Bőség

Bőség

Megint itt a szezon. Megint nekifutottam. Mint tavaly, meg azelőtt is.

Gábor, végignéztem a csendéleteid és a rá írt elemzéseim, és azt kell mondjam, a remény hajt engem, hogy nem csúszunk ki az időből és még idén ismételed ezt, szőlő van, minden van, szóval jó lenne. Ugyanis volt egy sajtos képed, ahol igen jók voltak a fények, arra kéne figyelni és mozdulni - és hát egy picit még mindig azt mondom, hogy az elrendezés iskolás. De ne támadjunk két fronton, elég az egyik egyszerre, próbáljuk meg a gyümölcsöket a fényben játszani hagyni. Aztán majd kitalálunk valamit a fatál helyett, mert az pofán vert. Vűrom az ismétlést! (hegyi)

Hozzászólások

Szerintem azért "kopog az egész" mert nincs benne elég érzelem... ha ez meglesz, a fények is összeállnak majd - Nagyon fontosak az érzelmek kinyilvánítása - még akkor is, ha ez itt egy csendélet és azt gondolnánk, hogy ez olyan nyugis valami. A gyümölcsöknek bizonyos szempontból bőség tartalmuk van, de mondhatom úgy is hogy megközelíthetjük őket erotikus szempontból (nagyon is!), mint ahogy teszik ezt filmekben, reklámokban stb. Nem véletlenül! Gondolj csak az eperre... :) Nos, szerintem érdemes lenne elkalandoznod bizonyos korok (pl. ókor!!!) szokásaiban, mikor milyen jelentősége volt a gyümölcsöknek. Nem csak vágykeltők, élvezeti cikkek voltak. Luxus, egészség, szépség, bujaság ami hozzájuk kapcsolódott, még a szegényebb szociális környezetben is! Ezek mind elég erőteljes és heves érzelmek. Tehát semmiképp sem lehet közepesen semleges vagy hangsúlyozatlan formáját tekintve illetve illedelmesen rendezett... vagy csak úgy összedobott. Érdemes lenne klasszikus festményeket nézegetned hogy mikor, hogyan rendezték el a "mesterek" a gyümölcsöket (ott a fényekhez is hozzászokik a szemed). Éreznünk kell ezeket a finom gyümölcsöket. Tehát a gyümölcs csendélet igenis erotika, semmi más:D hajrá!

A fényekkel kéne kezdened valamit. Ahányszor megnézem, azt érzem, hogy kopog az egész, azért nem tud beindulni érzelmileg semmi, mert nincs a fény finoman kezelve, nincs kompenzálva, derítve, a falap pedig nem jó tárgy itt.

Gábor, az iskolás és a klasszikus az nagyon nem ugyanaz. Az egyik törekszik arra, hogy megtartsa azokat a formai megoldásokat, amit a régiek csináltak, míg a másik esetben - itt - kitetted a falapra a tárgyakat, és nem érződik köztük formai kohézió.

Ezen az iskolás elrendezésen rágódom egy ideje.
Hányszor-de hányszor kaptam(tuk) meg, hogy előbb a klasszikus csendélet legyen meg, aztán lehet ugrabugráni. Most meg ez az iskolás. Ezt még csócsálnom kell.

döglött fácán majd jövőre.

Most (még) nem néztem végig éves tevékenységedet a csendélet témában, de vannak már emlékképeim róla, és nekem nagyon szimpatikus, amilyen kitartóan készíted. Okosat nem tudok mondani, figyelem én is az értékelést majd :) Azt tudom már, hogy azért nem egyszerű feladat úgy megcsinálni, ahogy kell. Egy lőtt fácán hátrébb, meg egy nagy csokor virág még hátrébb még hiányzik :)) (oké, ez vicc volt)

Új hozzászólás