Videó

2015. június 7-én vasárnap délután 3-tól a Látszótér csapata lecsót főz a Tilos Maratonon. A híres Szentmihályi lecsót készítjük el, curryvel, baracklekvárral, ahogy eddig is! A helyszín a Dürer-kert, (1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21.), mindenkit várunk szeretettel! Lehet jönni segíteni, kóstolni, aprítani, jól jönne a lányok saját készítésű csipetkéje is. Családi és gyereknap lesz a Tilos programjában, jöhet az egész család, barátok. Kedvcsinálónak itt találod az elmúlt évek Tilos Maratonos látszóteres képeit, beszámolóit. A többi okosság pedig a filmben látható. Kérjük, hogy ha tudsz jönni segíteni a főzésben, írj itt a hozzászólásoknál, aki pedig csipetkét söndörget nekünk otthon, az ezt külön jelezze, de gyorsan! 

Marik Hackman Before I Sleep c. dalához készítettem. A semmi ágán-ból van benne egy dialógus.

A mamádról készült filmed után azt hiszem ez a filmed az, amibe alig tudok belekötni, erővel kell keressek hibát. A betűtípus borzalom, komolytalan, mert hogy ez nem valami csitri szépelgése akar lenni, hanem egy drámai film. Utazásról, otthontalanságról, állandó kívülrekesztettségről, felnövésről, kapunyitási pánikról mesél, és ehhez nagyon jó eszköz a párhuzamos mozi, a duplaexpó. Van ebben északi filmes vonal éppúgy, mint Věra Chytilová is, szóval gratulálok, jó lesz ez. (hegyi)

Az jutott az eszembe, látva, hogy Bojtár Tamás belefogott egy 365 napos projektbe, hogy mi lenne, ha mondjuk 2015. június 1-től a Látszótér is csinálna ilyet? A dolog úgy nézne ki, hogy az indulási dátum közös, mindenki kitalálja a maga 365 napos projektjét és tölti a képeket ide, ahogy a leckét vagy szabadgyakorlatot is, lenne külön kategóriája, és akkor ha többen csináljuk egyszerre, annak lehet egy izgalmas szőttese, egyfajta közös napló. A képekhez aki akar, írhat szöveget is, egyfajta naplót, de nem muszáj, adhat címet is, de lehet csak sorszámozni is, ahogy jól esik. Nem volna más megkötés, mint hogy adott napon kerüljön beküldésre a kép mondjuk este 10-ig, hogy még legyen módom azt kitenni az oldalra (avagy egy napos csúszással is kerülhetnek fel a képek, ahogy szerintetek jobb). Mit szóltok? Természetesen ennek akkor van értelme, ha többen csináljuk, és akkor, ha mindez nem megy a nem 365-ös képek készítésének rovására. Vagy a fene tudja, na, szóval a véleményetekre vagyok kíváncsi, ha úgy gondoljátok, hogy hajrá, akkor meghirdetem és akkor belekezdünk. Írj ide a kommenthez! 

Eltés vizsgafilmje a felsőbb éves barátaimnak és én is részt vettem benne.

