Elemzés

Készül az adás

A címből indulok ki. A képen egy férfi van, aki talán zenét hallgat, közben talán olvas valamit, vagy olvasott, és most mélázik rajta. De hogy csinálna is valamit, készülne az adás, az nem látszik, nincs a képen. Ez ugyanaz a probléma, mint korábban, hogy ami a te fejedben evidens, azt a néződnek is meg kell mutasd, mert ő ha nincs a képen, el kellene higgye bemondásra, de miért? (hegyi)

A hangulat abszolút megvan, de két dolog még pontosítandó. Az egyik a tömegelhelyezés. Valamennyire kimozdítottad a fő motívumot középről, de még kívánna többet, jobbról még vághatnál. A másik a tónusok kérdése. Azt gondolom, hogy ennek van eleve drámája, nem kell ennyire ráerősíteni, mert ha ilyen kopogós, borús tónusokkal operálsz, akkor olyan érzetem van, hogy valamit nagyon el akarsz hitetni, és elkezdek gyanakodni a valódiságáról. Ráadásul így minden úgymond összekoszolódik, a növények is, minden a környezetből, és emiatt laposabb lesz a kelleténél, nincs arányrendszer a ház és a természet között. (hegyi)
értékelés:

Önarckép

Kedves Kálmán, üdvözlünk a Látszótéren. A helyzet, amit mutatsz, érthető, átélhető. Ember a volánnál. Nyilván fontos számodra az autó vagy az utazás, vagy mindkettő, bár a képen a gesztusból azt érzem, mintha mindezt a hátad közepére kívánnád, de az is lehet, hogy a forgalom volt erős. Erre abból következtetek, hogy nincs öröm az arcodon, és nem nézel ránk. Várom a folytatást, küldj képeket. (hegyi)
értékelés:

Vízió

Sziasztok, pár nap kihagyás után újra felvenném a fonalat és folytatnám a leckék megoldását. Zsolt, az eddigi sikeresen megoldott leckék törlésre kerültek?
Köszi szépen! Sziasztok,
Csaba

Szia Csaba, örülök a folytatásnak. A kép hangulata abszolút jó, fenn talán vágnék kicsit, és meg kéne nézni a tónusgörbét, mert az aljából, a feketékből nekem most hiányzik, és ettől olyan a hatása, mintha ez egy iskolai tankönyvből kivágott fotó lenne, mondom, ez a tónusok miatt lesz ilyen. Érdekes elgondolás az építészethez tenni, mert nekem erősebb a hangulati hatás, mint a geometriai, bár ha akarom, akár Hundertwasser is építhette volna ebben a formában. Valami hiányérzetem van, talán az, hogy a szürrealitás érzetét erősítené egy fotó esetében, ha lenne valami reális is, valami vagy valaki. (hegyi)
értékelés:

Tájkép #1

23 évig az Alföldön éltem és szerettem azt a tájat, viszont ha most elmegyek sétálni egyet a folyó parton ez a látvány fogad. Egyhamar biztos nem fogom megunni. :)

Szép ez a helyszín, megértem, hogy tetszik neked, formailag megvan benne minden ahhoz, hogy egy nyugalmas, de izgalmas tájkép szülessen. Nem tudom, milyen eszközzel fényképezel, ha telefonnal, akkor óhatatlanul torzítani fog, mivel a telefonokban jószerivel nagylátószögű a lencse. Várom a képeid, tudod, szorgalmira nincs csillag, szóval ha lehet, az első leckével kéne még dolgozni. (hegyi)

Laza kacsák

Ennél a képnél nagyon fontos kérdés a technikai felszerelés. Ugyanis nyilván kockázattal jár, ha az ember közelebb megy, hogy akkor a kacsák maradnak-e a helyükön, vagy megijednek és az egész szituáció összeomlik. Ehhez teleobjektív kell, közel kell hozni a főszereplőket. Most nagyon távol vannak ahhoz, hogy értelmezhető legyen, mi is történik. Ilyenkor, ha nincs más megoldás és van elég pixel, akkor a kép utólagos vágásával valamennyit lehet segíteni ezen. De ahogy látom a képből, valószínű meg is lepődtél, kicsit talán meg is ijedtél, hogy el ne menjenek, és emiatt a környezet formái, geometriája nincs kidolgozva. Nincs ezzel semmi baj, gyakorlat teszi a mestert, szóval hajrá. Várom a képeket! A csillag most a helyzetfelismerésre jár. (hegyi)
értékelés:

