365/62.
Miért a hónap képe:

Kedvelem az absztrakciót, a minimált, a fekete-fehéret, megérintenek a fájdalmas-szomorú impressziók, az emberi drámák, sok képet választhattam volna, de szívemhez mégis a színes áll a legközelebb, az élő, a lélegző, a tér, a spontaneitás, minden, ami elvarázsolt, ami gyermeki. Így ez a kép is azonnal megfogott közvetlenségével, a reggeli fényekkel, a párába burkolózó dombokkal. Hallom a lovak ügetését, a szekér recsegését, érzem a tüdőmben a friss levegőt, és én is ott ülök a szekéren kezemben a fényképezőgéppel, és örülök, hogy élek, hogy ott lehetek, és rám mosolyognak a másik szekérről. És örülök, hogy ezt megörökíthetem és megmutathatom másoknak is, és ámulok, hogy nem borul le az a hatalmas adag széna vagy szalma az utasokkal együtt egy nagyobb döccenőnél. Köszönöm ismét Szentgyörgyi Jánosnak, hogy augusztusban én választhattam, és köszönöm Homonnay-Tóth Zsuzsának ezt a képet. Bár láthatnám nagyobb felbontásban! (Zsova Kriszta)

Hozzászólások

Sejtettem, hogy Erdély :)

Éva, köszönöm! Pottyondon túl, útban fölfelé a csíki gerincre.

Gratulálok! Hol készült?

István! Nahát, de jó, hogy újra itt! Erőteljesen érződik hiányod az oldalon... (képek, írások, véleményeid)
Köszönöm, hogy írtál, örülök:)

Gratulálok Zsuzsa! Nagyon szép! :)

Remek kép! Gratulálok a hónap képe címhez is! :)

Én is gratulálok, jó választás, Krisztához méltó :)

Köszönöm szépen! Meglepett, de igazán nagyon örülök.

Gratulálunk a hónap képéhez! :)

Nagyon megtisztelő, köszönöm szépen, örülés van:)

Ez is zseniális, nagyon szeretem a képeidet.

Új hozzászólás