Hónap képe

Sietve

Örülök, hogy a hónap képe lett a képed, és épp az indoklás az, ami elindított bennem egy gondolatot, hogy minden mellett mi az, ami mégis valamiféle hiányérzetet hoz nekem. Kezdjük az elején. A ferdeséggel valamit kéne kezdeni, úgy érzem, nem csak ferde, de hanyatt is dől a géped, emiatt esik hanyatt picit a kép is. De ez korrigálható legközelebb, vagy ha ez egy képkivágat, akkor akár az eredetit újra kézbe véve most is. A problémám tartalmi inkább. Ugyanis ez látszólag egy street photo, utcafotó, ami számomra olyan kategória, ami a digitálissal tört elő, előtte a szocio volt az, ami ezt a területet is felölelte. Utcafotó. Aminek a lényege az, hogy ellessen pillanatokat, hogy az ember és a város viszonyrendszerét mutassa, vagy olyan helyszínt, ami önmagában is valamiért eltér az általánostól. Ahhoz, hogy ez utcafotóként működjön, minden adottsága megvan, jó a helyszín, kábé az is, ahol állsz, de két dolog lehetne még jobb. Az egyik az, hogy a négyzetesről le kéne mondani. Túl szűk és ettől túlzottan a középpontra koncentrál. A másik pedig a szereplők. Itt most tökéletesen esetlegesen mozog a képen három személy. Nem egyedi, nincs sztorija, sem valami egyedi gesztus, sem a kapcsolódás a szereplők között, ráadásul a kép középtere üres, ami ha van sztori, jó is lehet, de így most épp emiatt nézek el a szereplők között hátra valahová. A varázsszó a türelem. Kell várni, hogy olyan szereplő érkezzen, aki érdekessé teszi a dolgot. Trükkje az, hogy ha nincs türelem, viszel magaddal szereplőt és instruálod. Persze, akkor mondhatod, oda a spontaneitás, de a spontán dolgok ritkán jók, ahhoz igen nagy szerencse kell a türelem mellett. (hegyi)
értékelés:

Görnyedt hát

Ez egy jó szoció, jól mesél egy emberről, egy világról, amiben él, mint egy itt felejtett emlék, minden ellenére, a rohanás, a zaj, az érdektelen nemtörődömség ellenére is teszi, amit fél évszázad óta minden nap, kimegy és söpör. Neki ez fontos és amíg fel tud kelni, ki nem hagyná. Ez benne van. Viszont a tónusrend, a kontraszt csökkentése modoros, nincs oka, miért akarod ebben a szürkében tartani. Érzelmes a kép önmagában, ha erre így erősítesz rá, érzelgős lesz. Ő még itt van, él, még kimegy az utcára, ő nem egy emléknyom, hogy megfakítsuk, attól, hogy öreg, az ő világa, amíg van ereje kimenni, addig ugyanolyan valós, mint a tiéd vagy az enyém. És ha már ennyire közel vagyunk hozzá, megáll ez négyzetesben is. (hegyi)
értékelés:

Közel

Ez már többet mesél, mint az előző önképed, nekem olyan a történet, mintha a kamasz lány épp valamiért leszúrást kapna, és már nagyon nem érdekli, már kifelé figyel. Fura otthonosság érzet is van a képen, hiszen a haj, a gesztus keresetlensége olyan, mintha egy baráttal vagy barátnővel történne, amit látunk. Ez jó és fontos, mert ez szerintem kell ahhoz, hogy az ember elinduljon valamiféle önismereti úton. (hegyi)
értékelés:

Hazafelé

Örülök, hogy megkaptad a Hónap képe címet ezzel a képpel, és remélem, hogy ez abban is segít neked majd, hogy nyiss, hogy felpörgesd a munkát, hogy beleállj az önábrázolásba. Jövő héten nyílik a Zártosztály - micsoda képzavar - ott is várunk. A kép tetszik, mert határozott, szabad és mentes a kimódoltságtól, még akkor is, ha lehet, hogy amúgy, ha nem készül kép, nem épp ez a sapka van rajtad. Persze lehet mondani, hogy a mobiltelefon adta technika hiányosságai szembeötlőek, de talán még jót is tesz a képnek, hogy ilyen szoborszerű lesz a részletek elvesztése okán. Ha bele akarok mindenáron kötni valamibe, akkor az a lábadnál lévő kóró, azaz ha egy lépéssel előrébb állsz, persze a kamerát is előrébb mozgatva, akkor kikerülhetted volna, hogy formailag ott gubanc legyen, de ez tényleg olyan kérdés, ami bár javítható, de nem sokat von el a figyelemből. Szóval hajrá, itt az ősz, kapcsolj rá. (hegyi)
értékelés:

Egy kihalt laktanyában

Egyrészt így elemzésben is szeretnék gratulálni a hónap képéhez, érezni egyfajta felszabadultságot az utóbbi képeidben és ez mindenképpen jó jel. Itt most technikai problémáim vannak, és ezek utómunkával javíthatóak. Az egyik, hogy valamiért mintha túl lenne élesítve vagy a dinamikatartományba lett volna úgy belenyúlva, hogy nagyon kopogós, kemény lett az eredmény. A másik, hogy mindig a legvilágosabb részek a legfontosabbak, itt te lennél a fontos, de összhatásában nálad világosabb a kinti falrész, ahogy haladunk befelé, egyre sötétebb a tónus. Nyilván ennek oka az, hogy a ház belsejében kevesebb volt a fény. Erre legjobb lenne egy lámpa, de ha nincs, utómunkában ez korrigálható, ha kiválasztod a belső téglalapot és azt világosabbra veszed, majd inverz kiválasztással a külső részeket sötétebbre. Mindemellett tartalmilag abszolút rendben van a kép. (hegyi)
értékelés:

Variációk rétegekreVariációk rétegekreVariációk rétegekreVariációk rétegekreVariációk rétegekreVariációk rétegekre

Egy korábbi vázlatomon kezdtem el kísérletezgetni, annak eredményéből pár darab az alábbi sorozat. Rögtönzött naplójegyzet A ferdékhez egy gondolat, ott kifejezetten azt vizsgáltam, hogy a kis mélységélesség ezen a sík felületen hogyan használható. És általában igaz, hogy a tartalmi közlés mellett próbáltam a kompozíciós irányokat keresgetni ezen a bázis, de ebben a témában még komoly hiányosságokat érzek. Velem ilyenkor az történik, hogy lerakom egy időre, majd később felülvizsgálom őket.

Egyáltalán nem csodálom, hogy ez lett a hónap képe, mert egy olyan munkát kapunk tőled, ami ritkaság a Látszótéren. És tudod, mi az érdekes, István? Hogy ezekben a kollázsokban mintha megtaláltad volna a magad - még ha áttételes is - szabadságát is. (hegyi)
értékelés:

Szürreális megfigyelés, mintha egy Ikea katalógus lenne, aztán mégsem, és az ember nem akarja elhinni, amit lát, mert ez a meghittség a fények által egészen más irány, mint a valóság nyomorúsága. Emiatt ez a kép erős közlés. Ami gyengít rajta, az a színtónus problémája. Benne hagytad ebben a fátyolos sárgásban. Ez könnyen korrigálható, meg is csináltam kábé, beteszem kommentbe. Ettől még ez három csillag, de figyelj oda az utómunkára. (hegyi)
értékelés:

109/365 Légy Valaki

Houston legtöbbet fényképezett pontja. 2000-ben már itt volt, ha átfestik hamarosan újra festi valaki. Az évek során rengeteg változata volt, most pont ez van.