Feladatmegoldás

Bächer Iván (1957-2013)

Drága barátom, idén lenne 60 éves, a Töredékek című kiállításomon az ő portréja is szerepel.

Szürreális megfigyelés, mintha egy Ikea katalógus lenne, aztán mégsem, és az ember nem akarja elhinni, amit lát, mert ez a meghittség a fények által egészen más irány, mint a valóság nyomorúsága. Emiatt ez a kép erős közlés. Ami gyengít rajta, az a színtónus problémája. Benne hagytad ebben a fátyolos sárgásban. Ez könnyen korrigálható, meg is csináltam kábé, beteszem kommentbe. Ettől még ez három csillag, de figyelj oda az utómunkára. (hegyi)
értékelés:

Az órák róják szüntelen az útjukat

Feri, most határozottnak kell lennem, mivel lépten-nyomon olvashatod a véleményem a barnítást utánzó színtónusról, és mégis belemégy ebbe a zsákutcába. De miért? Ez olyan geil, olyan szájbarágós, hogy a fal adja a másikat. Ha azt akarod, hogy mint fotós, komolyan vegyenek, ezt hagyd el a fenébe. Ennek már akkor se volt értelme, amikor analógban erőltették a vörös vérlúgsós basztatást, de hogy ezt digitálisan is imitálják, az téboly. A másik, hogy arra a muskátlira, ami a sötét felület előtt van, valami fény kéne, mert ennyi hiányzik csak ahhoz, hogy ezt a barna vackot leszámítva ez a kép egy jó enteriőr legyen. De most erre nem adok csillagot. (hegyi)

Házi cigarettagyártásHázi cigarettagyártásHázi cigarettagyártásHázi cigarettagyártásHázi cigarettagyártás

Mariann, te az elkötelezettséged által pontosan tudod, hogy minden közlésnek van állásfoglalása is, és itt is fontos lenne ez. Amit mutatsz, az egy képsor, egy műveletsor, de a szűk kompozícióval levágtad róla a környezetet, így azt is, hogy miért is sodor valaki cigarettát, miért nem készen veszi meg. Márpedig ez fontos. A másik, hogy hiányzik a sztori eleje. A zsák, amiben a dohány van, az eszközök, papír, szóval a nekikészülés. A harmadik, és ez talán a legfontosabb, mert ez az, ami most köztem és a képsor között van, az az utómunka. Szeretsz mindenféle texturális effektet használni, és én csak reménykedhetek abban, hogy mihamarabb kiszeretsz ebből, mert ezek giccsek, igazából nincs létjogosultságuk. Itt most nyilván azt nem tudom egy az egyben eldönteni, hogy ez is ilyen effekttel van összekenve, vagy valami technikai baj van vele, de kapott az egész egy fátyolként rátelepülő zajt, ami elveszi az egész komolyságát. Ha van kedved, érdemes lenne ezeket megfontolni és esetleg újra megcsinálni ezt a képsort. (hegyi)

Feszültség

Nézd Feri, ez szép úgy, ahogy van, tónusaiban is, közlésében is, kompozíciójában is, mindenhogyan jó. Ha én csinálom, lehet, hogy ennyire nem lesz élesítve, már amennyiben történt utólagos élesítés, de ez oly minimális dolog, hogy nem fontos igazán. (hegyi)
értékelés:

kapcsolat

Mondok valami durvát. Az orr fölött és a szem alatt vágnám. Csonkolás, igen. Mert akkor nem zavarna az, hogy hiteles-e ez így, vagy sem, benne vagy-e az ellazulásban vagy sem, akkor valahogy ez az egész átértelmeződhetne. És keményebbre venném a fényeket, kopogósra. Mert hát ez az ellazulás kemény meló, és ezt a keménységet a kezeid mutatják is, nyista relax, csak koncentrálás, kurvára akarom már a nyugalmat, de annyira, hogy a körmöm beletörik. Szóval hát valami ilyesmi. De mindezt figyelmen kívül hagyva, amit próbálok itt nyökögni, ez egy fontos lépcső az utadon, értékelem. (hegyi)
értékelés:

Január

Ez szép, Nyugodt. De jobbról annyit mindenképp vágnék, hogy az ég már ne kerüljön a sarkába bele, mert ettől ott kigyengül, kilukad a kompozíció. Benne van minden, amit a januárról, a télről érzek, gondolok, szerencsére a cukorszirup elmaradt, és ez dicséretes. (hegyi)
értékelés:

Boldog karácsonyt, 2016!

Minden látszóteresnek boldog karácsonyt kíván a stáb: Demeter, Jóska és Zsolt

Transzport

Jó ez a ritmus. Nem mondom, hogy óriási dobás, nincsenek birkanyájak vagy átszaladó bicajosok, vagy bármi szokatlan, de amit vállal, azt teljesíti is a kép. Épített környezethez azért vékony kicsit, mert a bemutatáson kívül hiányzik belőle egyfajta állásfoglalás a fotós részéről. Az pedig ha nem líra a cél, fontos. (hegyi)
értékelés:

zati

Valami Ati az utómunkával nincs rendben, a homloknál és a szem alatt eltűntek a bőr pórusai. Ennek okát érdemes lenne kideríteni, mert ettől olyan fura az eredmény. A kép maga az operaház fantomját juttatja eszembe attól, hogy a jobb szemed ennyire eltűnik. A forma is, amit ott a sötét felületek kiadnak, maszkszerű. Ha ezt akartad, én elfogadom, de azért annak jobban örülnék, ha legalább jelzésértékkel megjelenne az a szem is. (hegyi)

bocs

a szám végére lehet, megértem

Ez egy kellően flegma és pimasz kép, benne van minden, ami fontos lehet számodra, és ez át is jön a nézőnek. Jó a dekomponálás is, nekem ez működik. Javaslat, hogy egy kis kontrasztemeléssel vagy a világos tónusok helyrehúzásával a dolog még jobb lehetne attól, hogy nem lenne rajta ez a szürke fátyol. Érdemes kipróbálnod. Várom a folytatást. (hegyi)
értékelés:

Fényérzékeny

Na, ez valahogy inkább nekem való, és igen, nyilván a felismerhetőség mértékkel adagolt jelenléte okán. Lehetne vacakolni, hogy lenn miért ennyi, de nem teszem, ez jó és ennyi. (hegyi)
értékelés:

Egy óra múlva kel a nap

Jó ez az arany és kék ügy, van hangulata. Ha picit valamivel derítenél a mosatlanra is, vagy nem tudom, mi lehet balra, akkor még jobb lenne - ha meg nem akarod, akkor viszont akár négyzetesre vágható is lett volna, mert így most csak kimozgat a középpontból, de nem tud érdemben a jelenethez hozzáadni. (hegyi)
értékelés:

Bajkonur

Gondolom, valami üveg vagy fém felületen láttad meg a tükröződést, de ez mindegy is, a kép jó, kifejező, van benne bajkon úr is, valóban, de mint önportré is jól üzemel, tetszik. (hegyi)
értékelés: