Szorgalmi

Pici tappancsok

Nagyon meglepő, abszolút ott van benne a szeretet, a humor, a szocio, a roncsfilmes érzés, minden, és szeretjük ezt a képet és köszönjük, itt megvan a 3 disznó. (szőke)
értékelés:

Alkotók alkotásai
Dupla "alkotás"

Köszönjük ezt a munkát. Jó meglátás. (szőke)
értékelés:

Talpak

Két dolog miatt elfogadható a kép: egyrészt jó, mondjuk rá, hogy elfogadható a talpakkal. Másrészt jó, nem is láthatóak a talpak. Mondjuk jó, de mennyire abszurd, hogy a talpakról ilyen hosszú húzott talpak jutnak az eszébe, tehát megvan a szürrealizmusa, és kirándulás közben nem oda fel ült, hanem aláállt a rúdnak és figyelt, hogy hogyan lesz ebből ritmus és székely rovásírással még egy szöveget is ki lehet olvasni a képből a sítalpakkal, szóval hogy mindez megvan ebben a képben, ezért jár a disznó. (szőke)
értékelés:

Hajnal
Chiemsee hajnalban

Egy gyönyörű festői stúdiumot látunk, megvan az egy szorgalmi disznó. (szőke)
értékelés:

Köldöklecke

Egy fürdőkád-lefolyó krómozott felületét látjuk, amely látszólag egy spontán felvétel, de ha megnézzük a Dénes alkotását, a krómozott felületen van egy nyomatkülönbség, mintha egy dobozos sajt egyik szeletkéje lenne ezen a kör felületen elhelyezve, és ez az, ami ezt a zavaró szimmetriát megbontja és ettől lesz élvezetes maga a kép. Az önportréban a Dénes feje is ebben a ritmusban hajlik el, én ezt egy jó anyagnak érzem. (szőke)
értékelés:

Ikonok

Ezzel a képpel volt küzdelmünk, a véleményem, hogy azok az apró tárgyak, a virág az ablakban, a kismuk a háttérben és az ablakrács formák, (Zsoltnak nézzük el, hogy a függönynél bugyira asszociált), szóval a háttér folthatásai olyanok, mint egy szecessziós ablak. Ha Klimt képeit és a korabeli bécsi hangulatot nézzük, akkor ez az érzékenység megvan a képben, azzal, hogy a női arc profilja megjelenik. Szeretem ezt a képet, ajánlanám a hibaisták figyelmébe is. (szőke)
értékelés:

Amint fent úgy lent

A repülő tojás életlenben című képet látjuk, van egy kis sejtésünk, hogy itt ugyanazt a cédét látjuk, mint a húsvéti üzenetben, ettől függetlenül akár egy templomi belső is lehetne, ahol az oltár fölötti fények kicsit elmossák a látványt. Jó az út. De azt mondanám, hogy ha kerettől keretig gondolkodunk, akkor nem lett volna rossz elhelyezni valami éles felületet, ugyanis most a dialektikát, a viszonyulást azt a honlap külső szövete adja, nem biztos, hogy ezt mindig bele tudjuk kalkulálni egy kiállított képnél. A kép kerettől keretig működik és ez a belső elmosódottság lehet, hogy egy picit pontosabb lehetne, ha hagynánk egy kis élességet is. (szőke)
értékelés:

Húsvét
Boldog húsvétot kívánok minden estiskolásnak!

Nagyon jó a tojást tojó cédé, nagyon szépen köszönjük az üzenetet. (szőke-hegyi)
értékelés:

Köldök

Véleményem szerint fontos lenne, hogy erről minél többet beszéljetek, van itt asszociáció bőven, függetlenül attól, hogy látszólag egy absztrakt környezet van, én ezt pontosan a kép asszociációja miatt jónak tartom, bár az is látszik, hogy a köldök kapcsán egyre több középpontos képet küldtök be és nem feltétlenül ebbe az irányba kell elmenni. (szőke)
értékelés:

Az Adhan a müezzin imára hívó 'éneke'.

Zeneileg egy nagyon fontos emléknyomot kapunk, ritka, hogy ilyen közelségben megengedik dokumentálni, filmezni magát az imát, jó látni ezt a puritán és egyszerű környezetet, ami az énekest jellemzi, ugyanakkor talán ha megoldható lett volna, jó érzés lett volna látni minél többet ebből az imateremből, nyilván ennek voltak kritériumai, azt is csodálom, hogy megengedték fölvenni ezt az imát. Nagyon szépen köszönjük. (szőke) értékelés:

Nahát
Bara Séta című képe hozta elő ezt a képem az archívból.

