Szorgalmi

Kezek

Itt ennél a képnél elfogadjuk a photoshop beavatkozást, bár látszik, és azért, mert a háttérben lévő felhős rész és a közelben lévő szobor és a rajta lévő sérülések jó kontrasztban vannak. A háttér szobatapéta és az előtér szobra jó kollázst, jó formai játékot ad. (szőke)
értékelés:

Duzzogás

Nagyon szeretjük ezt a képet, de mivel a Pedellus is belenyúlt, így nem tudom elemezni, legközelebb a kezére csapok, ha értékelés előtt ollót ragad. Értettem, mondja a Pedellus... (szőke)
értékelés:

Odaát

Jó a térbeli helyzet meglátása, jó alap, ahogy a filmekben is, ez egy jó gesztus. De ahogy a filmeknek is fontos, hogy legyen eleje, közepe és vége, ez a fotónál is fontos - bár a fotóban jelentésrétegekről beszélhetünk. Ahogy a film az időben építkezik, a fotó a jelentésrétegekkel hoz létre történetet. Ebből itt most egy jelentésréteg a lépcsősor, ami a fény felé, kifelé visz, ez egy utazás, szép a struktúra, de ez nem több, ez még csak egy réteg. Hiányzik az a második réteg, ami a történetet ellenpontozhatná, vagy alátámaszthatná. Mondjuk egy macska fölfelé a lépcsőn, vagy lefelé a képcsőn, ez mind a kettő más asszociációt hozna, más és más értelmet nyerne a kép. Elindítaná a nézőt egy belső úton. Most a fény az egyetlen, ami hívna, de az ív le van zárva, így most üresen maradt egy lehetőség. (szőke)
értékelés:

gyertya
Hógyertya a kerítésen.

Itt nagy gondban vagyok, nem tudom eldönteni, hogy jó-e amit mondok, vagy nem. A gyertyaforma, vagyis a vas életlen, az élesség a fákon található és ettől van az embernek folyamatosan egy feladata az egész képpel, majdhogynem dühös lesz az ember, hogy miért nem tudom én élesen látni ezt a gyertyát. Miközben a gyertya egy asszociáció, egy kerítésformára utal, ami hasonlít a gyertyára. Elképzelhető, hogy ha az élesség itt lenne a céltárgynál, akkor elvesztené a varázslatát, ezt az álomszerű képletet, hogy egy hógyertyát látunk itt és eltűnne ennek a képnek a szürrealizmusa. Viszont ettől hogy nincs az élesség az előtérben, folyamatosan vibrál a kép, egy kicsit még akár Cornelius Esher munkáira is hasonlatosan, aki nagyon szeretett játszani a térrel, furcsa folyosókat, tereket rajzolt, ahol az előtér és a háttér összekeveredett. Itt ezt most az élesség felcserélésével ért el az alkotó hasonló hatást. (szőke)
értékelés:

Fontos megbeszélés
A Márti kedvéért... :)

Vannak üzengetések, amiket mi talán kevésbé értünk, ez nem is biztos, hogy baj, azonban ha a képet sem értjük, akkor nehezen tudunk mit mondani róla. Talán egy elszámoltatása a női személynek, de nem értjük. Valamit kellene üzennie, mert amúgy a kompozíció nem jó, az alakok nem fejeznek ki túl sokat, talán a lobogó haj szabadsága? Egyetlen, ami összehúzza a figurákat, az a nagylátószögű optika. (szőke)

