Csaba, a fotó alapvetően kreációs ügy. Vagyis nincs olyan fotó, ami natúr módon a valóságot mutatná. Egy se. Tehát ha így van, akkor nincs akadálya annak, hogy valami rendezett legyen - hát az isten szerelmére, az is rendezés, hogy a pipás bácsinál hova állsz és mikor kattintasz, mit veszel bele a képbe és mit hagysz ki. Érted. Szóval hajráf.

Aha. En is erre gondoltam, hogy ha igy nem, akkor valami szinpadiasabb kornyezet, valami tulzas, de azzal meg epp az a baj, hogy durva. Meg nem tudom, hogy mennyire menne neki az a jatek (arccal, testbeszeddel), ami ehhez kellene. Egy-ket targyba meg nem tudom belesuriteni. Vagyis tudnam, de ahhoz ki kellene pakolni egy egesz szobat, hogy legyen hely.

Ennyire szűken nem fog működni vele azt hiszem, mert az arcán nem őrzi az utat. Legalábbis így nem. Ahhoz bele kell ebbe vonni, húzni, tolni, hogy látszódjon közeliben is. Ha nem látszódik, akkor viszont kell a környezet, és valami manifeszt tárgy, ami ezt jelzi.

Az elkepzeles szerint ott van mogotte, amit gondolok a helyzeterol. Ezek szerint megint nem megy at. A lapos szurkevel sajnos egyet kell, hogy ertsek.

Egyetértek.

Csaba, ezt lehet olyat, hogy ezt ismételd meg, nem musz holnap, de hamarost? Elmondom, miért.

Egyrészt szürke. De ez egy dolog. De ne csapd össze. Van gondolatod Csabáról? Van gondolatod a helyzetéről? A miértekről? Van. Akkor lássam. Hozd helyzetbe, provokáld, mozgasd, amit csak akarsz, de kezdj vele valamit.