Nos, magát a filmet nem elemezném, mivel ha jól látom, te az operatőr és vágó voltál, ezekre szorítkoznék. Az első kérdés az, ami problematikus nekem, hogy miért nincs egységesre fényelve a film? Se a fehéregyensúly nem stimmel, és ezt nem indokolja semmi, miért ez a beteges sárga sok helyen, se a belső fényviszonyok nem, főleg a két gyertyával megoldott intimitás résznél. Az jó lenne, ha a belső filmes rész megkülönböztethető lenne a sztoritól, a werktől, mind képileg, mind hangulatilag, érdemes lett volna ezt jobban végiggondolni, hogy mi lehet az, ami e kettőt elválaszthatja, hogy a néződnek még egyértelműbb legyen, hogy hol kezdődik és hol ér véget a belső film. Nem tudom, a világításba mennyi beleszólásod volt, de mint kamerás, kell, hogy legyen, egy fényforrásból ha közel a háttér, baromi randa árnyékok fognak születni. A két gyertya ebből a kameraállásból és ezzel az optikával nagyon zavaró, ural mindent, viszont annyira nem szépek. Aztán bejön egy asszisztens, aki jelzi, véget ért a móka mára, na most az ő nagy fekete háta eltakarja a szereplőt. A liftes jelenet jó, de megint a kameraállás. VAgy fentebbről kellene, és akkor a kicsiségük, szerencsétlenségük erősödne, vagy lentről és akkor főleg a fiúnak az uralkodó attitűdje lenne hangsúlyosabb. Aztán kimennek az utcára. Kézi kamera van, ami billeg, mocorog, de ha tudom, hogy ez lesz, tehát hogy nincs giroszkópos stabilizáló fejem, akkor nem szabad állni és ott billegni a felvevővel, hanem dinamikusnak kell lenni, vagyis nem lehet olyan, hogy te állsz, ők is állnak, és a kamera lötyög. Mozogni kell, svenkelni, körbemenni, tehát mindazt, ami hátránya a kézinek, azt előnnyé, szubjektívvé fordítani.Ez különösen fontos lenne a tétova csókjelenetnél, ahol a lány akarná, a fiú nem, félreértés van és sutaság, és ehhez kimondottan jó lenne, ha a kamera körbemenne, mert itt fordul meg a világ a lány körül és ebből lehetne aztán kiforogni a srácra. De ez minimális ügy, jó lenne ez, ha azt a kurva AGC fényautomatát nem hagytad volna bekapcsolva, mert így ahogy a boltívből bejön a fény, elveszítjük a fiút, átmegyünk esti forgatásba, miközben az idő maga nem változott, ez hiba. És végül a betűtípus. Ehhez ez a betű nem csak nehezen olvasható, de finomkodik is. Kínai pólós betű. Összefoglalva, több idő kell ahhoz, hogy fejben lefusd azt, amit meg akarsz csinálni, a helyszínt megnézd, mit ad ki majd a kamerával, jegyzeteljen az asszisztensed, hogy hol mire kell figyelni, bebukó fények, helyszín civil tárgyai, ésatöbbi, és akkor a dolog már élesben jobban adhatja magát. A liftnél túl sok a vágás, viszont ritmusban nincs fokozás, tehát nem erősíti azt az élményt, hogy mindjárt az utcán vannak, mindjárt el kell búcsúzni, és kiderül, hogy amit a forgatás alatt érzett a lány, az mennyiben valós, mindjárt jön a leforrázás... Mondtam, hogy a tartalomhoz nem mondok semmit, de annyit talán igen, hogy a rendezőnek lehet segíteni a stábnak abban, hogy ahol valami nem érthető, ott azt valahogy képileg el kell magyarázni, például a pingvinest, mivel hogy mi is van azzal a kaviccsal? Tehát Viki, fények, színhőmérséklet, kameraállás és ki kell kapcsolni az automatát. (hegyi)

Az alábbi videóban a Pedellus a Látszótérrel kapcsolatos kérdéseit, gondolatait mondja el. Szóba kerül a céljaink pontosítása, hogy milyen képeket várunk itt, az 1%-os felajánlás lehetősége, és Hegyi a következőkben várja a válaszaid: 1. Hónap képe, kell-e a 6 hónapos választhatósági moratórium, vagy elhagyható? 2. Szeretnél-e rendszeres videókat Hegyitől, és ha igen, miről? 3. Mit csinálsz a facebookon és miért ott, miért nem itt? 4. Mi segíthetne abban, hogy növeld az aktivitásod? 5. Növelhető-e a képek mérete mondjuk 800 pixelre? Talán a legfontosabb rész, hogy a Látszótérre nem csak hibátlan, készre reszelt, jó képeket várunk, na de nézd meg a filmet, aztán írj, akár itt a kommentben, vagy a szakkor kukac latszoter.hu címre.

Békés, boldog karácsonyi ünnepeket, sikereket, örömet és minden jót kívánunk a 2015-ös új esztendőben is minden látszóteresnek! És ne feledkezzetek el a szilveszteri maratoni rádióműsorunkról sem! Demeter, Jóska és Zsolt

Lezárult a sulis pályázat is, nem mondhatni nagyon sikeresnek, de annak a három anyagnak mindenképpen szívből örülünk, ami érkezett. De háromból választani nagyon nehéz. Minden pályamunkát elemeztünk, mindenki kap ajándékot, és kihirdetjük, hogy az első helyezett Homonnay-Tóth Zsuzsa: Csengettek című munkája lett. Gratulálunk, bővebben a lenti videóban, BUÉK és KKÜ, jövőre jövünk új pályázatokkal.

Kicsit elcsúsztunk a pályázat elemzésével, de talán érthető, a karácsony előtti időszak eléggé betáblázott. 11 kép érkezett, mindegyikről elmondjuk a videóban, hogy mit gondolunk róluk, erényeiket is és azt is, amit másképp csináltunk volna. Sőt, nem csak elemzést kapott mindenki, de minden beküldő kap könyvjutalmat is, ezügyben kérjük, hogy vegyétek fel a szakkor@latszoter.hu mailcímen a pedellussal a kapcsolatot, hogy ne olyan könyvet kapjatok, ami már megvan esetleg. És akkor kihirdetjük a dobogósokat és a nyertest is. Harmadik lett Mikolics Mariann Kékség című képe, második lett Bartos Ágnes Fotel című fotója, a győztes pedig Mészáros István: Lépcsőházi impresszió című megoldása. Gratulálunk, tehát kérünk mindenkit, jelentkezzen a nyereményéért, természetesen a dobogósok extra jutalmat is kapnak. Bővebben pedig a több, mint 30 perces filmben hallotok a képekről, a gondolatainkról. BUÉK és jövőre folytatjuk. 

A tél eleji találkozónkon a Mikulás megajándékozta a résztvevőket, csokimikulást kapott mindenki, Oli még virgácsot is, Bandinak pedig borítékban küldte el, amit összedobtunk neki a számítógépére. Ettünk, ittunk, beszélgettünk, ismerkedtünk, folytatjuk tél végén. 

2014. december 6-án (szombat) este 7-től tartjuk a Látszótér Mikulás Találkozóját. A helyszín a Drunken Tailor (Budapest, VIII. kerület, Népszínház utca 26.) földszinti étteremrésze. Régen találkoztunk, úgyhogy mindenkit várunk, nem csak régieket, de új arcokat is, gyere el te is, beszélgessünk, ünnepeljük együtt a fehérszakállút! Bárki jöhet, nem csak látszóteres. Kérünk szépen, hogy ITT jelentkezz, a hozzászólásoknál! 

 

Mentorunk, Balla Demeter és Korniss Péter fotográfusok 67 művésztársukkal egyetemben ma ünnepélyesen megkapták a Nemzet Művésze címet. Gratulálunk, a videón a laudáció és a díjátadás látható. 

Hét év telt el azóta, hogy az első kép felkerült hozzánk, és elérkezett az idő, hogy megújítsuk a Látszóteret, friss levegőt engedjünk be az ablakon. A változásokról röviden a következőket érdemes tudni. Továbbra is alapvetően fotós közösség vagyunk, az önismeret és önképzés terepe, ahol a képnyelv eszközeit használva szerzünk tapasztalatokat, osztjuk meg munkáinkat és gondolatainkat. Ehhez van 35 előre meghatározott, kötött feladat, amikre a továbbiakban is várjuk a megoldásaitokat. Fontos a kommunikáció, a képek alatti beszélgetés, a visszajelzés. Minden képre kaptok elemzést egészen addig, amíg adtok visszajelzést. Beszélgessetek egymással is, mindenki örül, ha visszajelzést kap. Az új tagok első feltöltése az önarckép legyen, hisz ez a bemutatkozásuk is. Innentől azonban mindenki saját kedve, tempója és szabadsága szerint halad, és a feladatmegoldások mellett mód van arra is, hogy képeit besorolás nélkül úgymond szabadgyakorlatként küldje be hozzánk. Minden beküldött kép kap elemzést, legyen szó leckemegoldásról vagy régi nevén szorgalmi szabadgyakorlatról. Megszűnt az osztálybasorolós rendszer és a csillagozás, mert bár szándékunk szerint az egyéni haladást kívánta szolgálni, de a gyakorlat azt mutatta, hogy akarva-akaratlan összehasonlításra adott lehetőséget, ami nem volt szerencsés. Az osztálynapló tagjaink névsorát, adatait és üzenetküldési lehetőséget ad. A pályázatok rovatunk decembertől pihenőbe vonul, átgondoljuk, hogy lehet jobban csinálni és amint mód van rá, újból jelentkezünk vele. Köszönet a türelmetekért, hallgassátok a rádiót, írjatok, a Látszótér a tiétek, a szabadságon a hangsúly, várjuk képeiteket!

Megújultak a leckék és az értékelés a Látszótéren! Átgondoltuk a leckék és osztályok rendszerét és változtattunk. Az alábbiakban röviden összefoglalom, miről is van szó, mit kell tudni az új látszótérről.  

- Leckék. A 60 leckéből 35 lett, új sorrendbe rendezve, ez összevonásokkal és néhány esetben megszüntetésekkel járt. Az első három lecke változatlan, a bemutatkozás és önportré továbbra is alapja a látszótérnek. Például a természet és az évszakok egy lecke lett, kialakítottunk egy ipmressziók leckét is sok kisebb lecke összevonásával, kivettük az ismétlő leckéket is, és vannak olyanok is, amik megfogalmazását pontosítottuk. Úgy gondoljuk, hogy így, kevesebb feladvánnyal koncentráltabb lehet a munka és jobban eligazodhatunk a házik között. Az átsorolások nem jártak veszteséggel, egy kép sem tűnt el!

- Sorrend. Ahogy eddig is, mód van arra, hogy saját tempódban és sorolásban oldd meg a leckléket. Az átrendezéssel azért igyekeztünk egy nehézségi és logikai sorrendre törekedni.

- Osztályok. Megszűnt a lecke alapú automatikus osztályba sorolás. Helyette lett 8 osztályunk, mondjuk úgy, négy alsós és négy felsős. Minden leckét beküldőt a pedellus átnézett és besorolt egy osztályba az eddigi munkái alapján. Ez a kiindulási pont. Első három lecke az első osztály. Innen két módon lehet előre jutni. Az egyik, hogy beküldöd a képeid és ha jól dolgozol és megoldod a leckéket, a pedellus haladásod ütemében felsőbb osztályokba léptet. A másik, hogy ha te szeretnél előbbre lépni, akkor jelzel a pedellusnak, hogy szeretnél osztályvizsgát tenni és ennek értelmében személyre szabott feladato(ka)t kapsz. A megoldásuk fényében jutsz feljebb.

- A csillagok megmaradnak, szerepük nem változik, 3 csillag a jól megoldott, 2 az ötlet jó, de a kivitelezésen lehet finomítani, 1 csillagnál a gondolat rendben van, de megformálás tévúton jár, és ha nincs csillag, akkor általában ismételni kell a leckét.

- Elemzés. Feltöltés után körülbelül egy héttel kapod a szöveges értékelést. Számítok a visszajelzésekre és kommunikációra. Emeljük a szintet, még erősebben a munkára koncentrálva, azonban ha rendszeresen elmarad tőled a visszajelzés és a kért munkák ismétlése, akkor nem raboljuk egymás idejét, elemzést sem fogsz kapni. Ugyanis ez nem egy hirdető fal, fészbúk vagy képmegosztó, ahol lájkokat vadászunk, hanem párbeszéd, amiben én igyekszem segíteni, de ez csak együtt működhet.

- Célok. Ha csinálod a leckéket és kommunikálsz az elemzésekről, haladsz a magad útján, elérheted a 8-as szintet, ahol mint minden iskolában, van záróvizsga. Összeraksz egy portfoliót, amiről azt gondolod, hogy megismerhetőek általa a munkáid, ezzel megkeresünk vezető fotósokat, és egy portfolió bemutatás keretében bemutatkozhatsz nekik. Ennek eredményeként pedig a végállomás az, hogy a képeidből szervezünk egy kiállítást, élőben is megmutathatod magad a világnak.

- Személyes konzultáció. A Látszótér továbbra is ingyenes, az Alapítvány támogatásával segíthetsz a működtetésben. Ugyanakkor egy új lehetőség a személyes konzultáció. Ha úgy gondolod, hogy szeretnél személyes, vezetett fejlesztésben részt venni, akkor erre is van mód, közösen megbeszéljük a célokat, az oda vezető utat, az ütemezést, és úgymond óradíjas módon egyfajta korrekt értékcsereként működhetünk együtt. Ennek bevételei adományként az Alapítványt támogatják.

- A Látszótér céljai tehát nem változtak, önképzés és tehetséggondozás, ugyanakkor a jövőre nézvést hangsúlyosan fontos feladat a koncentrált nunka és az eszmecsere. Ebbe a munkába igyekszünk Lacit és Demeter is bevonni.

Demeter volt olyan kedves, és megengedte, hogy felhasználjam a gondolatait a csendéletről, ezúton is köszönöm Neki, nagyon inspiráló volt.

Amikor Viki Demeter hozzájárulását kérte, hogy filmben használhassa a hanganyagát, nem gondoltam volna, hogy egy ilyen összeszedett munka jön létre és szeretnék gratulálni, mert azt gondolom, hogy nem csak arról van szó, hogy a felszínen egy szöveges gondolatsor képi megvalósítása folyik, miközben ez is épp elég lenne, de az alkotó tisztelettel viseltetik a szöveg iránt, és nem utolsó szempontként képes az öniróniára. Azon lehet vitatkozni, hogy az egyes beállítások mennyire sikerültek jól, én viszont arra hívnám fel a figyelmet, hogy bizony azokat a képeket meg kellett csinálni, és akkor se sok kötözködni valóm lenne, ha csak mint csendéletek lettek volna beküldve az egyes snittek. Jó a drapériák használata, jól vázolta fel a problémát Viki, és abszolút beavatottnak érezhetjük magunkat egy fotográfusi gondolkodásmódba, werkfilmes eszközökkel, de mégis esztétikusan. Arra sarkallnám Vikit, hogy ha van kedve, egy-egy fontosabb leckéről készíthetne ilyen videót, érdekes lenne egy ilyen gyűjtés. Köszönet, de ezzel nem úsztad meg a csendélet leckét, azt azért fotóban még meg kell csinálni. (hegyi) 

A tizennegyedik feladvány témája a nyugalom. Erről sok mindent nem kell talán mondani, kíváncsian várjuk a pályázati képeiteket. Egy képes megoldást kérünk, élményeket, emléknyomokat, mit jelent számodra a nyugalom. Beküldeni 2014. november 30-ig lehet a munkáid, az első helyezett Laci új Budapest könyvét kapja, a második és harmadik pedig csokit, cukorkát.