A film elsősorban egy zenére vágott klipsorozat, a zenét nem tudjuk, hogy milyen alkotás, először gondoltunk az Amadinda együttesre, de amikor az elektronikus hangzások bekapcsolódtak, ott ezt el kellett vetnünk, mert az Amadinda valós akusztikai eszközökkel hozza létre ezt a fajta staccatos hatást. Végig dominál a zenében ez a lüktető de metrikus ritmus. A film közepe felé a torzítások elkezdenek behozni egy másik ritmusképletű elnyújtottabb rendszert, amely nagyon hasonlóan a légzéssel, a szívritmussal közelítőleg mozog, gyorsítva azt. A zenei ritmusvilág egyértelműen dinamizálja a képletet, amit végignéz, majdhogynem sokkolja, feszültséget gerjeszt, míg az elektronikus effektek megpróbálják valamiféle meditáció felé elmozdítani. Ez a zeneiség az elsődleges megfejtése a filmnek is, mert a képi információi inkább az absztrakt felé hajlanak és ott beugratós az egész, hogy hajlamos az ember azt hinni, hogy valójában egy szocio töredéket lát, hisz a tapasztalataink alapján arra következtethetnénk, hogy egy nagyvárosban egy belső udvaros földszintes házban láthatjuk mindezt, az biztos, hogy a Práter, Szigony és Leonardo bermuda háromszögében sokszor létrejött ilyenfajta látvány, mint amit a kisgyerekkel, biciglivel és ezzel a félig árnyékos, félig napsütötte belső udvarral látunk. Ez a valós enteriőr ugyanakkor mivel oly sokszor jelentkezik torzított formában, színgenerálásokkal, egészen életlenül, rántott variokkal, ilyesformán csak egy lépcsőfok, vagy továbblépés és mégiscsak a zenéhez kell visszatérjünk, és a film egyharmadától történő képi egymásrafűzésekből arra a következtetésre lehet jutni, hogy valójában egy hanggal és képpel írt fraktált láthatunk. Persze megkérdezhetitek, mi az a fraktál.    Egy picit távolabbról kezdeném és inkább azt mondanám, hogy a fraktálokhoz képest sokkal jótékonyabb, történelmi népeknél is megtalálható mandalákról is beszélhetnénk. Ugyanakkor a mandalák azok többségükben lelki gyakorlatokhoz használatosak, még akkor is, ha a mandala elsődleges lényege az elkészítés folyamata, és a létrehozás után megsemmisítik, mondjuk folyóvízbe öntve a homokmandalát. Ez a megsemmisítés félig-meddig itt is jelen van, de nem az alkotás egészét tekintve, hanem a film befogadásával kapcsolatban, merthogy olyan intenzíven vibrál nemcsak a hangi világa, hanem a képi világa is. A film felépítése egyszerű, A-B-A verzióban látható, az első egyharmad etap, ha jól látom, a film végén visszakerül és ezzel zárja ezt a zenei kódát. A fraktálhoz visszatérve, ezekkel is könnyű kapcsolatba kerülni, mert a mai világban a képernyővédők nagy része generált elektronikus mechanizmusokat használ és ezek nagy része valójában fraktál. Folyamatosan mozgásban van egyfajta spirál, valami kép azt az érzetet kelti bennünk, hogy a térben kezdünk mozogni, forogni, nem tudunk ettől az állapottól szabadulni, olyannyira, hogy mindig azt várjuk, hogy megláthatjuk a végét, de ez soha nem következik be, mert a fraktál mindig önmagába visszatér, újabb sodródásával ránt minket magával. Ennél a filmnél is ezt lehet érzékelni és ott van egy egészséges vágy az emberben, hogy mi lesz a vége. Ugyanakkor természetesen az Estiskola technikai korlátai miatt ez a film körülbelül hat perces intervallumot ölel fel és így saját magát korlátozza, mert a filmet valahogy le kellett zárni, miközben azt érezzük, hogy a zene is és a film is még egy órát, még két órát és akár egy életet is átfogva önmagukba sorjázhatnának, tehát az estiskola tanulóit figyelembe véve egy predesztináció 2. 3. 4. 5. 6. 7. sorozatfilmmel ki lehetne pusztítani és így az Estiskola el is tűnhetne a Föld színéről, és ez azért nagyon fontos, mert ezt a fajta üzenetet markánsan közvetíti a film, hogy felzaklasson, hogy ezt a kilátástalanságot, amit ez a 30-as években lebetonozott, összefolyós udvar, ahol a természetet az egy darab vacak kókadt virág a betonteknőben jelenti, meg a bukósisakos kis emberke a gnóm biciklizésével jelenti, szóval borzalmasan sokkoló az egész film és én csak annyit tennék hozzá, hogy ha az alkotó vállalta ezt a 6 perces időintervallumot, akkor mivel már megszoktátok, hogy nekem alapvetően elég konzervatív a hozzáállásom az alap helyzetekhez, mégicsak azt kell mondanom, hogy ha vállaltad a 6 percet, akkor vállaltál hozzá egy keretet, amely keret az elindulástól a befejezésig tart. És itt ennek a filmnek az elindulása nagyon jó, a sodrása nagyon jó a tárgyalás szakaszban és úgy érzem, hogy a befejezése nincs megoldva, hiszen a fraktál nem záródik le, és azzal, hogy valamikor az olló elvágja a képet és a hangot, ezzel lezáródik, de nem azért, mert az önmaga vállalása filmes eszközzel, alkotói gondolattal lenne lezárva. Bármeddig nézhetnénk ezt a filmet, bármennyit vághatnánk belőle, zöld, lila, csíkos és pöttyes effektekkel, most azt érzem, hogy egy ritmikai ujjgyakorlatot látunk itt. A dolog nehézsége olyan erővel nyomódott rád, hogy nem tudtad megoldani a film zárását. (szőke) értékelés:

Vár állott...

Nagyon izgalmas a két kép kapcsolata, érthető az üzenet, az egész egy Bauhaus-világ, de közben egy Mordillo nevű grafikust is eszünkbe juttat, akit nagyon szerettünk, Mordillo volt az a grafikus, aki a Pif újság végén csinálta azokat a kis vicces grafikákat, amikor megy a figura és beesik a szakadékba. Azt azért elárulhatja Gábor, hogy a madarak ott vannak, vagy odarakja őket, nem baj, ha rakja, nem azért. (szőke)
értékelés:

Fényjáték
Amíg mi a kanapén ülve beszélgettünk, a sarokban incselkedtek egymással a fények.

Elmondok gyorsan egy vallomást, aztán a Zsolt majd mondja, hogy amikor először megláttam ezt a képet, persze ott van egy ilyen halogénlámpa meg nem tudom én mi, de énnekem az jutott eszembe, hogy a Moulin Rouge-ban vagyunk a függöny mögött, én kilesek és azt látom, hogy előttem ott van a táncosnő, aki mellett véletlen valami fénysort látok, és a táncosnő háta meztelen és egy ilyen tüllszoknya van a dekerán és még valami fém csat díszítés is van. Háttal van nekünk, én kilesek a függönylukon, mintha egy ilyen Fellini-filmben lenne az ember és igazából ez egy női alaknak a része. Hogy énnekem ez miért jutott eszembe... Zsolt mondja, hogy a trafikosnő, szívjad, ne fújjad. Ekkoze famiráccsió miráccse szeve kásszo e széve ezt gépeld le. De mondhatunk egy másik filmet is, Bob Fosse All that jazz című moziját is. (szőke)
értékelés:

Nagyanyám kertjében
Mondjuk lehetne portré is, de inkább szorgalmi. Én vagyok, a kerékpáromon, nagyanyám kertjében, Pestlőrincen. Ljubityel géppel készült azt hiszem.

A képről nem tudunk sokat mondani, mert nem ma készült, most az egyszer van egy olyan lehetőségem, hogy a pedellus érintettsége okán ebbe a képbe nem szólhat bele, és önállóan kell, hogy döntsek, ez a kép tehát három citromdisznó, és ha a pedellus beleszólna, mondjátok meg neki, hogy kuss. Kedvenc képem. (szőke)
értékelés:

Eb ura fakó
Gondolkoztam rajta, hogy jó lenne-e a háziállatos leckére, de talán a barátom nem örülne neki. Ha a barátos leckére tölteném fel, akkor meg az eb haragudna meg, ezért marad ez a kép a szorgalmik között. :)

Igen. Igen. Hát... Köszi Feri, igazándiból ez nekünk nem áll össze képpé, persze, kutya, ember guggol, fényképez, akinek furcsa lett az árnyéka. És akkor? (szőke-hegyi)

Egy kis téli kép

A kép megérdemli az egy disznót, hozzá kell tennem, hogy Irinyi megirigyelné a kép másodlagos üzenetét, gyakorlatilag bármilyen gyufa reklámként is működne, a téli gyufa, mindenesetre ha Feri előző szorgalmijánál megjegyeztük a pannit és a panni mögöttes tartalmát, akkor itt a négy kicsi bandi mögöttes tartalmát láthatjuk a képen, nagyon szeretjük a bandifejek fehérjét és a bandifigurák mögötti sötét ritmusokat, ahogy ezek egymás mellett szinte zenei ritmust hoznak létre. (szőke)
értékelés:

Tél

Mind a ketten nagyon szeretjük, és mivel szorgalmi, az egy disznót megkapja, és itt meg szeretném jegyezni, hogy a pedellus véleménye szerint ez egy panni. (No de András, nem csak a Pedellus, hanem mind a tizenegy, aki hozzászólt, egyetért abban, hogy ez panni, tehát mindenkinek lejött, csak neked nem.) Jó, akkor módosítok. Feri képe, ami mindannyiunknak tetszik, én is javaslom az egy disznót, véleményem szerint ez eredendően valamilyen ujj erezetet látunk, de egyet kell értenem a többség hatalma alapján a 11 hozzászólással, hogy ez egy panni közeli. Bár meg kívánom jegyezni, hogy én ismerem a pannit, és ez nem az. Mondjuk mosogatószivacs, amiről lejött a szösz. Ti ehhez nem értetek, de mindegy, legyen panni. (szőke)
értékelés:

Narancs és kobalt
Fény játék... egy dolog, amit meg nem foghatunk, ám vele még is játszhatunk...
óh, azok a csodás nyári naplementék...

Köszönjük szépen, nem nagyon tudunk mit kezdeni ezzel a képpel. A felhők nem túl izgalmasak, a színek szépek, de a horizont érdektelen, így most ez nem kap disznót. (szőke)

Pihenés - nyugalom
Bede Róbertnek... mielőbbi gyógyulást...

Ez egy egy disznós szorgalmi, szeretjük és mi is azt mondjuk, hogy nem tudjuk mi van a Robival, de mi is mielőbbi gyógyulást kívánunk neki és nagy szeretettel küldjük a lapot Balatonedericsről. (szőke)
értékelés: