Feladatmegoldás

Full burger krumplival

Miskolc Bohém Marha Bisztro. Full burger: Angus marha pogácsák, tépett malac (lapocka) hús, cheddar sajt és colesla (amerikai saláta).

Szia Máté, üdv a Látszótéren, picit jobban örültem volna, ha ah első képed egy önportré, bemutatkozásképp, de ez a kép is jó és alapvetően tetszik is, amit és ahogy megmutatsz. Abban kellene határozottnak lenned, hogy az étel az első, vagy kell hozzá a szociográfia is, mert ha ezt eldöntöd, akkor az adni fogja magától azt a megoldást is, hogy mi és hogyan kell szerepeljen a képen. Most a fiú és a tévé is elviszi a figyelem egy részét a kajáról. Aztán ha a kaja a fontos, akkor meg azt a krumplit abban a fém izében is ki kell találni, hogy hogyan legyen, mert a fémszerkezet túl határozott most. Várom a munkáid! (hegyi)
értékelés:

Murphy

Jók ezek a ritmusok fénnyel a kutyus arcán, ahogy a fali burkolattal egyben működik ez. Egy dolgot nézz meg, mi lenne, ha a fal függőleges lenne és fenn a hűtő teteje alatt vágnál? Nekem úgy még erősebb lenne a formaisága ennek. (hegyi)
értékelés:

Svolvaergeita

Olyan, mintha egy organza sállal be lenne tekerve, mintha egy ruha lenne, vagy mintha az előző hátas-pulcsis kép, mint divatfotó világa. Nagyon tetszik. Alul mi volt, amiért nem négyzetest választottál? Mellesleg nehéz élet nekem az, ahol hideg van és tél, de ilyen kép láttán szinte már azt mondom, odamennék. Csak kurvára nem bírom a hideget. (hegyi)
értékelés:

Lilla

Ezt szeretem, ez gondolatokat ébreszt. És azt érzem, tudod, mit akarsz. Egyetlen dolog, ami picit bánt, az az incifinci kis csücsök a pulcsi aljából. Fenn bátran vághatsz akár fél ujjnyit is. Csak ennyi. (hegyi)
értékelés:

Önportré, önábrázolás

Az első képem. Jelenleg ez a kép az ami/aki vagyok. Sokat olvasok a gépen esténként, a képeim még (nagyon) nyersek , sok esetben még nem tudom hogy álljak neki.

Üdv a Téren. Első képként ez oké, leginkább a keresetlensége, a gesztus, ahogy itt vagy velünk. A technikával az a helyzet, hogy ha hátul van a fény, akkor a gép arra mér, és azt veszi alapnak, akkor az arc már nem lesz jól látható. Ezt úgy tudod kiküszöbölni, hogy egy kis lámpát magad előtt is meggyújtasz a képen kívül, és kipróbálod, hogy hogyan adja az arányokat a fénnyel, milyen közel vagy távol kell legyen, ez az izzó és a lámpabura függvénye is. Engem nem zavar a zsinór meg a többi sem, ami a képen van, egyedül ez a fény dolog az, amin kéne javítani. Ez most egy csillag az őszinteségéért, egy csillag a komponálásért. De kérek ismétlést is. (hegyi)
értékelés:

Itt van az ősz, itt van újra

Imádom az őszt és a telet. Nekem még felnőttként is ez az időszak ad egy kis plusz nyugalmat, elgondolkodást, visszatekintést de csakis pozitív irányba. A kép témája tudom kicsit elcsépelt, de számomra ebben a képben az a bizonyos érzés, ami erre az időszakra jellemző, benn van.

