Egyre jobban közeledek a perpillanathoz:)

Egyrészt eszembe juttatja Fellini Satyricon című filmjét, amely azért elgondolkodtató, de nem egy szórakoztató film. Arra szeretnék utalni, hogy maga a kép eléggé félelmetes. Itt is érvényben tartom a megjegyzésemet, hogy nagyon várjuk az új munkáidat. Szintén meglepő, hogy sokan alkalmazzák a bemutatkozás eszközeiben a maszkot. Vagy formailag, vagy ilyen mozzanatot keresnek, aminél a rejtőzködés az elsődleges. Nagyon kevesen vállalják az ötlet szintjén is saját magukat, elsődleges generáló tényező a rejtőzködés. Talán félünk kitenni magunkat a magunk esendő valóságában, a sebezhető, szerethető, érzelmes, törékeny embert?
értékelés: