Cím nélkül

Cím nélkül

Ahogy lányod cseperedik, egyre komolyabb modelleddé válik, egyre tudatosabb és érettebb arcát mutatja nekünk általad. A kérdés egy képi megoldás esetében mindig az, hogy mikor elég. Azaz kell-e a csillagokat ilyen layerszerű megoldással újra és újra ismételni, erősít ez, vagy épp gyengíti a formát, ami a kendőn megjelenik. Én azt gondolom, hogy érdemes lenne kipróbálni enélkül. A másik, hogy nekem ehhez a tekintethez és formákhoz kellene, hogy nagyobb, levegősebb terünk legyen, ha már kendő is van, meg haj is van. Most ezek a formák furán vágódnak. Az is érdekes lehet, ha a tekintetre fókuszálunk, de most valahogy a kettő között vagyunk. HA a cél a szabadság, a megzabolázhatatlanság érzékeltetése, akkor a tér fontos. Ha ennél fojtottabb érzelmeket akarunk előhívni, akkor viszont - és talán erre akar utalni a csillagok ismétlése - úgymond "koszosabbnak" kell lennünk. Ez mindig nehéz ha az ember gyerekkel dolgozik, hogy ne is legyen édelgés, de ne is kényszerítsük erőszakkal valamilyen irányba. Hát, nem mondtam, hogy egyszerű lesz... ha mindezt egybevetem, akkor nekem ez egy érdekes kérdésfelvetés, jó irány, de a döntés a te kezedben van. (hegyi)
értékelés:

Hozzászólások

Isvtán, ahhoz, hogy elvigye a tekintet a vállán a képet, egyrészt nincs szükség sallangra akkor, nem kell se csillag, se kendő, másrészt akkor azt úgy kell világítani, hogy éljen a szem. Most a szem tónusértékben "hátrébb" van, mint akár a járomív, tehát ez az ügy a szemről nem szólhat ezen a képen. Viszont a figura dinamikájáról, "jelenlétéről", az itt és mostról igen. De ahhoz picit nyitni kellene. A csillagos manipuláció nekem inkább szól arról, hogy valami formában és világításban nincs megoldva és oda tapétáztunk csillagokat.

Ki szeretném fejteni, hogy nem értek egyet teljesen az elemzéssel, bizonyára nem a haj és nem a kendő a fontos itt, hanem a tekintet, ahhoz nem kell nagyobb tér szerintem ( bár elhiszem, ha majd látom :) A csillagok oké, én is feleslegesnek láttam először, de most meg már úgy érzem, hogy az meg mintha a fotós anyukáról szólna, talán egy védőernyő - amely a komoly tekintet ellenére azért felhívja a figyelmet, hogy ez egy gyermekportré, a maga kis csillagos világával. Szerintem ezt a portrét most alul értékelted, de jogod van hozzá :)) Jegyeztem, mivel hogy mindig hiányolod a visszajelzéseket :)

Bara képei nekem mindig nagyon nagyon! A fotós és Hanna is csodás.

na igen ...a modell:) miatta jó ez a kép igazából: a tekintete mélyre hatoló:D szeretem kép Hannáról :)

Nagyon szép a kis modelled, és nagyon szép ez a portré is. Nekem azok a tükröződő,vagy rétegelt csillagok nem hiányoznának amúgy, de nem is zavarnak - erősebb a tekintet.

Új hozzászólás