A kép humorforrása egy óriásplakát, amin egy női alak, egy festmény látható, egy előtérben lévő fával, egy Lada személyautóval és egy elhaladó emberi alakkal a városban. Tulajdonképpen sajtófotó-kiállításokon szoktunk hasonló próbálkozásokat látni, ez egy képi geg, amire a cím is utal, de nem elég sűrített a valós ellentétpár. Nehezen eldönthető, hogy a meztelen női alakkal mi van ellentétbe állítva, a volt szocialista országok egyik meghatározó momentuma, a személyautó, vagy az utcán elhaladó felöltözött női alak? Jó szándékú a munka, a megszállott fotós ilyenkor vár, hogy elmenjen onnan a Lada, vagy a néni. (szőke)
értékelés:

Családfám
Családfám

Sokszor mondtam már a Márti-képek kapcsán és itt ennél a két részes sorozatnál is fontos megjegyezni, hogy a Márti alapvetően filmes. Történeteket mesél el, valószínű ez az oka itt is a házi feladatnak, hogy nem egy önálló képet, hanem egyik képet a másikra vonatkoztatva egy történeti építkezést látunk. Teljesen indokolt a két egymás mellé helyezett kép, érthető is és csak egy teljesen személyes megjegyzés, hogy a vágy bennem ott van, hogy majd ezeket láthatom mozgófilmen. Az, hogy nem filmet látunk, lehet az az oka, hogy bonyolult dolog, számítógép és egyéb szerkezetek kellenek hozzá, ez csak egy teljesen zárójeles megjegyzés tehát. A köldök kapcsán volt többször vita erről, hogy nem véletlen, hogy a tízes utáni leckéknél egy magasabb szintet, és hívószavakat használunk és így jelent meg ez a furcsa lecke és arra kértünk benneteket, hogy próbáljatok meg magatokban mélyebb összefüggéseket, összetettebb eseményeket létrehozni, elküldeni. Az én sejtésem szerint ez a kép pontosan ezekbe a régiókba érkezik el, nem tudom, hogy sajnos-e vagy nem, csak a magam érzése, hogy ez a kép nagyon jó mind a két része, de nagyon szomorú. Ezt abból lehet sejteni, hogy közérthető, jól megfogalmazható, jól megfogható kódokkal dolgozik. Egy emberi alakot látunk az éjszakában, aki valami parkban a nyírfák között egyedül áll, sejteni a képről, hogy egy női alak, mint egy kis főzőkötényben, vagy nyári szoknyában, talán a napot is sejthetjük a ruhán, ami a farmer és a póló fölött látható, lehet érezni a képből, hogy ez egy kora tavaszi kép, és ebből érzékelhető valami ellentét, hogy a ruhán lévő szövegek egyfajta öniróniával manifesztálódnak, és az alany szemben áll, mint egy bemutatkozásnál, vagy igazolványképen, mintegy lajstromban, a régi képeken látható ilyen, amikor a parasztház elé a gazda, a feleség és a gyerekek kiállnak, beállnak egy büszke pozícióba és 120 évvel később tekintenek ránk a régmúlt időből. Ez egy lenyomat, bizonyíték arra, hogy én, aki a gép elé álltam, létezem, abban az éjszakában, abban a pillanatban, a világban, ami körülvesz, én ilyen voltam. Nagyon jól látható a képen a szembenézésnél az arc, ami enyhén szólva sem örömet, hanem egyfajta kiábrándultságot, áldozati állapotot, helyzetet tükröz. Nagyon esendő a kép első fele és a második felében ugyanez az emberi alak, mintegy furcsa levelek nélküli fa, elhajlásokkal, egymásra exponálással megváltozik, és szinte három különböző személyiséggé válik, ahol a talajhoz, a valósághoz erősen két lábon állva kapcsolódik az ő maga gyökereivel, vagy gyökértelenségével és a kép felső felében ahol az emberi arc újra látható ezekkel az elhajlásokkal, széttárt karokkal, mint egy mágikus fa, vagy szarvas, előttünk van ez a furcsa szimbólum. Olyan, mint egy sziklarajz, vagy egy barlangban egy vadásznak a megfestett mágikus képe lenne egy szarvasról. Azt is lehet látni, hogy ez az összetett forma úgy jön létre, hogy a személy, akit látunk, elkezd játszani, elkezd mozogni, elkezd kitárulkozni, talán a két kép így értelmezhető egészen pontosan, hogy valami a mostani üzenetben ott lehet a szalonképes, a logikus, az értelmes mögött, a lázadás, a tánc, az öröm, a gyermeki létezés és minden, ami akár a kreativitásra is utalhat, hogy ez a történet lezáródik az egészben.
   Nagyon fontos itt megjegyezni még egyet, hogy ennek a két képnek van címe és az a címe, hogy a családfám. Márpedig mind a két képen az alkotót lehet látni, nincs itt segítség vagy barátok, áll egy kopár nyírfaligetben és nagyon megejtő és pontos az üzenet, ha elfogadjuk a címet, mert ez a családfa ő maga. Ez a fa egyedül álló fa és ez a családfa nem tud kapaszkodni, utalni más fákhoz, nem a felmenőket lehet látni, hanem egy embert, aki ezen a talajon egyedül áll és ő maga a családfája, ő maga a története saját magának, ő maga az, hiszen ha visszagondolunk, hogy a XIX. században ez milyen nagy divat volt, ezekkel a gallyakon ábrázolni, hogy a dédnagypapa és a császári lovassági ezredes hanyadik ágon helyezkedik el, szóval ezen a régi családfa motívumhoz hasonlító második képen nem találunk senki mást. Csak a Márti van, csak a Márti a gallyak, csak ő a gyökér, én úgy gondolom, hogy a 10-es lecke köldök házi feladatával, mert azt is mondtuk, hogy az a gyökér, az ősiséget jelzi, nagyon pontosan küldött nekünk egy üzenetet arról, hogy ő ott most, ahol van, milyen viszonyban van a világgal, emberként, nőként, ha akarom magyarként, megpróbálom összefoglalni egyszerűbben: az a probléma a Mártival, hogy nem ömleszti folyamatosan a képeket, de ha küld, akkor az ütős. (szőke)
értékelés:

