok meló, aztán a szerkesztő vagy emel a dolgon, vagy agyonveri. A lényeg: kérek egy ismétlést, vágás nélkül, mutasd be az órád. (hegyi)

kancsó

Az üveg fénytörése miatt kialakló fényes kontúrok érdekeltek meg az, hogy egy ilyen üveg tárgynál nehéz megállapítani merre áll.

István, örülök, hogy újra itt vagy, én ezt a képet nagyon kedvelem, van atmoszférája, hangulata. De haragszom is, drága István, te egy építész ember vagy, mi a tökért nem egyenes a polc, miért hagyod ferdén a dolgot? Ennek akkor van húzása, ha a mértani szerkesztettség is megjelenik, és ennek ellenpontja lehet a lírai élesség-életlenség, és a tónus, a fád hangulat. Na de ha nincs megcsinálva rendesen a koordinátarendszere, akkor cseszhetem, akkor a hangulat se maradéktalan, mert gyakja a szemem a ferdeség. Kérlek, tudod te ezt, figyelj picit jobban oda erre, mert ha ezt leszámítom, a kép hibátlan. Lenne. (hegyi)
értékelés:

Rácsozat

Az biztos, hogy tárgyfotónak ez túl absztrakt, annyira grafikába hajlik, hogy nekem legalábbis nem felismerhető, mi is akar ez lenni. De ez egy dolog, mindegy is, ami viszont számomra probléma, az az, hogy ez így nekem egy üres színpad előadás előtt. Máshogy mondom. A tónusok is redukálva vannak, a világítás is, a forma is, minden, így ez ha nincs valami még hozzáadva, mint fő motívum, vagy - utált szó - mondanivaló, akkor elsiklik, akkor forgatom, de nem tudok mire menni vele. Hogy mi az a valami, na ennek kitalálása az, ami a képhez, mint egyedi közlés, szükséges. (hegyi)

Zenit-e

Kétségtelen, hogy van hangulata a régi filmes gépeknek, még egy Zenitnek is, viszont ahhoz, hogy ez a konkrét tárgy bemutatásán túl is megérintsen egy akár a fotózással nem foglalkozó embert is, az is kéne, hogy valami sztori legyen. Oké, adott a helyszín, a fű, a kinti tér, de így, ennyire szűken a dolog nem tud továbblépni. Egy kalap, egy kistáska, vagy akármi, ami még kiegészíthet, az segíthet a nézőnek is, szerethetővé, átélhetővé teheti a dolgot. (hegyi)
értékelés:

Gongra várva

Az Achilleon (Korfu) kertjében egy lépcső tetején két birkózó készül egymásnak feszülni, több mint száz éve belemeredve a mozdulatba. Nincs benne semmi különös, csak tetszik ez a kép (Canon G7X - Mark II. eddig ezt nem mondtam :-)

Nos, az jó ötlet, hogy a kettőből egy lett, mert így átértelmezhető a mozdulatsor is. Azonban azt hiszem jobb lenne, ha lejjebbről készül a kép, mert több dinamika lenne akkor, ha a karok is a látóhatár fölé kerülnének. Fenn meg nyugodtan lehetne a képhatárig vinni a fejet kábé. Nem mondom, hogy könnyű dolog egy szobrot újraértelmezni, vagy új felfogásban ábrázolni. (hegyi)
értékelés:

kerékpár

Hangulatos képet küldtél, szerethető ez a magányos bicikli. Valakit hiányolok a kép bal oldaláról, valahol ott az utcasaroknál, aki kiegyensúlyozná a kompozíciót. (hegyi)
értékelés:

Mélyportré a konyhaszekrényről

A konyhaszekrény fotózás nem egy izgalmas területe a fotográfiának. Na de ha a mélyére nézünk! Micsoda viszonyok, alá- és felérendeltségek, csillogások és árnyak bújnak meg benne!

