Budapest-Lublin-Warsawa-Zvolen

Budapest-Lublin-Warsawa-Zvolen
Budapest-Lublin-Warsawa-Zvolen
Budapest-Lublin-Warsawa-Zvolen
Budapest-Lublin-Warsawa-Zvolen
Budapest-Lublin-Warsawa-Zvolen
Budapest-Lublin-Warsawa-Zvolen
Budapest-Lublin-Warsawa-Zvolen
Budapest-Lublin-Warsawa-Zvolen
Budapest-Lublin-Warsawa-Zvolen
Budapest-Lublin-Warsawa-Zvolen
Budapest-Lublin-Warsawa-Zvolen

11 képből álló képsort kapunk, aminek az az érdekessége, hogy bár érzékelhető ebben, hogy van utómunka rendesen, mégis az ízlés határain belül maradtunk, és nem ment el az egész valami vásári bohózatba. Nyilvánvaló, hogy az élmény is segített ebben. Hogy ez mobiltelefonnal készült, vagy rendes fotómasinával, az tulajdonképpen mindegy, mert az, amit látunk abszolút értelmezhető. Ami nekem furcsa ebben az egészben, az az, hogy egészen másról beszél az első kép, mint az összes többi. És itt érzek is egy kicsi problémát, ugyanis értem én, hogy van egy kiinduló pontunk, valahonnan elindulunk, valahová tartunk, és nem kell mindig mindent szájba rágni, ezzel is teljesen tisztában vagyok, de azért, ha ekkora dinamikai különbség van az első, a felvezető kép, és a többi, tulajdonképpen az egész témát tárgyaló képek között, akkor valamivel ezt be is kellene tudni fejezni. Legalább egy ilyen erős hatású képpel, és ez most nem történik meg. Mindezzel együtt tökéletes leckemegoldás, és azt kell, hogy mondjam, hogy Sándornak nagyon erős az esztétikai érzéke, és tényleg nagyon jól látja, hogy mi az, ami valamit képpé varázsol, és mitől lesz ez egyedi és időtálló, ráadásul úgy, hogy megtartja a személyes jellegét. Jókor exponált képeket látunk, és abszolút elfogadható számomra az is, hogy ez egy kicsit túl van beszélve. Ugyanis pontosan értem és érzem azt, hogy mi az, amitől egy élmény ennyire erős hatással van a befogadóra, merthogy nem akarja elengedni. Akkor sem, ha esett az eső, akkor sem, ha saras úton megyünk, akkor sem, ha viszonylag egyszerűbb tájat látok. És azért azt hozzáteszem, hogy ezek mind-mind tömegelhelyezésben és kompozícióban rendben lévő képek, ugyanis az egésznek van egy olyan sugárzása, ami arról szól, hogy utazunk, de minden odaút egyben hordozza a visszaút enerváltságát, szóval van ennek egy kicsit ilyen keserű mellékíze. Vannak számomra egészen kiemelkedő képek a sorozatban, és vannak olyanok, amik az összeköttetést hozzák létre. Egy 12. kép a végére nekem kellene. Megvan a 3 csillag és a leckemegoldás, nagyon köszönöm! Sándor, megint azt mondom, hogy ne hanyagolj minket, letelt az egy hónap, amíg a képeket nézted, most jó lenne, ha újból beszállnál ebbe a játékba. (hegyi)
értékelés:    

Hozzászólások

Nagyon hatásos cucc, egész izgalmassá "varázsolja" az autópálya unalmát, gratula! :)

Nekem kicsit hosszú ez a sorozat, érdekes módon mintha majdnem minden második képet kihagynám belőle (kevesebb erejük okán), mert anélkül alig veszítene az erejéből számomra, viszont sokat sűrűsödne.

Zseniális! A filtert egyből felismertem :P

Ezt a sorozatot nem lehet nem dicsérni, csak nézegetni, és válogatni, hogy kinek melyik tetszik a legjobban. Nekem azok tetszenek ahol a külső világot megváltoztatják az esőcseppek: pl. az ötös kép. Köszi.

Végül is mindegy mivel készültek, jók és kész, bár így már kicsit csalódott vagyok, nemár, hogy az insta átvegye az uralmat:( Lassan nekem is le kéne töltenem.

thx mindenkinek
István: androidos mobilal készültek, instagramm szoftverrel....

Az autópálya unalmából szépen feltárt útiélmény. Izgalmasak a vízcseppekben oldott ívek és szögek.A hangulatban számomra egyfajta melankólia bujkál, amely talán az erős adjusztálásnak is köszönhető a borongós időn kívül. Az első fotó pedig picit idegen marad nekem, talán mert az olyan kinézés, vagy még bele nem nézés e sorból/sorba? Összességében szívesen nézegetem a sorozatot.

Fenomenális, nagyon jók:) Gratula. Nagyon szépek, bár az utómunka biztosan sokat dob rajtuk:)

Zseniális, az összes, nagyon korrekt lett a sorozat, gratulálok! :)

A 6. kép valami egészen fantasztikus! ( nekem :) )

Új hozzászólás