körte és reszelő

Lehetne ez csendélet, de az arányokkal baj van. Egyrészt a reszelőből több kell. Alul jócskán vágható, majdnem négyzetesig, tehát lenne hely a vasnak. Mert az kell ellenpontnak. Ami bajos még, hogy ott a körte szára. Na, az nem kéne. A körte lágy formái kellenek és a reszelő, semmi más. Kérek ismétlést. (hegyi)

kancsó

Az üveg fénytörése miatt kialakló fényes kontúrok érdekeltek meg az, hogy egy ilyen üveg tárgynál nehéz megállapítani merre áll.

István, örülök, hogy újra itt vagy, én ezt a képet nagyon kedvelem, van atmoszférája, hangulata. De haragszom is, drága István, te egy építész ember vagy, mi a tökért nem egyenes a polc, miért hagyod ferdén a dolgot? Ennek akkor van húzása, ha a mértani szerkesztettség is megjelenik, és ennek ellenpontja lehet a lírai élesség-életlenség, és a tónus, a fád hangulat. Na de ha nincs megcsinálva rendesen a koordinátarendszere, akkor cseszhetem, akkor a hangulat se maradéktalan, mert gyakja a szemem a ferdeség. Kérlek, tudod te ezt, figyelj picit jobban oda erre, mert ha ezt leszámítom, a kép hibátlan. Lenne. (hegyi)
értékelés:

A kapcsolat megszakadt

Nem segít a Kofola sem, ha 3 napig idegölő az internetes szolgáltatód hozzáállása, a hiba elhárításához...De minek írjam, jó nekünk ez így. Jó nekünk ez így?

Az van Feri, hogy abból, amit leírsz, semmi nem jön át a képről. Se a net szakadása, se más hiba. Egy ember van a gépnél, és valószínű Kofolát iszik. De miért? Minden kép előtt fel kell tenni a kérdést, miért. Hadd mondjak valamit, baráti javaslatként. Picot sokat foglalkozol a napi közélettel, és ez azt hiszem nem tesz jót az alkotó munkának. Ezek a dolgok bár hatnak ránk, és ez fontos, de az alkotói folyamatoktól el kell választani, hagyni átfolyni rajtunk, és amikor már ülepedett, akkor kell képbe fogalmazni. Ha nem így teszel, akkor igen rövid idő múlva a kép már nem mond semmit, vagy ha mond, nem azt, amit a kattintáskor akartál. (hegyi)

makró

Kedves Martin, ez még makrónak tág, de ez nem probléma, úgyse vagyok oda a makrókért, valahogy nekem a makrofotózás olyan, hogy az egyszeri nézőt lehet, hogy rabul tudja ejteni a mikrovilág felnagyítása, de ritkán találkozom olyan megoldással, ami mond is valamit a primer közlésen kívül. Na de a képről is szóljak. Most balra és lefelé van koncentrálva a történet, kiszorítottad a képhatárra ott a fő motívumot, aminek akkor lenne értelme, ha jobbra fönn valami még történne, ami értelmezi azt, miért így van a kép komponálva, ellenpontja, ellensúlya lenne a virágnak. Hogy ez micsoda lehetne, nem fogom megmondani, mert nem voltam ott, de ezt ki kell találni. Azért nem mondom, hogy beljebb kéne hozni közép felé az egészet, mert akkor lehet, hogy a kompozíció nyugalmas lenne, de nem mondana többet, mint egy virág, ami szép, szép, de sokan fotózzák, nem lenne egyedi. Szóval maga az, hogy belevágsz és kiszorítod, az jó lenne, de ki kell találni, mi legyen a felszabaduló területen. (hegyi)
értékelés:

Lendületben

Van hangulata, ez jó. Formailag vannak kérdések. Egyrészt visszafelé, jobbról balra megyünk, de nem a lábak előtt, hanem után van nagyobb tér hagyva. Ha ez tudatos döntés okán van így, akkor ez megadhatna alaphangulatot, drámaiságot, de ahhoz kell több, sokkal több környezet, hogy a sztori megálljon a lábán, mi elől mennek ennyire, kergeti-e őket valaki vagy valami, vagyis mi az indoka, hogy annyira a sietségre van téve a voks, hogy már ki is szaladnak majdnem a képből. Ha ez nincs meg, nincs jelen a képen, ha erről nem kapunk infót, akkor a dolog egy sztori ígérete marad. (hegyi)
értékelés:

Rácsozat

Az biztos, hogy tárgyfotónak ez túl absztrakt, annyira grafikába hajlik, hogy nekem legalábbis nem felismerhető, mi is akar ez lenni. De ez egy dolog, mindegy is, ami viszont számomra probléma, az az, hogy ez így nekem egy üres színpad előadás előtt. Máshogy mondom. A tónusok is redukálva vannak, a világítás is, a forma is, minden, így ez ha nincs valami még hozzáadva, mint fő motívum, vagy - utált szó - mondanivaló, akkor elsiklik, akkor forgatom, de nem tudok mire menni vele. Hogy mi az a valami, na ennek kitalálása az, ami a képhez, mint egyedi közlés, szükséges. (hegyi)

Bogláron

Balatonbogláron

Örülök ennek az önportrénak, mert bár láthatóan valami karsérülés után vagy, de mégis sikerült ennek ellenére is vidámságot csempészni a fotóra, és ez fontos dolog. Annyit mondanék javítandóként, hogy vagy egyenesre kell venni a horizontot, vagy ha valamerre elforgatod a képet, akkor kell találni valami új koordináta-rendszert, amiben új viszonyok, új függőlegesek vagy vízszintesek jönnek létre. Itt most talán az lenne a jobb, ha az eredeti vízszintet használod. Köszönet, várom a folytatást. (hegyi)
értékelés:

Képmutatás

Bár ez a kép lehet hogy inkább a selfieinek számít és nem önarcképnek, számomra ez a kép valahogy sokkal több egy sima selfienél. Bár ugyan tényleg ki lett posztolva a facebookra, és tényleg egy gyönyörű tengerparton készült, inkább a boldogság érzés és egy kellemes őrület amit meg akartam rajta örökíteni. Ugyan a hajam nem a legjobb a sós víz miatt, és tele vagyok pattanásokkal is, ennek ellenére nem hinném hogy tudnék csinálni magamról olyan fotót amin jobban tetszenék magamnak mint ezen a képen.

Kedves Márk, köszöntünk a Látszótéren, ritka egy vidám beköszönést kaptunk tőled, amit nagyon köszönök, ránk fér a vidámság. Annyi kritikám van, hogy én a kép tetejéből annyit vágnék, hogy jobbra fenn az a szikla már ne legyen benne, koncentráltabb lenne az üzenet, mert az a sötét folt nem ad hozzá a képhez, de a hangulat szempontjából ez a tónus és forma gyengít a vidám hangulaton. A pattanásokkal most ne törődj, majd kitanulod, hogy lehet retusálni azt is, szóval a kép tetszik, várom a folytatást. (hegyi)
értékelés:

Hullámok - avagy az a fránya impresszionizmus

"Versenyen" kívül! A búzás képeimmel játszadozva, egy belenagyítás után fogadott ez a fókuszon kívüli képrészlet a monitoron, és nagyon megfogott a(z impresszionista) fesményszerűsége. Persze (gondolom) ez így fényképként értelmezhetetlen, de játéknak talán jó. Nekem mindenesetre nagyon megtetszett.

Hát igen, a struktúra megvan, szép a ritmusa, de valami hiányzik a képről, ami történetet visz bele, ami vagy aki főszereplővé válhat. Persze a festészetben is van sok olyan helyzet, ami szinte homogén színtömbökkel dolgozik, ez is lehetne akár ilyen, de akkor a technikát kell úgy belőni, hogy ott akkor minden a helyén lehessen, legyen elég élesség, legyen erős a dinamikatartomány, a színek, mindez együtt határozott eredményt adhasson. Állvány, és ott a helyszínen kell kivágni a képet, nem utólag. (hegyi)