Videó

Egy régi felvétel, még 2010-ből, amin Jóska táncolni tanítja Ányezét és Ajronment.

Technikailag rossz megoldású próbálkozásom, de megmutatom nektek, hogy milyen lett.

Mi a szerepe a képek befogadásánál a formának, a tartalom miképp csatlakozik ehhez, mi az, hogy szótagolva filmezni, fotózni? Hegyi vitaindító elmélkedése az érzékelés, a befogadás fokozatairól, a "verbálfotóról", a formák és mintázatok megértéséről. Nyitottam témát neki a Fórumon, ott folytassuk a beszélgetést.

Ezt a videót Vikivel, Attussal és Csabival készítettük egy internetes könyvreklámhoz. A videót Attus vágta. Ötlet: kollektív.

Örülök annak, hogy valaki elkezd a reklámmal foglalkozni, nem túl népszerű lecke, bár azt mondom, hogy ne kapkodjunk, eljön az az idő, amikor a reklám lesz a központi téma, de én örülök neki, hogy valaki néha-néha hozzányúl. Nem teljesen értem azt, hogy ezek a közelik mire akarnak utalni. Ahhoz képest, hogy miről beszél maga a könyv, vagy mi ennek a lényege, egy önvallomás, egy gyónás, bátortalannak érzem a képi megoldást. Kicsit közhelyes, kicsit félénk az egész. Nem biztos, hogy ez alapján megvenném a könyvet, és nem azért, mert a könyv rossz vagy jó, hanem azért, mert nem olyan nagyon erősen kelti föl a figyelmemet. Szóval nekem ez ebben a tekintetben kérdéses. Minőségben is vannak problémáim, itt a világítás nem nagyon jó, nagyon sok a szürke, a sötét. Nem teljesen értem, hogy ezt a növényszüretelést miért kell sötétben csinálni, hogy ez miért olyan fontos. Nyilván lehet érteni, hogy miért pumpálja a kezét valaki, mindenki volt vérvételen, ezt hozzá lehet tenni, de ennyi szemet, szájat, főleg Árpi szájára mondom, ahol nem vagyok benne biztos, hogy értem azt a gesztust, amit az a száj mutatni akar. Én most mondok egy nagyon drasztikus dolgot: állítsd be a kamerát, tedd oda a modelledet, és szúrd meg egy tűvel, bökd meg valahol, és közben kamerázd le, mondhatod, hogy Sztanyiszlavszkij-módszer. Szerintem azoknak a gesztusoknak igazaknak kell lennie, attól lesz az ütős. A magyar reklámfilmeknek egyébként ez egy jelentős problémája, hogy gyávák, nem mernek valós gesztusokkal dolgozni, a szereplők pedig kevésbé gyakorlottak, hogy kihozzák magukból ezt az élményt, hogy hogyan lehet ezt jól megcsinálni, tehát a színészvezetéssel probléma van, nem csak ennél a filmnél, hanem általában. Tessék azt a gesztust igaziból megcsinálni. Ha nem lehet másképp kihozni, akkor így, hogy fogsz egy gombostűt, és megbököd az ujját, akkor össze fog rándulni, és ott lesz az a gesztus, ami egyébként meglátásom szerint célja lett volna ennek a képsornak. Nem kötelezően kell a szúrást, a szívást, vagy bármi, kábítószerrel kapcsolatos helyzetet felhozni, de ezeket, ha áttételesen próbálom ábrázolni, akkor azoknak az áttételeknek jól kell tudniuk működni. (hegyi) értékelés:

Végre egy Pap Árpi film, végre itt a Pap Kompánia köztünk, és azt kell, hogy mondjam, hogy ez már egy film. Az eddigi próbálkozásokhoz képest ez stílusában, technikájában filmszerű. Sztori van, ezt következetesen végigviszi, a kezdettől a végig felépítve el akar nekünk valamit mondani, és több-kevesebb sikerrel ezt meg is oldja ez a film. Ami problémám, az az idő, a tempó. Tempójában a film, ahogy elkezdődik, azt egy Tarr Béla fricskának is gondolhatnám, annyira lassan indul, és nincsen indoka, hogy mitől gyorsul ez utána be. Van egy nagyon szép felvezetésünk, egy nagyon lírai megközelítésünk, ahogy szalonnáznak, ahogy ülnek a farönkökön, az mind oké, és utána valami történik, amitől begyorsul a tempó. És ez még egy dolog, mert, ha ez a gyorsulás egy fokozás lenne, ha szép lassan elkezdene a tempó egyre nagyobb sebességet diktálni, és jutnánk el valami robbanásszerű végkifejlethez, akkor azt mondom, hogy ez indokolt. De itt többféle tempó váltakozik a filmben. Utána megint próbálunk visszatérni egy lassabb tempóhoz, annál a résznél, ahol a kocsmai jelenet van, de az sincs végigvíve. Tehát itt a tempó az, amire ügyelni kell, hogy milyen belső időt futtatunk végig a történeten. Aztán én indokolatlannak tartom a verbális megfogalmazásnál a csúnya szavak használatát, lepattan erről a történetről, túlságosan nyers, és nem érzem azt, hogy indoka lenne, ettől amatőrré válik a szövegi rész, nincsen dramaturgiailag a dialógus felépítve, egy kicsit fésületlen, nyers ettől. Aztán, amikor megyünk a snittekkel, van egy konfliktushelyzet, hogy a fickó miért vágta ki a fát, azt amit mondott a főnök, hogy ahhoz ne nyúljon. De itt kimaradt egy snitt, itt nem látjuk, hogy miről beszélnek, és végig ez megmarad, hogy ezt miért nem lehetett megmutatni. Van egy baki is a filmben. Az elején három ember dolgozik, aztán egy valahova felszívódik, elviszik az ufók, a történetből hirtelen kiíródik valaki, akinek csak a lábait láttuk. Nem nagyon értem, hogy ha hárman dolgoztak, akkor utána miért ketten várnak a kocsira, azt az egyiket otthagyták az erdőben, vagy elrabolta valaki, nem tudom. Aztán van egy másik dolog, hogy a filmnek a vége felé a slusszpoén az, hogy van egy kis fácska a kertben, ami az ő nagy szerelme, és aki miatt ő kivágja az összes fát, hogy csak ő maradhasson. Én ezt értem, de nincs kidolgozva ez a szerelem. Itt megint túl gyorsak vagyunk. Megérdemelte volna azt a lassú tempót, oda vissza lehetett volna térni, hogy még több gesztussal, még egyértelműbben, színesebben kifejtve ezt az érzést. Ez nekem olyan vázlatszerű marad. Jó lett volna, ha ez úgy van megoldva, hogy ott ténylegesen valami kinyíljon ebből az egészből. Itt megint van egy vulgáris betét, amikor oldalba vizeli a kis fészert a fickó, nem teljesen értem. Persze lehet azt mondani, amit Árpi mondott is (mert erről beszéltem vele), hogy ez azért fontos, mert ez egy geg is, de a gegen kívül azt is mutatja, hogy még e közbeni foglalatossága közben is beszélget ezzel a fácskával. A másik kérdés az, hogy nincs nagyon eldöntve számomra az, hogy ez a fácska egy kis csúnyácska, amit ő ruház fel valami szépséggel, vagy pedig ez valami közhelyes, átlagos fácska. Láthatólag elég kis nyomi, ezekkel a leszáradt levelekkel nekem erős kétségeim vannak, hogy ez a fa túléli a telet, hogy tavasszal elindul-e, vagy pedig ez egy halott fa. Ez is megint olyan kérdés, amit jó lett volna eldönteni. Itt felmerül az a kérdés, hogy ő vajon egy halottat imád? Lesz ebből még valami? Lehet, hogy a forgatási időpont megválasztása a kérdés, nem tudom, de erre megint választ kellene valahol adni, itt megint bizonytalanságot érzek. Mondom, az ötletet jónak tartom, és nagyon sok jó gesztus van benne, kifejezetten tetszik az, ahogy fölkel, és fölrúgja az órát, nagyon jó az, ahogy kimegy, nyújtózkodik, és megmosakszik. Jók a snittek, jók a gesztusok. A kocsmai jelenetnél nekem megint tempóproblémám van. A belső monológot értem, de közben zajlik egy külső monológ is. A külső beszélgetés, az a háttér, amit kapunk, kihasználatlan, ott elhangozhatnának utalások, vagy lehetne bármi olyan irány, ami súlyosabbá, tömöttebbé teszi a sztorit. Lehet, hogy érdemes lenne még hozzáforgatni, lehet, hogy érdemes lenne ezt még egy 5 perccel meghosszabbítani, és akkor ezeket a kérdéseket ki lehetne dolgozni. Az operatőri munkához annyit hozzátennék, hogy ha elindulunk egy svenkkel, és utána belassítunk és megállunk, akkor ott álljunk meg, ott már nincsen helye a mocorgásnak, a bizonytalankodásnak a kamerával. Miközben például az a jelenet, amikor a fürdés utána bemegy a házba, majd kijön, az nagyon jól van megoldva. Szerintem érdemes lenne ezzel is foglalkozni, valami olyan kamerakezelést gyakorolni, ami a minőséget emeli. Én most ezt Árpi útján egy négy csillagos filmnek gondolom ezek miatt a problémák miatt. (hegyi) értékelés:

Évának sok szeretettel.

