Szorgalmi

Csend, élet, magány
Nem lecke, önszorgalom - most ez van...

Kedves Noémi, nagyon szépen köszönjük a tájképed, úgy gondoljuk, hogy mivel a hozzáfűzött szövegben az van, hogy ez nem lecke, hanem önszorgalom, így eltekinthetünk az elemzéstől is, emberek vagyunk, szeretjük ezt a képet. Annyit talán technikailag hozzátennénk, hogy a kompozíció nem teszi szükségessé, hogy a horizont ne legyen egyenes. (szőke)
értékelés:

Ezer éve történt Hollandiában, a kerékpárok őshazájában... Dénes felvételéről eszembejutott és megkerestem. Kiss Noéminek válaszolva a "klasszikus gépes önarcképes" portrém alatt tett megjegyzésére.

Kedves Tamás, két disznó a kommunikációért a többiekkel. A video jól indul, de nincs lezárva az üzenet, erre mindig kell ügyelni. (szőke) értékelés:

Hát ez a találka nem volt semmi! Egy nagy csoportosulás kellős közepén állítottam be, ahol András bőszen magyarázta Ági képének jósági tényezőit. Mindeközben Márk és Ákos valami furcsa breaktáncszerű lépésekkel szórakoztatták magukat a hátsó sorban. Ezután mindenki leült és azt néztük, hogy Ági tudja-e követni a saját hajának mozgását. Ügyes lány ez az Ági, elég jól követi a haját, szépen le tudta foglalni mindenki figyelmét. Még azt sem vettük észre, amikor Attila elbújt a székek mögé. Nekem egy kicsit gyanús lett, hogy a kutyák tolatva közlekednek a kertben, de úgy gondoltam, hogy ha senki sem említi meg, akkor én is inkább csendben maradok. Közben András ismét átvette a szót és próbálta papírlapokkal eltakarni a kertben talált monitort, de a lapok kicsiknek bizonyultak, akármerről is próbálta. Közben Márk békésen és nevetve üldögélt a kis kertiszéken, de amikor meglátta, hogy épp felé irányítom a kamerát hirtelen elkomorodott és odahívta a kutyát, aki viszont odajött, mert okos kutya, de nem nézett Márkra, mert nem akarta őt látni ilyen komoran. Közben kiderült, hogy a kutyát se érdekli már a talált monitor és Ákos úgy döntött, hogy beviszi a házba, minden alkatrészével együtt. Én meg úgy döntöttem, hogy leadom neki a drótot, de Ákos azt mondta, hogy inkább a kutyával beszéljem meg. Megbeszéltem vele. Kicsit később Ági talált a szemetesben egy csokis papírt, mert látta, hogy az egyik kutyának tiszta csokis a nyelve és odaadta neki, hogy törölje bele a papírba. Valószínűleg ez nem tetszhetett Noéminek, mert hirtelen fogta magát, haját a szemébe lökte és hazament. Ági viszont egyre jobban érezte magát, mert bekente az arcomat egy kis rúzssal, majd az egészet letörölte a szájával, aztán összecsókolgatta még a pedellust is, meg Andrást is, és aztán fogta magát és Krisztával együtt elindult a kapu felé, mert látták, hogy a másik Kriszta nyitja nekik kifelé. Én meg nagy bánatomban, hogy Ági elment, nekiálltam teletölteni a csokipapírokat a számban lévő csokival, hogy megetethessem vele az egyik, folyton tolató kutyát, aki le sem vette a szemét eme műveletemről. Aztán elcsendesedett a légkör és szolíd beszélgetésbe kezdtünk és folyattuk azt mindaddig még haza nem tolattam. Nem hiszed el, hogy pontosan így történt? Nézd meg a filmemet!

A pedellus megjegyzése: a film egyharmadánál jól látható Szőke lábmunkája is, ami annak köszönhető, hogy a találkozó előtt röviddel abbahagyta a dohányzást - és ez azóta is tart. Mármint az abbahagyás. Tamás pedig képeket is készített, amit a honlapján lehet megnézni.

Szinte természetes volt, hogy a találkozó előtti indulás nem lesz egyszerűen kivitelezett, lassú tánc. András viszonylag előbb érkezett, hogy az értékelésekkel is haladjunk - Márk is odatalált hozzánk Szentmihályra, így rövid betekintést láthatott az "így élünk mi az Estiskolában" élőképes, sajáthangos werkfilmbe. Aztán sitty-sutty, fitty-futty autóba ültünk és irány Ákosék háza. Hála iGo-nak, idő előtt odaértünk. Ákos nyitott ajtót, valóban, mintha kísértetet látna, olyan fejjel nézett ránk, mintha nem is arra a napra lett volna megbeszélve a találkozó. Mint beszámolójából kiderül, álomvilágban volt még akkor.