Ugyanaz, mint az előző képnél. Ki vagyunk szorulva a kép bal szélére. Hagyj teret, levegőt, mert enélkül csak a forma marad, lélek nélkül, az meg nem elég, a szépség önmagában semmi, elmúlik. Ez a virág szinte robbanna, ha lenne tere. Ha nem is erről, de kérlek, ismételj. (hegyi)

Mielőtt

Feri, megint a tér, az a baj. Szűk. Így ez nem áll meg, így csak két hagyma. Adj teret, levegőt, földet, eget, mindent, mert enélkül ez nem fog beindulni. (hegyi)

Őszi hajnal

Házunktól nem messze folyik össze a Sió és a Kapos, ez a kép egyik hídról készült.

Namost az van, hogy minden nagyon jó, minden nagyon szép, csak az a valami, ami talán vonatsín, az bajos. Nem is az, hogy van, mert legyen, de akkor legyenek meg a talpfák is, legalább picit, mert így képhibának hat. És egy kicsit balra mozgattam volna a kamerán, mert az a bokor most nagyon ki van szélre sodródva. (hegyi)
értékelés:

Magányomban

Sziasztok! Bár elég régen regisztráltam, valahogy most értem meg arra, hogy megoldjam a feladatokat. Ez a kép sötétített szobában hasmagasságban elhelyezett vakuval készült. Mivel minden fehér a szobában ezért kisebb utólagos beavatkozásra szükség volt. Előre is köszönöm az építő jellegű hozzászólásokat.

Örülök neked, hogy visszatértél. Ráadásul nem is akárhogy. Erős kép, jó, hogy nem kíméled magad, nem szépelegsz, sőt. Azzal, hogy alulról világítod magad, valami mefisztói, ördögi hangulatot is adsz neki, erre erősít rá a félfordulat is, mintha rajta kaptak volna, és onnan néznél vissza. Szóval erős, jó üzenet. Amire viszont nem utal a kép, hogy miért van ekkora tér, miért épp ekkora. A 16:9-es arány filmes, nem fotós arány, a hatása is ez felé mutat. Kicsit kényelmetlen, de így együtt a pózzal, a fényekkel már nekem túl van tolva a dolog, a kevesebb több lenne, magyarán legalább a 3:2-es arányra kéne menni és balról vágni. Várok még tőled portrét magadról, hajrá. (hegyi)
értékelés:

Önarckép

Én voltam az, aki elsőre szabályt szegett, első feladatként nem önarcképet készítettem, most pótolom (kaptam érte "dorgálást", bár ez erős túlzás). Egy igen viseltes és öreg, Pentax-M 1:1.7-es 50mm-es manuális objektívvel készült a kép, ami egy k-50-es vázon volt. Helyszín a teraszunk, állvány híján az ablakpárkány maradt. Rettenetes idő volt kinnt,borús-esős-szeles (2017.10.23.).

A kép kompozíciója, gesztusa, amit mutatsz vele, az rendben van. Amivel van némi probléma, az a világítás, és az ebből adódó (vagy nem adódó) utómunka hiánya. A felénk eső arcfeled sötétben marad, bebukik, ezt vagy derítéssel kell megoldani - erre jó egy fehér papírlap, újság is - vagy olyan időpont kell, amikor több a fény, vagy olyan helyszín, ami engedi, hogy valamiről vissza tudjon fény az arcra verődni. Szeretném, ha még küldenél önportrét, kérek ismétlést. (hegyi)

A minden sem elégA minden sem elégA minden sem elégA minden sem elégA minden sem elégA minden sem elég

Amit látok, az egy jó alapötlet, a helyszín is jó és a technika is megfelelőnek látszik. Ami a probléma a képsorral, hogy nem döntötted el előre, hogy mit akarsz mutatni, mesélni. A képsor mindig történetmesélés is. Annak van eleje, közepe, vége. Itt én tétovázást látok, azt, hogy ott a képek készítése közben hagytad alakulni a dolgokat, majd lesz valami, és mintha kiengedted volna a gyeplőt a kezeid közül, hagytad volna, hogy a modelljeid csináljanak, amit akarnak. A jövőre nézvést mondom, hogy ezt a fotósnak mindig meg kell tartania, hogy a szitu az az ő dolga, neki kell irányítani, ő a főnök, minden és mindenki más őt kell szolgálja, mert rajta keresztül ez a nézőt fogja segíteni. Amit el kellett volna dönteni és tartani magad hozzá, hogy ez most egy véletlennek ható sorozat akar lenni, mintha turizókat kaptál volna rajta, vagy a szeméttel akarod a modelljeid, mint egy divatfotó, helyzetbe hozni. Most ez vegyesen van jelen, az első kép lehetne sztorimesélés kezdete, még a második is, de akkor a harmadik nem jó azzal, hogy belenéz a kamerába a modell. A babakocsi lehetne az a motívum, ami végigkísér, de elvesztjük, már más jön, fényképek, aztán más lomok, és a vége teljesen indokolatlan lábakat mutat. És mi a sztori vége? Meglett az a babakocsi? Elvitték? Mást vittek el? Mire megy ki a fuvar? Ha meg modellek punk környezetben, akkor az a szembenézős lehetne az alap, de akkor a többinek is efelé kéne mutatnia, más ruhákkal is, szóval bármi lehet, csak ezt neked előre el kell dönteni. Majd ezzel kéne kezdeni valamit, ismétlés, vagy keresni más helyzetet, érdemes lenne ha már érdekel a sorozat, újból belemenned. (hegyi)

BBoglár

Balaton Boglári naplemente a Sziget strandon.

A helyzet és helyszín jó. Az, hogy a horizont ferde, az baj, nincs indoka. A csillanás attól is lehet, hogy az objektíved koszos, szóval fontos a nap és a figurák is jók, de ez a csillanás zavaróan hat. (hegyi)
értékelés:

Lebuki

a Hévízi tóban egy kis "lebuki" madárka

Tudom, hogy baromi nehéz jól elkapni egy madarat úgy, hogy a forma is meglegyen, a színek is, a fények is, a helyszín is. Itt most a feje az, ami beleolvad a víztükör fodrozódásaiba, ez az, ami levon a kép erejéből, ami hibaként jelentkezik. Hát, a természetfotózás nem egy könnyű kenyér, sok türelem kell és idő hozzá. (hegyi)
értékelés:

Hévíz Tófürdő

A Hévízi Tófürdő nyári épülete a vízből.

Maga a kép fő dolgai jó tónusúak, jók a színek is. Amivel problémám van, az az, hogy egyrészt a vízszintest meg kellene találni, másrészt hogy így, hanyattdőlve olyan, mintha egy képeslapot fotóztál volna le a kezedben. Ez jót is jelent abban az értelemben, ami az épület színeit és tónusát illeti, de ezt majd máskor ki kéne korrigálni, lehetőleg az exponálásnál már. Oké, tudom, lehet olyan helyzet, amikor az eszközpark nem teszi lehetővé, vagy a helyszín, hogy magasabbra emeld, vagy jól korrigálj. Ilyenkor az is megoldás lehet, hogy több teret hagysz körben és az utómunkánál egyenesíted ki a dolgokat. Ez most egy csillag a belső világ okán, mert az rendben. (hegyi)
értékelés:

Önarckép

Ez az első “leckém”. Arra gondoltam hogy kihasználom a mobil eszközök adta lehetőségeket és a telefonommal készítem el és szerkesztem is meg a képet. Ez két fotó egybegyúrva. Este a szobában vakuval készült.

Üdv a téren, ez egy határozott elképzelést mutató kép, még akkor is, ha én máshogy komponáltam volna, mert a bal oldali arcnál én meghagytam volna a másik szemet úgy, hogy a két fejet közelebb hozom. Ekkor is megmarad a zsinór, ami nagyon jó dolog, mert kapcsolatot teremt, de a jelenlét határozottabb lenne. Szóval jó kezdés, kérek még tőled önportrét. (hegyi)
értékelés: