Szorgalmi

Stílus

Debrecenben kéthetente szokott megrendezésre kerülni egy régiségvásár. Amikor csak tehetem kimegyek fotózni, kitűnő témát szolgáltat érdekes tárgyakról, érdekes emberekről, érdekes sztorikról. Nameg segít leküzdeni a félelmem az idegen emberek fotózásakor. Hunter S. Thompson életérzés!

Azt írod, hogy félsz az idegen emberek fotózásától, ez érdekes kérdés, úgyhogy akkor még a saját magad fotózásával foglalkozzunk első soron, és ha azzal már megvagyunk, vagy eljutottunk egy stabil szintre, hogy a fényeket, a kompozíciót jól csinálod, akkor át lehet térni mások fotózására. Addig azért nem javaslom, mert a talált képek, azok talált képek fognak maradni, a beállított képeknél pedig, ha ugyanazokat a hibákat követed el egy idegennel, mint amiket magaddal elkövetsz, az azért ciki, mert közben megkértél valakit, hogy legyen a te szolgálatodra és elpazarolsz egy lehetőséget és újra megkérni, hogy figyi ezt elcsesztem, vegyük újra, az nem olyan nagyon könnyű. Ennél a képnél az a helyzet, hogy valamiért ragaszkodtál ahhoz, hogy ennyi eget kapjunk, holott az nem nagyon érdekes, engem nem az érdekel, hogy ott mi van az égben, mert nincsen semmi. Telly Savalas megjelent a pécsi vásáron, ő maga érdekes lenne, de lejjebb kell vinni a kamerát. Ha kihajtható hátlapja van a kamerádnak, akkor könnyebben megoldható, hogy a hasad magasságából fotózz, ráadásul kevésbé zavaró, minthogy a fejednél legyen a gép és jobban is tudsz koncentrálni arra, hogy mi történik. Én ezt javaslom, mert ad egy jó nézőpontot, hogy egy kicsit lentebbről fotózunk és belátunk oda a sapka alá. De mondom, most még ne ezzel foglalkozzunk, még maradjunk meg nálad. (hegyi)

BKV hajón

Hangulatos és tetszik, abszolút rendben van, nekem egy picit sok, mert hogyha egy fél ujjnyi van vágva alulról és a két oldalról, akkor még jobb lesz az atmoszférának a hatása, most túlságosan ki lett nyitva ez a tér, ettől nem érzem magam odabent a hajón, nem tudom, mennyire érthető, amit most mondok. (hegyi)

zöld

István, ez zöld, ez igaz, ezzel nem vitatkozom, azzal viszont igen, hogy kimész a kertbe, szedsz valami gyöpöt és oda a fülhöz betűzöd, tehát valami még csinálsz, játszol vele, odadobod a padra az összegyűjtött szintén zöld kis növénykéidet vagy bármit, szóval még dolgozz ezzel, mert ez így önmagában még kevés. (hegyi)

Tangram újrafotózva

Nekem ez a tangramos dolog nem működik, az agyam ehhez nem áll át, és bosszant is a dolog, hogy miért kellett szétvagdosni egy képet, ez nagyon paraszt megközelítés tőlem, tudom, de azért merem elmondani, hogy érzékeljétek, én sem tudok mindennel mit kezdeni. Lehet, hogy van, aki ezt zseniálisan le tudná elemezni, de az nem én vagyok. Nekem ennél a fotó sokkal kevésbé szabad, tehát, vannak keretei, amik között dolgozunk, a szétvagdosom-szétnyiszálom az egészet, az már nem. Viszont érdekes, hogy amikor széttépted a fényképet, annak volt értelme, de ennek a fajta játszadozásnak nincs, ez egy öncélú dolog nekem, ad hoc jellegű az, hogy hol történnek a vágások, a darabok önmagukban nem állnak meg, a szembe belevágsz, az orrnál, a kéznél, mindenütt esetlegesen jön ki és tudom, hogy ez annak köszönhető, hogy a mértan felülírja a tartalmat, de ez baj. Tehát ha ezzel akarok dolgozni, akkor olyan fotót kell választani, ahol ez jól jön ki. Tudom, hogy ez iszonyú meló lenne, de akkor ne csináljuk. Ez így nem áll meg. (hegyi)

Wichmann-etűdWichmann-etűdWichmann-etűdWichmann-etűdWichmann-etűd

Beszéltünk már erről a képről korábban, hogy problematikus nekem ez a vastag nyakú férfi, mert ez önmagában nem adja ki a történetet, beszéltünk a cigarettázó lányokról is. Semmi értelmét nem látom most annak, hogy bizonyos dolgok miért lettek színesben hagyva és bizonyos dolgok miért lettek fekete-fehérek, semmi nem igazolja azt, hogy a színeseknek színesnek kell maradni, én ezt még pontosítanám. Azt hiszem, hogy kapkodsz és nem fordítasz elég figyelmet arra, hogy te fotózol, hanem ez egy másodlagos cselekvéssor nálad, még inkább el kell abban merülj, hogyha dolgozol, akkor szűnjön meg az idő, szűnjön meg a környezet zavaró hatása, akkor kerülj abba az állapotba, ami ezt az egészet utána már neked magadnak egyértelművé teszi, hogy mikor exponálsz és mit. A közhelyeket nyugodtan elfelejtheted, engem nem érdekel a rántott húsos szendvics, nem tartozik a dologba, ráadásul miért ezzel indítunk, abszolút kihagyható ebből a sorozatból, ki is ugrik belőle. A vastag nyakú férfi, aki a másik enteriőr, onnan még hiányoznak képek, ott még lyukas a történet. Van egy ismétlés ezzel a szatyorral és lábakkal, ott vannak egy előző képen, az nem tesz hozzá, döntsd el, hogy neked melyik tetszik, ezen van még mit melózni. (hegyi)

Szabad a gyakorlat

Mindkettőtöknek köszönöm a hozzászólást, kedvet is kaptam szabadon gyakorolni.

Érdekes ez a kép, mert olyan kisherceges-vágyálomos képnek tűnik nekem, ismerve valamennyire már Feri korpuszát és felépítését. Azáltal, hogy ennyire lehagytad a kontúrokat csak a leglényegesebb aspektusaid maradtak meg. Amitől ez félelmetessé válik a számomra, az a szemöldök hiánya, arról nem beszélve, hogy a (nekem) jobb szemednél van valami kis háromszög csücsök, akkor már azt is tessék eltakarítani, ilyenekre ügyeljünk, az ilyen koszokra, de szemöldök nélkül ez ijesztő, nem tudok erre többet mondani. Érdemes ezzel próbálkoznod és játssz még vele, de azért figyeld meg, hogy mi marad meg és mi veszik el. Ennyire muszáj, hogy elvesszen a lényeg vagy a lényegnek a díszítése? Az oké, hogy elhagyod a fej kontúrjait, de nem kell elhagyni minden mást is, most a veszteség túl sok. (hegyi)

borongós

A felső szürke sávval, Bogi, nem tudok mit kezdeni, ha azt letakarom, akkor ez egy tökéletes kép, teljesen a Volt egyszer egy vadnyugat hangulatát hozza, még a zenét is hallom hozzá és aztán kifordul a kamera és látjuk a két főszereplőt, akik már a nagyvárosban fognak összecsapni a gyártelepen. Hangulata van a dolognak, amit csinálsz és nagyon jó, hogy van rajta élesség, de nagyon minimális, csak jelzésértékű és ettől válik értékessé vagy értékelhetővé az életlenség, ami a háttérben van, és ennek így szerepe lesz, szóval minden nagyon rendben van, de a felső szürke sávra kérek egy magyarázatot, hogy azt miért csináltad. (hegyi)

Nem egészen

Feri, ez egy nagyon erős kép. Én azt mondom, hogy a felső részéből egy-másfél ujjnyi vágható, ott az égnek olyan nagy szerepe már nincsen, de maga ez a megfigyelés fantasztikus. Érdekelne, hogy hol készült, maga hely, ahol ilyet lehet találni, nekem nagyon amerikai hangulata van, nem tudom, miért, de valamiért ez az egész New York érzetet kelt. Köszönöm, ez egy abszolút rendben lévő kép, fent meg nyugodtan vághatsz. És ezeket a tónusokat jegyezd meg, mert máshol is jól használható lenne. (hegyi)

Elvirágzott

Látod, tovább jutottál annál a pontnál, ahol azt a sok tulipános, piros-fehér-zöld képet küldted és máris izgalmasabb lesz a megoldás. Szűk, nekem ez nagyon szűk, az aljából sok hiányzik és levegő sincs neki elég, túlságosan körbevágtad, a szereplőnek mindig kell valami tér, amit ő bemozog. Ezek itt mozognak-táncolnak ezek a figurák, úgy kell felfogni, ha ezt te is el tudod fogadni, akkor már gondolom te is érzed, hogy tér kellene, de maga a megfigyelés az pontos és precíz és rendben van. Itt az előtérben van a levélből egy ilyen fallikus szimbólum, azt én kivenném, de a többi része az rendben lenne. (hegyi)

Szobaszegfű

Ma ez jött össze. Nem volt más ötletem, ez meg ott volt. Van egy fénymaszat nélküli verziója is, de ezt érdekesebben találtam.

Azok a csíkok fenn nem tudom, hogy mitől jöttek létre, valami interferencia vagy a világítás miatt keletkezett, nem igazán szerencsés ott, mert annyira kilágyul a háttér, hogy arra elúszik az egész. Olyan, mint egy kidurrant gumimatrac, ott úgy elkezd ereszteni a levegő és elpuhul a tartása a képnek, ezt most nem tudom máshogyan mondani. Ha ezt leszámítom és elképzelem a fejemben, hogy hasonló háttér lenne ott is, mint a többi részen, akkor ez egy szép kép lenne. (hegyi)

Olvasni való

Korniss Péter: Múlt idő

Korniss nagyon fontos alkotó. Ahhoz, hogy ez személyes lehessen, egy pohár bor vagy egy kis kolbász kenyérrel vagy valami még kellene, ami személyessé teszi, mert önmagában ez a pad a szép fényekkel nem elégséges és akkor az is megoldódott volna, hogy hová helyezed magát a könyvet. Most be van téve nagyjából középre, de akkor miért van alul-felül ekkora hely, ha pedig már levágtad, akkor tulajdonképpen ez már egy repro, tehát önmagában a könyv, mint szereplő, még viszonylag kevés, létre kell hozni valami viszonyrendszert. (hegyi)

Fantasztikus négyes

Kicsit elfogult szülői fotó. Gyermekeim és családi barátok gyermekei tizenévvel ezelőtt. Még filmre fotóztam, most csak reproztam, a keret meg - bocsánat - egy képi effekt, más céllal készült eredetileg, nem ide. A beküldés oka inkább a négy kisgyermek tekintete, illetve gondoltam, beküldözgetek korábbi kattintgatásokat is, ilyet is, olyat is, már ha lehet, vagy van ennek is létjogosultsága. Lehet, hogy lehet azokról is beszélni, vagy mondani valamit majd...

Ez egy nagyon jó emlékkép egy borzalmas keretben, ez az imitáció a halálom, de maga a fotó az rendben van. Ahogyan a leiratban is említed ez a keret egy machináció, amit azért nem értek, mert ha van egy képem, ami analóg és filmre készül, akkor miért kell rátenni ezt a mű izét, hogy olyan legyen "mintha", de hiszen ez az, hát a valamiből nem csinálok semmit. Nem tudom, hogy érthető-e. Ha már ez valamilyen, akkor az a jó és azt hagyjam meg, de ne akarjak rátenni valami digitális romlást. Minek? Tehát ezt a keretet hagyd le a francba és akkor a kép kép jó lehet. Egyébként meg vidám az egész és elég sokat mesél a kölkök gyerekkoráról. (hegyi)

ablak

Kincseket gyűjtesz, ez egyértelmű. Sokáig nem értettem ezeket a lyukakat, aztán amikor lett mobilklímánk, akkor rájöttem, hogy az ablakra kell valamilyen lyukat fúrni ahhoz, hogy kimenjen a meleg levegő, amit a gép termel és akkor már nekem is érthetővé vált. Lehet, hogy itt nem erről van szó, de nem is ezt boncolgatjuk, hanem magát azt a talált élményt, ahogy ez megjelenik, lebeg itt ez az egész, kijelöl egy újabb teret. Nagyon jó a bent-nek és a kint-nek az ábrázolása, szinte betüremkedik a természet, szóval tetszik. Köszönöm. (hegyi)

apu

Ez egy nagyon szerethető kép a gyöngyvirággal, az orgonával, abszolút májusi az üzenet, és a kis poharak, a kis kávék nagyon jól hozzák azt a hangulatot, hogy itt volt áldomás ivás is akár, egy látogatás, egy viszontlátás élményét kapjuk. Nagyon személyes szerethető üzenet és a legjobb ebben az egészben az a szemérmesség, ahogyan édesapádat ábrázolod. (hegyi)

ajtó

Márti, előbb mondom azt, ami tetszik és aztán azt, amivel bajom van. Tetszik az a színvilág, amiben ez mozog, tetszik az ablak, a zárókája, a kilincs, az, ahogyan ez el van vágva, az, ahogyan látszik, hogy be is van falazva, tetszik a radiátoron a törölköző, ezek azok a dolgok, amik maradéktalanul bejönnek nekem. Viszont az, hogy a széleinél jobbra is, balra is ez a slendriánság van, az nem tetszik. Azzal kevésbé lenne bajom, hogy torzul a perspektíva, nyilván ez egy telefontos kép és ott ezt nehéz megoldani, de azt gondolom, hogy az oldalaknál nem ártott volna ezt egy picit letisztázni, és akkor tökéletesen működne az ügy. (hegyi)