   Kert, jó idő, kutyák és anyuka terített asztala fogadott minket érkezésünk után. Lassan pörgött fel a beszélgetés, de ahogy szállingóztak az Estiskola tagok, úgy találtunk egyre inkább rá arra az útra, ami végül a képek értékeléséig vezetett. Szerencsére vendéglátónk gondoskodott komputerről is, így a kéznél lévő fényképezőgépek kártyáiról nézhettünk és elemezhettünk munkákat, amiket itt a titkárságon sorra megmutatunk majd. Sajnos 8 körül el kellett indulnunk vissza a városba, Márkot a hónunk alá csapva, egy-egy sült hússal a kezünkben elrobogtunk. Hazafelé Márk még önmagához képest is szótlan volt, talán a tanári kar, vagy a sebesség letetett az ok... Ákos, köszönjük a vendéglátást, édesanyád finomságait és törődését, és a részvételt is, mindenkinek, aki ott volt. Ősztől igyekszünk rendszeressé tenni ezeket a találkozókat. Utóirat: várjuk a többiek beszámolóját is, akár írásban, akár képben, filmben.

etetés
drótszerelem
batmanszoba

Kedves Dénes, köszönjük a beszámolót, ha van bővebb információ is erről az utazásról és művésztelepről, akkor írd le kérlek és küldd el nekünk, hogy feltehessük ide. (szőke)

Kedves Márti, a többiek számára mondom, hogy az etűd stílusa elsősorban a budapesti iskolából kinőtt és elszármazott Tarr Béla mikrorealizmusát idézi. Két irány érzékelhető a filmben, az egyik a hang, a másik a "mozgó" kép. Felfedezhető, hogy mozog a kép, jobbra nagyon lassan, talán ez a tudatos használata az egészen minimális mozgásnak próbálja aláhúzni a monoton és idegesítő városi atmoszférát, zajt. Ezzel az ellentétpárral dolgozik a film, a város zajdinamikájával és a szabadságot sejtető felhőkkel. A problémám csak annyi, hogy mindez az üzenet nem rendelkezik kellő súlypontozású kerettel. (Kedves Márti, tudod olyanra gondolok, mint amikor nagyon régen fogtál egy képkeretet, és belebújtál a keretbe és tartottad a kezeddel azt). A többiek számára lefordítva ezt azt jelenti, hogy a filmnek igazából nincs kezdete és nincs befejezése. Elindul, mert betöltötte a számítógép, leáll, mert ennyit küldtek át. Ezt a feszültséget is el lehet fogadni, hiszen az az alcím, hogy élünk, hogy egy életen át berregnek a szabadság felhői, de mégis kell, hogy a nézőnek segítsünk egy felütéssel, egy bevezetéssel és egy lezárással is. Különben nem sűrítődik a film drámája. (szőke) értékelés:

Faluvégi fűz
Szorgalmi lecke. Faluvégi fűz ábrázolása, enyhén íves horizonttal.

Kedves Viktor! Többször előforduló jelenség, amit érzékelünk, és azért tesszük szóvá, mert nem csak technikai vagy fényelési okok miatt látható, amit problémának érzek, hanem mert a tér üzenete nem tud jól érthetővé válni egy plein air képnél. Van egy alapvető hármas tagozódás a képeknél, előtér, középtér, háttér. Ez a tagozódás segít abban, hogy a síkra redukált képalkotásnál a harmadik koordináta (mélység) is érzékelhetővé váljon. A probléma pedig abban rejlik, hogy ha tónusában, világításában, fénnyel és élességgel ezeket a térsíkokat nem választjuk el egymástól, akkor a kép lapossá válik, minden egy síkra redukálódik. Itt, ezen a képen mivel alacsonyan van a horizont, így az előtér egybecsúszik a középtérrel, a fával és a fa körüli térrel, és így elsősorban a felhős háttér és a föld síkjának drámáját kellene látnunk. Mivel azonban túl sok speciális részletet látunk és ezek ráadásul egybe is olvadnak - fatörzs és a szántás között szinte nincs tónuskülönbség - ez gyengíti a kép üzenetét, drámai hatását. Mivel tónusaiban is azonos az elő- és középtér, így az ég kékje és a felhők csak fent adnak valamiféle perspektivikus elmozdulást, ami azonban a kép többi részén nem ismétlődik meg. (szőke)
értékelés:

Azt nem mondanánk, hogy mostantól minden hónapban pontosan ilyenkor lesz, de törekszünk arra, hogy havonta egyszer mód nyíljon egy személyes találkozóra is. Az első, Turay kiállításon történt ismerkedési délutánt követően tehát a második összejövetelre

2007. június 8-án (péntek) 17 órától 19.30-ig kerül sor.

Mivel az időpont viszonylag közeli, így kérünk benneteket, hogy jelezzetek vissza, hogy tudtok-e jönni, valamint az is nagy segítség lenne, ha olyan helyet is ajánlanátok, ahol viszonylag zavartalanul le tudunk ülni beszélgetni egymással. Minden regisztrált tanulónkat várjuk szeretettel, és ha van olyan képetek, munkátok, amit szeretnétek személyesen megmutatni, beszélgetni róla, elemezni, akkor azokat is hozzátok magatokkal.

Ákos jóvoltából a hely is biztosított a kertjükben - tehát a cím és az elérhetőségek: Budapest, XI. kerület, Túrkeve utca 3. Megközelíthetőség: 41-es és 250-es busszal az Etele térről (cca. 15 perc), valamint 141-es busszal a Kosztolányi Dezső térről (cca. 25 perc) és a Torma utcánál kell leszállni. A megközelítéssel kapcsolatos kérdésekben keredssétek Gulyás Ákos osztálytársunkat az estiskola kukac gulyasakos pont hu mailcímen. Arra gondoltunk, hogy mivel péntek is van, meg oda is kell érni, így Ákos már körülbelül 4-től vár mindenkit, hogy 5-re tényleg oda is érjünk. Képeket hozzatok.

Ákos készített egy szuper képes útitervet is a gulyasakos.hu oldalon, tessék megnézni.

***
Az ofő közeli képeket kér tőlem. Tessék egy közeli portré.:)

Kedves Feri! Remélem, hogy a nyári Ősök Háza programon Pesovár Annával és Tisza Sándorral találkoztok egymással, és abban is reménykedem, hogy Annáék is előbb vagy utóbb küldenek képeket. Ha nem tudnám, hogy Mácsai Feri küldte ezt a képet, és nem láttam volna az előző képeit, és nem tudnám hogy az Estiskola egy magyar nyelvű oldal, akkor rögtön azt gondoltam volna, hogy valahol Észak Amerikában egy indián rezervátumban járunk, ahol egy nagyon sok mindent megért cserzett arcot látnánk... Szimpatikus munka és jók a ritmusai, nagyon jó ez a sötét hangulata a képnek. Én, ha tehettem volna, az állkapcsot és az álkapocs játékát, ami a véleményem szerint az arc íveihez és az orr melletti két nagy ránchoz tartozik, teljes rimusában használtam volna, és nem vágtam volna bele, már csak azért sem, mert a nyak, váll találkozása és a háttérben lévő világos szürke, ami kiemeli az arcot, még erősebb ritmusban jelentkezett volna. (szőke)
értékelés:

Roland ritmusára
Csendélet a háztetőn, Roland csendéletére, az árnyékok ritmusára küldöm.

Lacipapa, küldj olyat, amin lehet vitázni. Ez 3 disznó. Nem ehhez szoktam hozzá, hogy nem tudlak kritizálni. (szőke)
értékelés:

Viharvert meggyfa
Tekintsük ezt egy szorgalminak. OK? András javaslatára, ábrázoltam ezt a meggyfát "sok felhős" térrel. Amikor ezt a fotót készítettem épp ez volt a célom; azért hagyni ekkora teret a fa mögött, hogy bemutassam: az égbolt, azaz a villám végzett vele. A fotónak az is lehetne a címe: barátság...