Demeter Weöres Sándor könyvszekrényét bemutató képe a leltárszerűsége miatt nagyon izgalmas, itt is valami hasonlót kapunk, bár azzal, hogy vignettálva van a fény, sejtelmesebb az eredmény. Persze kérdés, hogy mi a fontos, a rögzítés, vagy a mese. Lehetne ez akár egy koncept projekt is. (hegyi)
értékelés:

Üvegek és váza

Egy több részből álló vázlatsorozat egy darabja. Címmel, leckebesorolással bajban vagyok, utólag határoztam meg azokat. A sorozatot a készítés körülményei kötik még össze, ugyanis egyidőben készültek, mindig megnéztem mi lett belőle, és ahhoz igazgattam kicsit, módosítgattam, és így alakítgatta magát. De ezt az időbeliséget és sorozatot most elhagytam mégis, mert (bár van egy izgalmas fejlődése az egésznek, de) hogy megkönnyítsem az elemzést. Tartalmi mondandóm nem volt, csak utólag jöttek ilyen-olyan gondolatok, de valójában nem relevánsak. Egyedül a fény, a fénytörések, az árnyékok, a formai viszonyok érdekeltek amikor csináltam.

Nehéz, mert amit mondok, a helyzet ismerete nélkül nehezen tudom, hogy hogyan oldható meg, de mégis elmondom. Az izgalmas az, ha a kövérke vázának lesz üvegformájú árnyéka, és ez majdnem meg is valósul, ez jó és tetszik, de nem kéne oda a konkrét üveg is, csak az árnyéka. És akkor a nyúlánk és a tömzsi, az árnyékcserével már sztori. (hegyi)

ÜvegekÜvegekÜvegek

Egy több részből álló vázlatsorozat három darabja. Címmel, leckebesorolással bajban vagyok, utólag határoztam meg azokat. A sorozatot a készítés körülményei kötik még össze, ugyanis egyidőben készültek, mindig megnéztem mi lett belőle, és ahhoz igazgattam kicsit, módosítgattam, és így alakítgatta magát. De ezt az időbeliséget és sorozatot most elhagytam mégis, mert (bár van egy izgalmas fejlődése az egésznek, de) hogy megkönnyítsem az elemzést. Tartalmi mondandóm nem volt, csak utólag jöttek ilyen-olyan gondolatok, de valójában nem relevánsak. Egyedül a fény, a fénytörések, az árnyékok, a formai viszonyok érdekeltek amikor csináltam.

Ezt a hármast most a fentiek ellenére mégis egyben kezelem, annyira hasonlatosak, hogy ez nem okoz majd gondot az elemzésnél szerintem.

A középső, ami a legjobb, de a baj az vele, hogy nincs talapzata, vagyis a fényjáték szép, de a tárgyaknak akkor is van súlyuk, ha könnyedek, és ezt a talapzat, vagyis az asztal vagy amin vannak, annak a megvilágítása segíti, az azon lévő árnyékokkal együtt. Enélkül a semmiben lebegve a dolog elszáll, nem a könnyedséget, hanem - nincs jobb szavam - a gyökértelenséget mutatva. (hegyi)
értékelés:

Cipők

Azt hiszem, az a bajom, hogy feleslegesen túl közel mentél ehhez az egészhez. Másrészt nem tudom, hogy mobillal csináltad-e, mert ott a cipő orránál ott eléggé eltűntek a tónusok, mert bár ott szürkének hat, de valójában ki van égve. Igazából azért zavar, hogy túl közel mentél, mert a cipőfűző, a fűzőnek a masnija elég brutálisan vannak elvágva, főképp a fölső cipőnél. Nem azt mondom, hogy minden ívet vissza kell 100%-ig adni, az első cipőnél nekem bőven elég, hogy a fele megvan, akkor már a másik felét oda tudom képzelni, de ha a fele sincs meg, akkor ott probléma adódhat. (hegyi)

52/05 hátulról - Parabolák a város fölött

Three Rock Mountain tetejéről eszelős a panoráma Dublinra és környékére, de van ott pár antenna is.