Húsz
Menny és pokol.

Szorgalmira megvan az egy disznó, gyerekkoromban volt, hogy a szomszédhoz jöttek külföldi rokonok karácsony körül és akkor hoztak ilyen vékony ilyen dobozt, amin valószínű késekkel, vagy sniccerrel ki voltak vágva és ilyen fotó volt rajtuk vagy színes festmény és oda volt írva, hogy ezt december 16-án, ezt december 18-án, meg volt szabva, hogy egy kis ilyen fület mikor lehet kinyitogatni és marha jó kis csokik voltak benne. Én néha disznólkodtam, hogy kinyitottam a 22-eit is. Namost nagyon az az élmény van bennem kedves Gábor, hogy fogom a pedellus számítógépét, és egy ólajtó bolgár gyártmányú 18 cm pengehosszúságú műanyagbetétes disznóölő késsel kivágom az ablakokat, hogy megtudjam, hogy mi van mögötte. Egyszerűbben próbálok fogalmazni: ez a fajta vibráció, ami az ablakfelület és a fal közötti feszültséget adják igenis sarkallnak arra bennünket, hogy a néző, aki egy látogató is lehetne és az az asszociációja ott van, hogy ezek mögött az ablakok mögött emberek és történetek lehetnek, szeretne bejutni. René Magritte híres szürrealista festőművész előszeretettel használta ezeket a ritmikai játékokat, hogy ajtókon és ablakokon át látható tereket tovább nyitott. (szőke)
értékelés:

Alulról

Talán ebből a fajta kutatásból láthattunk az Estiskolán, itt az Eiffel torony látható, de mégis azt mondanám, hogy anélkül, hogy tudnánk, hogy mi ez az építmény, mintha egy ékszert látnánk, másrészt meg a szimmetrikus szerkezet ebből a beállításból a mandala formára, egy geometrikus formára utal és igazából az éjszaka sötétjében lévő környezet bekeretezi ezt a fényárban lévő alulnézeti monstrumot. A kép alaptónusa bordós-barnás és arany okker hangulat jellemző, és mint egy csipketerítő, körbe van szegve egy kis gyöngysorként felfogható vonallal. Annyi megjegyzésünk lenne a köldök rovatra, hogy egy picit határon van a túl szimmetrikus és a balra húzódó ritmus között. Nincs eldöntve, hogy mennyire tud súlypontozni balra, a középpontossága a képnek meg valamiért olyan, mintha három adag süteményt etettek volna meg velem. Az első adag jó, de amikor harmadszor kell ugyanazt a habos krémest megennem, megüli a gyomrom. Nem tudom eldönteni, hogy miért van ez. Köldökként elfogadható ez a lecke, de azt kérjük, hogy mivel ez az irány elindult és ez jó, az alkotó foglalkozzon ezzel a leckével továbbra is, mert fontos lenne, hogy még többet láthassunk ebből. (szőke)
értékelés:

Késésben

A cím részben értjük, hogy egy metrómegállónál a várakozó személyre vonatkozik, látjuk a megszokott nagyvárosi fílinget, az urbanizációs színkáoszt, amelybe még ez a bohócszerű pulóver is rásegít a folyamatos pulzálásra. A kép egészére egy barnás tónus jellemző, kivéve a szatyorral ott álló szereplőt, mégis ha egészben tekintem a képet, az a sejtésem, hogy sem kompozícióban, sem színvilágában nem akar valahogy összeállni a történet, leszámítva azt, hogy a neonfoltok balra húzzák a képet és az emberi figura jobbra figyel, jobbra nyit. Zavarosnak érezzük a képet, az az érzésünk, hogy ez a gép elkattintódott, nincs sűrítve a vizuális tartalma, erre szorgalmiként nem tudunk disznót adni. (szőke)