Technikailag kellett molyolnom a filmmel, valami a konvertálásnál elromlott és a képarányok összenyomódtak, ezt csak azért mondom Istvánnak, hogy a következőkben erre figyeljen, hogy teszteli a végeredményt. Az előzőekhez képest sokkal többet ad ez a film, és a titok a személyességen van, azon, hogy nem csak a fekete vonalak körforgását láthatjuk, hanem a néző értelmezheti is, mi történik, hol történik és kivel. Ami még mindig javítandó lenne, az a céltudatosság. Előre le lehet próbálni, mi fog történni, és így egy előre végiggondolt úton mozgatni a kamerát, ugyanis most is megtörténik, ami az előzőnél, hogy egy ideig értelmezhető vonalon haladunk, arcképről szobába, szobából forgásba, majd a forgás megáll és elkezd visszafelé is forogni, bizonytalankodni, és itt van az a pont, ahol a néző is bizonytalan lesz, hogy mi és miért történik vele a kamera által. Ha tudom, hogy mit lát a kamera, ha tudom, hogy mit akarok mutatni, hogy a cél az önmegmutatás mellett a szoba dizájnja, és az az élmény, amit a forgással ezek a formák adnak, akkor ezt kell megmutatni, aztán ki kell futtatni a történetet és kell keresni egy végpontot is. (hegyi) értékelés:

A Látszótér csapatának és Oldman barátainak is köszönhető, hogy az Oldman család karácsonya gazdagabb lehet egy autóval. Hegyi és Oldy halált megvető bátorságról téve tanúbizonyságot, a szó szoros értelmében tűzön és vízen át megszerezte Nagy úr élete első autóját, azaz a Ford modellt. Köszönet érte mindenkinek, aki segített, akár adománnyal, akár drukkolással! Hajrá!

Díszek

Nagyon izgalmas az, amit Ágnes észrevett, kettő csillag a képre, a videóban bővebben elmondom, hogy miért csak kettő. Azért, mert itt most a formákkal van némi problémám, nagyon nyitott lett a kompozíció azáltal, hogy belevágtál ezekbe a gömbökbe. Nézzük meg a filmet is! (hegyi) értékelés:

Szömüng

Csak szerettem volna egy Moholy-Nagyra asszociálható képet készíteni. Amint az látható is nem igazán sikerült.

Feri, ez egy kettő csillagos csendélet, a filmben elmondom bővebben is, hogy mi a problémám. Szóban csak annyit, hogy jó lenne, ha odafigyelnél a háttérre. Miközben a kettő csillag megvan, én nagyon szeretném, ha ezt a képet is megismételnéd, több körültekintéssel a hátteret illetően. Nem hiszem el, hogy nincs egy vasaló abban a lakásban. (hegyi) értékelés:

Vége a napnak

Erről a képről videóban mesélek, hogy mi az, amit én változtatnék esetleg, vagy átgondolnék a kompozíciót illetően, akár a felborult pohárra gondolok, akár az árnyékokra, vagy a könyv elhelyezésére, vagy magára a könyvre. Szeretném, ha Feri ezt ismételné, és dolgoznánk még ezzel a beállítással. (hegyi)

Talp(as)

Erről a képről az alábbi videóban bővebben mesélek, és elmondom, hogy miért szeretném azt, ha Tamás ezzel még foglalkozna, és miért kérem azt, hogy ismétlése legyen ennek a képnek. Nagyon szép, és nagyon finom az a megfigyelés, amit tett, és nagyon izgalmasak ezek a pohár talpak, érdemes lenne ezzel még foglalkozni egy kicsit rendezettebb háttér előtt. Nézzétek meg a videót! (hegyi)

Sorakozó 2

 

Tamás, nekem ez sokkal jobban tetszik, van tere, építkezik, a tónusokkal van problémám, egy kis maszkolással mindez korrigálható, a filmen bővebben elmondom, miért és hogyan. (hegyi)

 

vízcsap és kávéfőző

 

Írásban röviden, filmben hosszabban mondom el, hogy az irány jó, de szűk a kép, nekem kell a csöpögtető, de az nem, hogy takarja a kávéfőző csövét, és a vignettálás mint archaizálás már kezd kimenni a divatból, én nem erőltetném. Jó lenne látni egy ismétlést is. (hegyi) értékelés:

 

Sétalovaglás (ismétlés)

Erről a párocskáról 5 képet csináltam. Talán ez itt egy LEHELETTEL kevésbé szűk lefelé és jobbra, PICIVEL többet mutatva a lóból is. A helyszínt is javítanom kell, helyesen: El Puerto de Santa Maria, 2003.05.03.

Kedves Sándor, készítettem egy kis filmes magyarázkodást, hogy hol szorít a cipő. Igen, egy picivel tágabb a dolog itt, de nem oldotta meg a problematikát. (hegyi)

éjjeli járda-fák

András, itt egy film, röviden írásban annyit, hogy tömegelhelyezési problémáim vannak a képnél, de a leckét teljesíti. Kérlek nézd meg a mozgóképes magyarázatom is, várom a választ. (hegyi) értékelés: