Az egész kép attól válik izgalmassá, hogy ad egy eszméletlen erős dinamikát Tímea a modellek méretével. Azzal, hogy van két főszereplőnk, de őket nem csak premierplánban mutatja, hogy csak ők lennének rajta és egy érzelmi kapcsolatot hozna, hanem ki tudunk kacsintani mellette, ki tudunk figyelni, hogy van ott egy kör, aki ezt az egészet figyeli. És ettől lesz drámája, hogy létrejön egy kapcsolati helyzet, de van egy viszonyrendszer is, ami azzal a két és fél, három és fél emberrel jön létre, akik a képen rajta vannak. És ettől furcsa ez az egész. Nem tudom, hogy ez mennyire a teljes képkocka, remélem, hogy esetleg valamennyi a kép aljából még lehetne. Én ezt nagyon félve mondom, hogy jó lett volna ott egy kicsivel többet kapnunk. Mert a csuklónál én hiányolok valamit. Tehát hogy ott jó lett volna, hogy ha valamennyivel több létre tud jönni. De a lényeg az abszolút megvan a vállra helyezett kézzel, a férfi tekintetével, azzal a büszke tartással, amit ő mutat, és hiába ő most ebben a beállításban az alacsonyabb, de mégis a nőben van elfogadás, mintha ők egy táncba fognának, mintha ők egy személyes interakciót végeznének, egy egészen elképzelhetetlen helyzetben, mert hogy senki nem folytatja ezt, vagy senki nem ismétli ezt a képen. Tehát nem egy házibulit látunk, ahol több pár táncol és ahonnan őket kimetszettük, hanem a többiek ott csípőre tett kézzel figyelik, hogy akkor ezek most mit csinálnak. Van ebben némi szemérmesség is, a távolságtartás miatt, de mindenféleképpen nagyon személyes az a szemkontaktus, amit látunk. Úgyhogy én megadom rá a 3 csillagot, a leckemegoldás is megvan, de Timi én azt mondom, hogy egyrészt használjuk a 700 pixelt, másrészt kompozícióban nekem ezt most egy picit az aljánál billeg. De annyira erős maga az üzenet, hogy ezt most fölülírja ezt a hibát. Köszönöm. (hegyi)
értékelés: