Szorgalmi

Télapó
Tessék kérem örülni!

Hát egy eléggé szürreális és igazából az amerikai kultúrát idéző hangulatot küldött az Anita. Azért azt meg kell jegyeznem, hogy ennél összetettebb, sűrítettebb anyagai is jöttek már. Én úgy gondolom, hogyha, ugye ami az alapvető értéke, vagy izgalma a képnek, amit a fotós megkeresett az az, hogy ez az egészen abszurd nylon Télapó és ez a kis emberke, aki a jövőképe miatt van ennyire szerintem megdöbbenve ezen a furcsa piros ruhás emberen, szóval meg kéne annyira tisztelnünk a kis modellt is, hogy a koponyáját, amelynek nagyon szép az íve, a háttérben lévő sötétítőfüggöny fehérje és szürkéjei miatt, abba a koponyába nem vágunk bele. Mert az hogy a Télapónak a plüss kapucnijának a szélét elvágjuk, azt még azt mondom, hogy rendben van, mert annyira utálom ezt a Télapót, de a kisgyermeknek a koponyaívét, azt jó lett volna meghagyni. Hát én most sok időt evvel a képpel nem vesztegetnék, én visszaadnám Anitának ezt a házi feladatot, hogy esetleg mélyedjen el ebben a fogalmi rendszerben, és azt mondom, hogy ezt a képet viszont szorgalmira áttenném. Az Anita tud ennél jobbat. (szőke)

Születés

Camilla köldök házi feladatra érkezett képe, amely egy alsó gépállásból készített kép, egy szürke felület, a háttér is egy aránylag szórt világos részletek nélküli felület ahol megjelennek ezek a kis pöttyek, a kis hajszál gallyak, és ebben az egész szürke felületben ez a vöröses, fájdalmasan megjelenő szinte seb-szerű a platánnak, vagy nem tudom milyen fa ez, tátongó mély üreggel megjelenő formája a bal alsó sarokban látható. Az biztos, hogy a szürke és a vöröses barna kapcsolódása, amelyről már többször beszéltünk színdramaturgiában az Estiskolában, feszültséget hordoz. Az biztos, hogy ezek a szürke égbolt előtt látható érszerű pici kis vonalak feszültségeket hordoznak, az biztos, hogy az egész képben van egy ilyen vibráló élmény. Abban nem vagyok 100 százalékig biztos, hogy a köldök kategóriában teljes egészében ez az asszociációs rendszer élne. Valami, pici, akár valami olyan manipulatív dolog, amelyek a Camilla előző munkáiban sokszor jelen voltak, legyen az egy ékszer vagy bármi, amitől egy kicsit elemelődik egy normál natúra képtől, valami hiányzik ebből a képből. Kettő disznó. (szőke)
értékelés:

Mikulás
Remélem mindenkinél járt a Mikulás. Nálam volt, és hozott nagggyon finom csokit! :-)

Isten veled!
Ez a szobor egy búcsút intő halászfeleséget ábrázol.Ugyanis a lofoteni (Norvégia)lakosság legfontosabb jövedelmi formája a skrei (ivarérett tőkehal) februártól áprilisig tartó halászata.

Leskelődő
kibújjak, ne bújjak? mint a kezdetekkor...

Alapvetően az ötlet az nagyon jó, ugyanakkor megint azt mondom, hogy nagyon fontos ezeknél a munkáknál az élességre ügyelni, tehát visszaadnám ismétlésre a képet, hogy megpróbálkozz akár tíz, tizenöt vagy huszonöt képből elcsípni azt a képet, ahol az élesség megtalálható, vagy a habokon, vagy a testformán, de valahova el kell ezt helyezni. Tehát visszaadtam ismétlésre. (szőke)

Manó

Én azt sejtem, hogy értem a köldök házi feladatra beérkezett munkát. Még tán azt is sejtem, hogy ott az emberi arc, szem ebből a furcsa gyerekjáték szerkezetből, vagy számomra nem azonosítható, hogy mi ez a mechanika, ami ránk néz. Még tán maga az üzenet is kiszűrhető. Én mégis azt kérném Bara, hogyha lehet a 10-es lecke, ha akarsz még ezzel foglalkozni, akkor próbáld meg most azt, hogy a nehézséget egy kicsit még erőteljesebbé tegyük, hogy kösd magadhoz. Próbálj magaddal dolgozni ennek kapcsán. Próbálj ne áttételesen kezelni egy ilyen szituációt, hanem legyél egy kicsit bátrabb saját magaddal és próbáld meg magad használni ebben modellként. Nézzük meg, hogyha kevésbé áttételesen dolgozol, vajon mennyire tudod helyre rakni az üzeneteket. Én visszaadnám ezt a házi feladatot ismétlésre. (szőke)

Ő

Camilla én ezt a képet nem értem, kérném szépen, hogy ismételjél, nem tudok rá pontot adni, várom a család kategóriára, ezt áttettem szorgalmiba. (szőke)

Figyelő ő(ss)z

A fénykép tulajdonképpen egy tájleírás meg egyfajta állatfotó is. Ez egy speciális fotós műfaj, nagyon is bonyolult kisállatokat, akár hüllőket, madarakat fényképezni; nagyon időigényes és alázatot igénylő műfaj, mert az állatoknak a maguk környezetében megvan a védekezési mechanizmusuk, nagyon nehezen engednek magukhoz közel idegeneket és nagyon sok idő kell ahhoz, hogy eljussunk a velük való kapcsolat alapján oda, hogy adott esetben jó képeket készítsünk a világukról. Tehát ez egy nagyon nehéz feladat, amit a Mariann választott. Azt nem tudom, hogy vajon a dróthálón áthajolva vagy belülről, hogyan tudott ilyen közel kerülni ebben a vadasparkban az őzikéhez, most a képből arra következtetek, hogy meg tudta oldani, valami ügyes dolgot kikövetkeztetett, hogy valahogyan közel kerüljön ehhez a kis állathoz. Ugyanakkor ha ez megoldható volt, hogy az őzike idefigyeljen ránk, akkor várni kellett volna, egy olyan pozícióra, ahol még jobban a háttér és a szereplő viszonyában még jobban kiemelődik, kompozícióba kerülhet ez a kis állat. Most azon túl, hogy sikerült lefényképeznem, nem tud a kép ennél tovább lépni, mert a mögötte lévő motívumrendszer, a fatörzsek, a vaskaró, drótháló, avar, mivel a koncentráció nagyrésze az őz elkapására összpontosítódik, minden másra kevesebb idő marad. Így szinte az őz formája, tónusai, színei beleolvadnak az avarba, és a kép főszereplői azok a furcsa, sötét tónusok lesznek a fák törzsein, a kerítésoszlopon, hovatovább ha nem tudom a címet, ha nem konkrétan a kis állatra koncentrálok, akkor nem kapom meg a fő információt a képről. Véleményem szerint megint jó az irány, amit a Mariann elkap, megérez, jó az, amit megpróbál kiemelni, de nincs ez szisztematikusan, időt hagyva magának végiggörgetve, hanem megtörténik gyorsan a döntés, és az őzikét sikerül lefényképezni. A Mariann mostani munkáiban látható egy másik fajta válasz, hogy tud mélyebb történeteket is lefényképezni, úgyhogy én visszaadnám ezt ismétlésre, és várom az őszre mindazt, amiben a Mariann jelenléte van benne, a Mariannban lévő őzike és nem a fényképen lévő. Ezt áttesszük a szorgalmiba. (szőke)