Kedves Viktor, ha már a horizont problémakörével foglalkozunk itt, és mivel a te képeid eklatáns példák erre és úgy tűnik, érdekel is a horizonttal való játék, kérlek segíts a többieknek is azzal, hogy akár egy képsorozat szintjén a legaljától haladva felfelé a föld-ég kapcsolatot megmutatod, hogy a többiek számára is érthetővé tegyük a tájkép készítésben a horizont szerepét a drámaiságban, a nagy, átfogó teatralitásban stb.
   Kompozícióját és témaválasztását tekintve érzelmes, szuggesztív munkát látunk. Szeretnénk azonban egy olyan momentumra is felhívni a figyelmeteket ez által a fotó által, ami könnyen zsákutcába, tévutakra vihet benneteket. Ez pedig a színezés, legfőképpen is a barnítás. Elsősorban fotográfia sajátja az a technikai lehetőség, hogy a színeket fekete-fehérre redukálja, a szürke árnyalataival helyettesítve őket. Az archaizálás, az idővel való játék egyik formája, ha ezt a fekete-fehér redukciót áttételezve úgymond barnított, szépia színt állítunk elő. Ritka esetben ez előnyös, amikor ettől a technikától például a képen szereplő személy válik kortalanná. Ugyanakkor ha a kompozíció, a kép témája eleve érzelmekkel telített, akkor ez a színárnyalat a drámai hatást csökkenti, a képet a szentimentalitás irányába tolja el. Ugyanabba a bizonytalansági kategóriába esik ez a módosító eljárás, mint a kettős képkeret, ezért csak igen indokolt esetben, a kép témájával harmonizálva használjuk ezt. (Szőke)
értékelés:

Turay Balázs

Ennél a képnél egyrészt ugyanazt tudjuk elmondani, mint Lacipapa órás csendéleténél, vagyis, hogy ha egy picit elmozdulsz exponálás előtt jobbra-balra (tartva a távolságot a témától), akkor kompozíciójában egységesebb, kifejezőbb lehetne a kép. A háttal álló copfos fiúból kevesebb is elég lenne, és az elmozdulásoddal az ablakból többet kapnánk, és máris helyrebillenne a tömeg egyensúly - lány könyöke is megjelenhetne. Ami viszont nagy erénye a képnek, az a hangulat közvetítés. Az elmélyült munka, a titok, a meglesett pillanat üzenete mind erősíti az érdeklődést, a néző figyelmét. Nagyon jól használtad ki a meglévő fényeket is, egyrészt az ablakon beeső fényt, mint főfényt, valamint az asztallapról visszaverődő másodalgos fényeket, derítést. A többiek számára is jó példa lehet ez arra, hogy miképp lehet vakuk és lámpák nélkül is plasztikussá tenni egy emberi alakot, vagy tárgyat akár a visszaverődő fény felhasználásával. Azért két disznó, mert a továbblépésedhez a kompozíciós feladatokra szeretnénk irányítani a figyelmed. (szőke)
értékelés:

Turay Balázs

Kedves Renátó, először is örülünk, hogy komolyan vetted a feladatot, amit a villanykörtés képednél írtunk neked. Fontosnak tartom elmondani, hogy mi csak ebből a képből tudunk bármire is következtetni. Az én számomra alapvetően nagyon nagy szeretet, odafigyelés és líra van jelen a képen. Az arc színein található meleg barnásvörösek nem agresszívek, a körülötte található színek, beleértve a szürkésfehér kevert tónusait, a háttér zöldes szürkéit, vagy a haj sötétjét, inkább a melankólia felé mozdítják el a képet, vagy másként fogalmazva a merengés felé, mint a diszharmónia vagy dinamika felé. Ha ilyen egységes a színválasztása a képnek, és a tömegelosztása is ezt támasztja alá, akkor a kompozíciós rendnek is ezt kellene szolgálnia. A képkivágás jól érzékelhetően balról jobbra haladó fölülről lefelé működő tengellyel dolgozik, amelynél a koponya, az arc és a tekintet fontos hangsúlyt kap. Ebben a tengelyrendszerben ugyankkor a szemünket a fényképezett személy tekintete valahova a képen kívülre irányítja, a jobb alsó sarok felé viszont az egész kép keretrendszerében nem derül ki hova néz a modell, és a foltritmusok alapján is, ha nem is azt szeretnénk megtudni, hogy hova néz, de a jobb alsó sarokban nagyobb mennyiségű fehér tónusra lenne szükség. A modellnek tehát a képkereten belül balra és felfelé kellene mozdulnia úgy, hogy a fülbe nem vágsz bele és a haj formája nem lyukad ki. (szőke)
értékelés:

Ahogy én látom

Kedves Erika! Január óta az Estiskolán többé-kevésbé kimondatlanul úgy dolgozunk, mint egy közösség és ezért voltak itt már nagy vitáink is. Általában megpróbáljuk kimondani azokat az érzéseinket is - még hogyha azok nem is tökéletesen biztosak - amelyek bennünk működnek, így kérem, hogy fogadd el azt, amiket a kép szempontjából érzékelek. Ez nem bántás, csak következtetni próbálok abból, amit látok.
   Ezen a képen a kódok alapján azt feltételezi a néző, hogy egy férfi és női lábat lát felülnézetben, a kép ez alapján értezmezhető testkommunikációja a nyitott férfi láb között elhelyezkedő női láb abból az aspektusból működik, hogy jól érzékelhető egy alá-fölé rendeltségi viszony, hisz ez egy személyes és intim képnek tűnik, mivel a férfi szereplő territóriumán belül helyezkedik el a nő lába. Próbálok egyszerűbben fogalmazni. Ennek a képnek egy érzelmi, vagy szexuális tartalmú üzenete is van, hisz ez a helyzet, amit a kép mutat személyes szituációban zajlik két ember között. Ha ez dokumentum felvétel, úgy képzőművészeti szempontból azt mondhatjuk, hogy így sikerült. Ha pedig a kompozíció rendszereit keressük, akkor azt kell mondjam, vannak rajta olyan szegmensek, amelyek az üzenetet, a férfi és nő találkozását zavarják. Ilyen a fém láb a sörpadból, a férfi lábak véletlenszerű metszése, és tulajdonképpen azt kell hogy mondjam, hogy ha ki lett volna mondva, hogy ez egy férfi és egy nő grorteszk módon ábrázolt találkozása, akkor a kompozíciós viszonyok azt igényelnék, hogy a női láb közelebb legyen a férfi lábak között. Így viszont egy határvonalon vagyunk, ami miatt nem lehet tudni, mire megy ki a fuvar, a valódi üzenet el van kenve. A tisztább üzenethez a farmernadrágot nem kellett volna felvenni - lásd Márti legkorábbi képe -, a tornacipőt le kellett volna rakni, mert így Szomjas György Roncsfilmjéből Kapa fejesugrása Szirtes Ágival című történetet látjuk, ahol ugyan ruha nélkül, de lakkcipőben és lódenkabátban ugrott Kapa az ágyba. Így azonban az egész egy picit szocio és abszurd, de a határmezsgyén mozog. Felhívnám a figyelmet Diane Arbus 1960-as évekbeli albumaira, aki hasonló meglátásokkal, nagyobb bátorsággal, dokumentumszerű helyzetből is valóság feletti mélyebb értelmet tudott kiszűrni. Ha tudod, mi a mögöttes üzenete a képnek akkor ebben legyél bátrabb. Ettől még meg tudod tartani az intim távolságtartást is, nem több testrésznek látszani, hanem a szereplővezetésnek kell konkrétabbnak lenni. (szőke)
értékelés:

Fehér vakság

Kedves Vera! Ha abban az esteben értelmezzük a képet, hogy válasz, egyfajta játék az Estiskola oldalán, ahol két kép egymásra rímel, akkor sokkal könnyebben megfejthető ez az egész, de úgy gondolom, hogy mivel műhelymunkát folytatunk és feltételezzük, hogy mások is járnak az oldalra és a képeknek mint önállő műveknek is értelmezhetőeknek kell, hogy legyenek, akkor a kép bizonyos része megérthető, bizonyos része viszont kódolt marad - az írott szöveg kódolt, Zolinak szól. Azonban, ha a feliratot, vagy a kezet is eltüntetnénk a képről, a fotós akkor se volna látható, mert sötétben és takarásban van - a fehér vakság is erre vonatkozik, hogy a fénykör erős kontrasztot teremt, láthatatlanná teszi a készítőt. Azért fontos mégis, hogy a fotós ujjai közeliben, élesen látszanak a képen, mert így egy térjátékot hoz létre. A közel elhelyezkedő kéz, aztán a tükör és végül a fotós hármas tér elrendezést jelent. De ha ezzel a kézjátékkal formailag még kísérleteztünk volna, akár a kép közepe felé, lentebb tolva azt, egy még érdekesebb ritmus jött volna létre, akár még azt is sejthetnénk, hogy a kéz ujjal egy furcsa kígyót szimbolizálnak, ami be akarja kapni ezt a misztikus tojást, vagy ezt a Holdat, de ez akkor lenne érdekes, ha a kézfejből többet komponáltunk volna be ugyanebbe a négyzetes felületbe. Így most csonkoltak az ujjvégek és a kézfej találkozása, és pontatlanná válik a komopozíció mert nem kap elég hangsúlyt a kép, csak a ritmus eleme. Az is megoldás lett volna, ha a jobb alsó sarok felé is elhelyezünk valami élesebb képelemet és akkor létrejöhetett volna egy keresztirtányú tengely a képen. Így a valós előtér és az álomszerű háttér nincs összekötve. Az ötlet jó, érdemes lenne újragondolni. (szőke)
értékelés: