Szertár

A 14. HetiHegyi témája az ételfotózás, más kifejezéssel élve a food porn. Készülhetnek a képek akár a gasztroblogokba, instagramra, vagy más képmegosztókra, a lényeg ugyanaz, megmutatni, mit eszem éppen, vagy mit főztem, sütöttem ma. A mai adásban az ilyesféle képi ötletekkel, helyzetekkel kapcsolatos kérdésekről esik szó, hogy és mitől lehet egy ételfotó, fázisfotó jó, gusztusos, kívánatos. A kommenteknél várjuk továbbra is a véleményeket, a további adásokhoz pedig ötleteket, az előző műsorokat pedig a HetiHegyi kategória alatt találjátok.

A 13. ünnepi HetiHegyi témája mi lehetne más, mint az ünnep, hogyan, vagy hogyan ne fotózzunk családi összejövetelen, húsvétkor, karácsonykor, névnapon, vagy bármikor, amikor valamit vagy valakit ünneplünk. A kommenteknél várjuk a véleményeket, a további adásokhoz ötleteket, kérdéseket, az előző adásokat pedig a HetiHegyi kategória alatt találjátok.

A 12. HetiHegyi témája az utcafotó, más néven street photography. Mit vigyél magaddal, hogyan öltözz, hogy viselkedj, milyen fotográfiai és etikai szempontok vezessenek, ha utcán portrézol, örökítesz meg életképeket. A kommenteknél várjuk a véleményeket, a további adásokhoz ötleteket, kérdéseket, az előző adásokat pedig a HetiHegyi kategória alatt találjátok.

A 11. HetiHegyi abban próbál segíteni, hogy készülj fel egy tömegrendezvény fotózására, mire figyelj, ha tüntetésen vagy. A legfontosabb, legyél gyors, egyszerű, kompakt, simulj bele a környezetbe és ne legyél egyedül. Ilyenkor nem résztvevő vagy, hanem megörökítő. A kommenteknél várjuk a véleményeket, a további adásokhoz ötleteket, kérdéseket, az előző adásokat pedig a HetiHegyi kategória alatt találjátok.

A 10. HetiHegyi a hibákról, roncsolásról, a véletlenekről szól, melyek a képkészítés során segítségünkre lehetnek. Említésre kerül a hibaizmus, Kardos Sándor Hórusz Archívuma, (bővebb elemzés a Fotóművészetben) valamint az is, hogy Balla Demeter néhány képén hogyan alkalmazta a zsilettpengét. A kommenteknél várjuk a véleményeket, a további adásokhoz ötleteket, kérdéseket, az előző adásokat pedig a HetiHegyi kategória alatt találjátok.

A 9. HetiHegyi azt próbálja körbejárni, van-e valódi különbség abban, hogy az archaikus fotótechnikákat, vagy a digitálisat részesítjük előnyben, milyen buktatói vannak egyiknek, másiknak, jobb lesz-e a kép, ha kollódiumos, mennyiben befolyásolja a végeredményt a technika. A kommenteknél várjuk a véleményeket, az előző adásokat pedig a HetiHegyi kategória alatt találjátok.

A 8. HetiHegyi olyan, a háztartásban fellelhető eszközökről szól, amelyek jók, ha a kezünk ügyében vannak, bekerülnek a szettáskába. Segítségükkel rossz fényviszonyok között is jobb képet készíthetünk. Mire jó az alufólia, a karácsonyi csomagolópapír, egy fehér póló, vagy egy sminktükör akár? Deríteni, fényt takarni, visszaverni vagy szórni, mindez lehetséges filléres kacatokkal is. A kommentekben várjuk az ötleteket, kérdéseket, az előző adásokat pedig a HetiHegyi kategória alatt találjátok.

A hetedik HetiHegyi a házi kedvencekről szól, elsősorban a kutyákról és macskákról, mert őket fotózzuk a legtöbbet. Mire figyelj, hogy tedd személyessé a képet, mi az, amit jó elkerülni, ha cicádat vagy a kutyust akarod megörökíteni. Kommentekben várjuk a hozzászólásokat, kérdéseket és saját ötleteidet ebben a témában. Az előző adásokat megtaláljátok a HetiHegyi kategória alatt.

