Amikor nem látja senki...

Amikor nem látja senki...

Lehet, hogy nem szerencsés épp akkor elemeznem ezt a képet, amikor az Alfa holdbázist nézem újra épp, mert így minden űr, minden ufó, vagyis jóllehet a te elvonatkoztatásod más lenne, de nekem ez ugrik be elsőre. A kérdés mindig az, hogy az adott technikai ügy miképp tud egyetemleges üzenetté válni, vagyis hogy azt, hogy elmozdulunk a kamerával, hogy csillannak a fénygömbök, csóvát húznak, az miképp társul azzal, ami a kép úgymond alap rezgése, vagyis az, amit a színvilág, a háttér, a konkrétumok adnak. Enélkül csak látványos játék marad. Ahhoz, hogy emelkedett szinten működhessen egy alkotói üzenet, azt magadban magadnak kell pontosan érzelmileg megfogalmazni, aztán a technika már kiadja. De nem maradhatsz te magad kétségek között a miértet illetően, mert akkor a néhőd mibe kapaszkodjon? (hegyi)

Hozzászólások

Űrről, ufóról és sci-fi-ről szól nekem is,akkor, amikor nem látja senki :)) Köszi az elemzést, a kétkedésedet is fogtam persze, de ez most jól jött ki. Szóval tényleg van egy fény-fénysebesség-robbanás-ősrobbanás :) illúzió nekem itt. De persze közel sem olyan tudatos, ezt is jól érzed. És fontos amit írsz, mindig iparkodom beépíteni magamnak :)

Új hozzászólás