Én ezt kedvelem, ez jó. Itt is a függőlegesek-vízszintesek a problematikusak, mint az minden ilyen képnél megszokott, mert azzal nem foglalkozunk eleget, de tulajdonképpen maga a fotó és amit ábrázol az zseniális. Azért azt most elmondom, hogy egy ilyen képnél ezek a piszlicsáré dolgok, amin elcsúszik, ezek hatványozottan bosszantanak, van egy majdnem jó kép és azt miért nem lehet jóra csinálni, miért csak majdnem? Nem tudom, hogy hol voltál, hogy ezt le tudd fotózni, de gyanítom vagy remélem, hogy lehetett volna egy lépést tenni, hogy ne skurcba legyen ez lefotózva és akkor már ez az egész kiadja, hogy vízszintesek-függőlegesek stimmeljenek, de ha ez ott mégsem történik meg, akkor fogod szépen és a fotószerkesztőben kijavítod, ez a dolga a fotósnak, Gábor. Tudom, hogy rúgkapálsz ettől, hogy ne kelljen hozzányúlni. Valószínű, hogy a te ideológiagyártásod a lustaságból is fakadhat, de én nem tudom ezt a lustaságot elfogadni. Az nem elég a néződnek, ha felvázolsz egy ötletet. Ez egy zseniális kép slendriánul megoldva. (hegyi)

Banán és késBanán és kések kék alaponBanán és késekBanán és nutella

Dolgoztál ezzel rendesen, azt látom, tulajdonképpen feláldoztál egy banánt, kiszedted a belsejét, meghagytad a héját egyben, azt is összeszeletelted, majd újból összeraktad és ez önmagában tök jó lenne akkor, ha nem lenne ott a kés. Most első sorban az első képről beszélek, számomra az első kép a legizgalmasabb, messze kiugrik a többi közül, mert ebben a szép fényben ezek a szeletkék tök jól működnének, persze azt ne kérdezd meg tőlem, hogy hogyan lehet megcsinálni, hogy ne boruljon szét, de valahogy ez a belerejtett kés nekem már sok, már egy lépéssel több, mint az az információ mennyiség, amit egy képen el lehet helyezni. Egyetlen egy dolog, ott az a kiflittyenő beltartalom az olyan, mint egy kukac, azt ha máshogy nem, akkor ki kellene retusálni. A következő kép az már olyan, mint egy késtartó, értem én, hogy a sok éhes kés, mint egy rítus, föláldozza ezt az egészet és nekiesik, és szétzabálja. A harmadik kép ez egy formajáték, fontos tanulmány, de önmagában nem működik, a nutellás háromszög az már megint sok, így szétrakva ez már nekem matek, itt már elmúlt azt a varázslat, ami az első képen ott volt, szóval mindenféleképpen az első képre szavazok. (hegyi)

Őzek

Ha nem ismétlődik meg az árnyék a falon, márpedig most nem ismétlődik meg, akkor annak sok értelme nincs, hogy világosabb a háttér a szélénél. Jobban örülnék annak, ha lenne valami ismétlődés ott lágyan, nagyon puhán valami kis forma, mert akkor van is értelme, ráadásul rá is férne erre a képre egy kicsivel több tér, de annak viszont örülök, hogy közeledünk ahhoz a megoldáshoz, ami ezt a két tárgyat valóban értékelhetővé teszi és kiemeli vagy elemeli a valóság realitásából. Mintha az élesség nem lenne teljesen rendben, hosszút exponáltál és mozogtál közben, nem tudom, valami bibi azért van. (hegyi)

Őzek

Dolgoztál te már ezzel, jobban örülök most ennek, mint az előzőknek, sokkal személyesebb az egész ebben a házikabátban, benne van a merengés. A középtónusaid furcsák, nem tudom, ez minek köszönhető, hogyan dolgozol a fekete-fehérre konvertálásnál, kicsit határozatlan lesz ettől, bizonytalan, hogy minden ennyire ki van meszelődve a középtónusnál. Szépek a mélyebb tónusaid is, tulajdonképpen a fényeknél is megtalálod azt, ami a lényeg, de valahogyan a középtartomány az most nem oké, de maga a gesztus rendben van. (hegyi)