A pedellus újra elmondja, hogy hogyan nevezd el a Látszótér bármely szekciójába - szakköri feladvány, szorgalmi - beküldött fájljaid. Ez a forma a helyes: vezeteknevkeresztnevÉÉHHNN_napisorszám, azaz például hegyizsolt160203_1 és utána a pont után a kiterjesztés jpg. Fentieket a Feltöltés alatt is megtalálod. Tehát gyengébbek kedvéért részletesen: 1. Miből áll a fájnév? Neved. Kisbetűvel, egybe, ékezet nélkül. Dátum. év, hónap, nap. két-két számjeggyel. ÉÉ=16 HH=02 NN=06 Alsó aláhúzás. _ sorszám. Adott napon tőled ez hányadik feltöltött fájl. Ha aznap ez az első, akkor _1. Ha még töltesz fel, akkor _2, _3 és így tovább. pont és fájl kiterjesztés, amit a szoftver általában maga megcsinál. Miért kell ez? Mert ezt kérem. Azért, mert a szerveren van vagy 5 ezer kép, és nekem ezek között meg kell találni a te képed, neved és dátum alapján. Én dolgozom a képeiddel, hogy nyilvánosságra kerüljenek, tisztelj meg azzal, hogy te ezt megkönnyíted, hogy fentiek alapján nevezed el őket. Köszönet a segítségért.

A HetiHegyi ötödik adása az előző kérdéskör folytatása, mit ad az önábrázolás, hogyan hat az őszinteség a fotográfusra és rajta keresztül a nézőre. Csak az önismeret, az útkeresés eszköze az önábrázolás, vagy az alkotói szabadság záloga is? Az előző adásokat megtaláljátok a HetiHegyi kategória alatt, és kommentekben várom a hozzászólásokat, kérdéseket is, mert a visszajelzés, a továbbgondolás mindenkinek fontos lehet.

A negyedik HetiHegyi az önportréról, önarcképről szól. Vivian Maier és Helmut Newton vagy Ai WeiWei és Robert Mapplethorpe, a spektrum széles, az alkotók jó része készített önarcképet, ami az önismeret és az önmeghatározás egyik fontos eszköze a Látszótéren is. Mi kell egy jó önportréhoz, mi a különbség a selfie és az önarckép között, milyen eszközök segíthetik a munkád, ezt is megtudhatod a filmből.

A harmadik HetiHegyi adásban a tónusrend kapcsán szóba kerül a kalibrálás, a fényképezőgép színprofil beállítása, a tónusgörbe, a high és a low key is. Hogyan korrigáljuk szürke, fátyolos képeinket, mi segíthet hozzá, hogy erősebb, vaskos, húsos szürkéket és feketéket kapjunk?

A második adásban Richard Avedon képeivel illusztrálva beszélgetünk az utómunka fontosságáról, a maszkolásról, az analóg és digitális labortechnikáról. (Demeter megjegyzése az analóg nagyításhoz, hogy maszkolás esetén nem jó a nagy teljesítményű izzó, mert gyorsan beég a kép és olyan helyen is feketedni kezd, ahol nem akartuk.)

HetiHegyi címen sorozatot indítunk, minden vasárnap új kisfilmmel, amiben Hegyi pedellus egy-egy fotográfiát, technikát, trendeket, képkészítést érintő kérdésről mondja el, mit gondol. Az első adás az élességről szól, azt a kérdést járja körül, meddig és miért fontos az élesség, mire kell figyelni az utómunkánál. A filmben két kép is említésre kerül Kontár Csaba Attilától, a Madárember és az Életöröm.

Az alábbiakban két filmet láthattok. Mindkét filmet vitaindítónak is szántuk, írjátok le a véleményeteket, gondolataitokat, meglátásaitokat hogy mi is megismerhessük azokat. Az első filmben Zsolt osztja meg gondolatait a Látszótéren felmerült jelenségek kapcsán. Reflexiók Dobos Sándor meglátásaira a szakköri munkáról, az osztályba sorolásról és a napközis pályázatok kapcsán - a különbségeikről és a visszajelzések fontosságáról. Szó esik a tanulásról és a közösségről is.

Zsolt filmje újabb gondolatokat szült Jóskában, aki visszajelzést is adott róluk, így készült el a második film. Beszélünk benne az egyéni cél fontosságáról, a saját fejlődés nyomon követéséről, a kommunikációs hiányosságokról és kiaknázatlan lehetőségekről.