Szertár

A második adásban Richard Avedon képeivel illusztrálva beszélgetünk az utómunka fontosságáról, a maszkolásról, az analóg és digitális labortechnikáról. (Demeter megjegyzése az analóg nagyításhoz, hogy maszkolás esetén nem jó a nagy teljesítményű izzó, mert gyorsan beég a kép és olyan helyen is feketedni kezd, ahol nem akartuk.)

HetiHegyi címen sorozatot indítunk, minden vasárnap új kisfilmmel, amiben Hegyi pedellus egy-egy fotográfiát, technikát, trendeket, képkészítést érintő kérdésről mondja el, mit gondol. Az első adás az élességről szól, azt a kérdést járja körül, meddig és miért fontos az élesség, mire kell figyelni az utómunkánál. A filmben két kép is említésre kerül Kontár Csaba Attilától, a Madárember és az Életöröm.

Az alábbiakban két filmet láthattok. Mindkét filmet vitaindítónak is szántuk, írjátok le a véleményeteket, gondolataitokat, meglátásaitokat hogy mi is megismerhessük azokat. Az első filmben Zsolt osztja meg gondolatait a Látszótéren felmerült jelenségek kapcsán. Reflexiók Dobos Sándor meglátásaira a szakköri munkáról, az osztályba sorolásról és a napközis pályázatok kapcsán - a különbségeikről és a visszajelzések fontosságáról. Szó esik a tanulásról és a közösségről is.

Zsolt filmje újabb gondolatokat szült Jóskában, aki visszajelzést is adott róluk, így készült el a második film. Beszélünk benne az egyéni cél fontosságáról, a saját fejlődés nyomon követéséről, a kommunikációs hiányosságokról és kiaknázatlan lehetőségekről. 

Filmes segítség a rádiós műsorkészítéshez, gyakorlati tanácsokkal, hogy mit hogyan csinálj. Ez a film kiegészítése Jóska leiratának. Ha kedvet érzel, hajrá, legyél te is rádiós, vár a Látszótér Rádió csapata!

Mondhatni ez a vágy lecke megoldása is lehet akár. Vagy témafelvetés. Mi újság a Futrinka utcában, merre jártok galambocskáim, hogy is van ez a Látszótérrel? Adok-kapok? Kapsz, ha adsz? Mire menjen ki a fuvar? A pedellus gondolatai picit hosszabb filmben, úgyhogy készíts be egy sört, vagy ropit, és nézd végig. Aztán írd le a gondolataid ide kommentben. 

Szeretnénk megosztani veletek egy 12 részes ismeretterjesztő sorozatot a fényképezés és a filmkészítés technikai rejtelmeiről, mely 2003-ban készült és az M1-es tévéadón volt látható. Egy-egy adás körülbelül 25 perces. Reméljük, hogy akadnak olyan technikai és esztétikai kérdések, amelyekre a filmekből válaszokat kaphattok, ezért, tehát oktatási céllal osztjuk meg őket veletek. Köszönet az alkotóknak!

1. A fény

2. A lencse

3. Expozíció

4. Mozgásábrázolás

5. Szín és színes képek

6. Fotók előhívása

7. Fényviszonyok

8. A világítás

9. Kameramozgások

10. Kompozíció

11. Vágás

12. Összefoglaló

Segédlet az első lépésekhez - plánok, beállítások, kameramozgások. Adalék a 2013. június 18-i rádióműsorhoz. 

Örülök neki, hogy Árpi elkezdte ezt a sort, és remélem, hogy lesz ennek folytatása. 5 csillagot mindenféleképpen adok azért a munkáért, amit itt véghezvitt, azzal együtt, hogy elég slendriánul van vágva, elég sok zaj és szemét maradt benne, de maga az, amiről beszél, azzal többé-kevésbé egyetértek, úgyhogy tessék nézni. (hegyi) értékelés:

A filmet főképp a szakkörösöknek készítettem, az elemzésről, az elemzésre kapott viszontválaszokról, az eszmecseréről, annak szükségességéről. Szó esik még a feltöltésről, az ismétlésre adott leckékről is, és nem utolsó sorban arról, hogy ismerjük meg egymás véleményét, hogy tanulhassunk egymástól.

Gondolatok a csendéletről, Van Goghtól Kertészig - Zsoltnak arról meséltem, hogyan készítek én csendéletet, és mik a tanácsaim azoknak, akik szintén megpróbálkoznak vele.

Mi a szerepe a képek befogadásánál a formának, a tartalom miképp csatlakozik ehhez, mi az, hogy szótagolva filmezni, fotózni? Hegyi vitaindító elmélkedése az érzékelés, a befogadás fokozatairól, a "verbálfotóról", a formák és mintázatok megértéséről. Nyitottam témát neki a Fórumon, ott folytassuk a beszélgetést.

Az osztályfőnök a csapattal a sárga szobában a fényekkel, tükröződésekkel, csendélettel foglalkozott. Két zsebtükör és egy borotválkozótükör, néhány üvegcse, váza és egy fehér lepedő, és kész is lett a beállítás.

Szombaton a reggeli után a Marton-házban folytak a munkák. Szőke Héjja Balázsnak mutatja a kameramozgatást, hogy hogyan lehet egy kis könnyű minidv kamerával is a lehetőségeket kihasználni és dolgozni.

Az aranymetszés arányszáma Phi Pheidiasz után. Ahogy az előző részben megtanultuk, hogy Phi = 0.61803 39887... vagy 1.61803 39887... Ha a kettő közül a kisebbik számmal megszorozzuk a teljes fordulatot leíró 360 fokot, 222 és 138 fokot kapunk. Ez a szög jellemző a magok elhelyezkedésére például a napraforgóban vagy a fenyőtobozban. Szintén ez jellemző az új és régebbi hajtások viszonyára.    

Phi-hez közeli értéket kapunk, ha bármelyik Fibonacci számot elosztjuk az előtte levővel. (1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, 610, 987, 1597, 2584, 4181, 6765, 10946, 17711, 28657, 46368, 75025, 121393, 196418, 317811…)    

A virágszirmok száma gyakran Fibonacci-szám, és Fibonacci-spirálba rendeződnek például a fenyőtoboz és az ananász pikkelyei, a napraforgó magjai, a málna szemei...

A legrégebbi és legismertebb szabályba foglalt arányrendszer az aranymetszés. Ez az ókor óta "tökéletesként" számon tartott, az emberi test és a műalkotások formai szépségét, harmóniáját megtestesítő arány, amelyben a kisebbik rész úgy aránylik a nagyobb részhez, mint a nagyobbik rész az egészhez.

Egy egyszerű kameratrükköt mutatok be. A filmben szerepel az a kamera is, amivel (közben) a felvételt készítettem.