Tamás, és mi lenne, ha a második képpel kezdenél, aztán a harmadik - és készülne egy zárókép, ahogy most érzed ezt.

Köszönöm az elemzést és Istvánnak még egyszer a segítőkészségét, szükségem van rá. Az a baj, hogy filmként merült föl bennem ez a téma. Ez azért baj, mert így se film se fotó nem lett igazán.

Csak az elsőre, és nagyon zárójelben: az jutott eszembe, ha már ilyen flmszerűen kötöd, hogy mi van, ha egy kéz és éppen beleérne, akár a Tiéd, ami pl. leteszi a szemüveget, vagy hasonló tartással lapoz... az nem kötné jobban? (És a borító fontos?)

Köszönöm István! Nagyjából felvetetted az összes gondomat, hogy hogyan is lenne a legjobb. Az első képpel az a fő bajom, hogy stílusában is kilóg. Talán egyszer megtalálom a megoldást.

Hát, ahogy Zsolt is mondja, nekem is inkább Szabó Lőrinc.
De a képsort ahogy végignézem, filmszerűen látom az eseményeket. Az első képen olvasó ÉN, akiben felidéződött a múlt mondjuk a kötetet olvasva, a szemüvegét letéve már csendben hátradőlt, elmélkedik a múlton, eszébe jutott egy barátja, a második képen olvad ez eggyé, a harmadikon pedig az eredő fotó, amelyen ez a barát van. Szóval nekem valami ilyesmit mond így ebben a sorban ez a hármas, bár tényleg, kicsit olyan szókígyó mintájára vett sor is talán.
És olvasom Vikit is, és hogy Tamás is bizonytalan volt az elsőben, és elgondolkodtat... de mégis, valahogy nekem meg a középső fotó amely önálló, és teljes illusztráció, és az 1-3 pedig üzemképes párok... No de a vers aláírásával meg az 1 sem kellene szinte, elég lenne csak a 3.
Persze, érdekes a 2-3 párosítás, és árgus szemmel figyelem is, de a nyilvánvaló azonosságok mellett (vagy ellenére sem) én nem látom az egymást pótolhatatlanul erősítő szerepüket. De én ezt a fotópárosítást csak érdeklődéssel kísérem egyelőre, nem próbálkoztam még vele, így lehet, nem is vagyok tisztában az íratlan szabályaival. Én valahogy így...

Viki, nagyon jó, hogy leírtad, hogy az első kép fölösleges, mert ez volt a dilemmám. Köszönöm!

Szerintem ez baromi jól működne az első kép nélkül, mert nekem az egy kicsit kilóg, nem kell az oda. Képpárként erősebb lenne. De amúgy meg abszolút tetszik.

Hozzám Szabó Lőrinc áll közelebb.