Hozzászólások

De hát István, zavarba hozol, hiszen leírtam. Álom. Egy felnőtt, pohos, vén fasz álmodik egy gitárral, hogy ő lesz a helyi Che Guevara és Bob Dylan, és Clash, és minden, álom, nem más, soha nem lesz az, de álmában megtörténhet, hogy ő a hős, a színpadi pozőr, a vagány, menő, és nem, nem Segovia és nem Meola, nem lelket ápoló virtuóz, nem lányregény dudorászás, ezért a póz, hogy egy akusztikus klasszikus gitár se akadály, hiszen ha tudna gitározni, akkor ő lenne az élet császára. Ez a kép. Semmi gyerek, nulla gyerekkori álom, ez egy középkorú faszi álma, felnőtté. Amit nem akarsz elfogadni, pedig a képen van, az a póz és az arc, mindkettő meghatározó, és ezért mondtam, hogy nincs gyerek, nincs ugrabugra.

Én egy hasonlatot mondtam Zsolt. Mondtam volt: "mint egy nagyra nőtt gyerek". A gyerekek is tök komolyan gondolják hogy ők a gitárosok (vagy az énekesek vagy bármik), és a gyerekek ugrálnak pózolnak pucéron gitárral (pl mikor fürödni kéne menni - de a fürdit felejtsük el, oké, az nincs benne, az csak emlékkép valóságból, filmekből, fotókról).

De hadd folytassam: a gitár a képen egy akkusztikus gitár, az pedig egy bennsőségesebb műfaj szerintem, ahhoz nem illik ez a hátravetett fejű, csúsztatott gitáros aktivista beállás póz. A pucérság még mehetne, de az anyira befele kellene figyeljen! Ez a póz amit mutatsz, inkább az elektromos gitárokra jellemző, főleg az ágy-színpaddal, reflektorokkal. Tehát vagy pózt váltasz - ha a gitár és a zene a lényeg, vagy szerzel egy elektromost, ha a póz a lényeg.

De érvényes lehet ez a megoldás is - csak pont a gyermekjátékokban, mert ott mindegy az eszköz, mivel játszák a színpadi gitárost, mert ott a fantázia a lényeg. És így lesz móka a helyzet, a láthatóan gyermekinél idősebb modelleddel. Érted? Reméltem, hogy érted mindezt kifejtés nélkül is.

De kifejthetnéd akkor amúgy, hogy mit akartál ezzel a képpel, ha minden fals amit írok...

Tudom, mi az, de ez egy sima akusztikus híró. Akarna lenni.

István, én nem vitázom ezen, te olyat látsz bele, ami nincs, se cél, se eszköz szinten, se a képen semmiben, de hát oké, te ezt akarod látni, lásd ezt. Nem tudok mit tenni, ha a képen látható dolgokat nem önmagukban értelmezed. AZ az arc, az a tartás sem nem gyermeki, sem nem vidám. A póz, semmi sem az, ebben a képben egy milliméternyi sincs az ágyon ugrálásból. Az ágy gyűrött... oké. :) legyen.

Nem attól mókás, hogy nevetsz. Nem attól dinamikus, hogy ugrasz éppen. Nézd meg az ágyad, össze van ugrálva! :) Egy gyakorló szülőt nem csapsz be ilyenekkel, hogy te nem is ugráltál! :)))

Hol van az ugrálás? Hol van a gyermeki önfeledtség? Hol van a vidámság? Ez egyik sincs a képen. Nem?

Ebben álmot nem látok, mókát igen. Mint egy nagyra nőtt gyerek fürdi helyett az ágyán ugrándozik a gitárral. Anyuka kiabál, hogy Zsoltika tedd le a gitárt, és menj azonnal a kádba! Hányszor kell mondani? Szóval ez a játékszínpad megvan, de nagyon a valóságában tartod a helyszínt, és mivel Zsoltika már ránézésre is inkább 5X, ezért ezzel a valósággal mókás lesz. Valójában én sajnálom Zsoltikát, és kicsit zavarban vagyok, mert nem tűnik normálisnak, de mégsem őrület amit mutat. De akkor mi?
Viszont azt látom, hogy technikailag nagyon pontos vagy most is.

Új hozzászólás