(tombol mint az őrült ki letépte hóláncát)

Az életem egy art bru-vel keresztezett ready made.
Ha ezt most nem érted, mit pofázzak? A teringettét.
A teremburáját, a kupoláját,
a macska rúgja meg a kutya fáját,
az MKKP kapja meg a Kúriáját,
Nagy Árpi vegye el a fa szállítóját.
Kifakadtam és most igazam van,
Lascaux-ban voltak csak homage-ok az art-ban.
Na jól van, ott van még a képírás,
a sfumato, a ready made, de azóta szopás.
Egymástól lopás, sok marketing fogás,
csak egy mandala lehet ma extravagáns.
Egy sima, egy fordít. Ahogy PMK mondaná.
Az art placc csak ordít majd fába szorít mandalát.
Fából vaskarikát ígér nekem,
de a spanyol vigaszt Dali óta nem élvezem.
Nem ért nekem annyit az egész,
mint a boros pincében a nemes penész.
Pénz nyomtok bele, oszt flesseltek: „Szép”
aztán a páncél szekrényben köt ki a kép.
(mi?) Kép a falon! Én így akarom!
A grefkót megöli a legál te barom.
Veszek is egy Tripót a Latarkában
és tovább adok rajta az Elm utcában.
Ez rémálom és nem hiába bírálom,
mint King tesának, nekem is van egy álmom:
Ellehetetleníteni a műtárgy ipart!
Ezek lesztek ti majd: műtrágya art.
Isten szeme mindent lát és nem rak rá árcédulát!
Isten szeme mindent lát és nem rak rá árcédulát!
Lenyúlok egy Csontváryt a Modemből,
felnyomtam az árát is egyből,
kibasztam a Vaterára, öt forint a vételára,
Licitálhat rá a műkincs ipar,
de csak Kuklával baszok ki, nem a piaccal.
…
Jeff Koons a második eladhatatlan,
több százmilliárd euró a bankban.
Ez nem kár amit okoztam,
csak az ok-okozatot felpofoztam.
Leinád Zsáhuj eladhatatlan,
több százmilliárd euró a bankban.
Ez nem kár amit okoztam,
csak az ok-okozatot felpofoztam.
emszí néma eladhatatlan,
Lady Gagarin halhatatlan,
ReMeTeMeN eladhatatlan,
emszí néma hallatlan.
emszí néma halhatatlan,
Lady Gagarin eladhatatlan,
ReMeTeMen halhatatlan,
emszí néma hallatlan

(Mi a kép?)
Mi a pék faszát képzelsz mi a kép?
Ezt megmondta Mitchel már rég:
Wittgensteini család modell aszt kész.
(Fu de szép!) Vagy inkább bosszantó,
mint mikor arról hadovál nekem a Dantó,
hogy Warhol meg a Brilló milyen frankó
és ez igaz is lehetne talán akkor
ha nem lett volna R Mutt már anno.
(Inkább hagyjuk jó?) Inkább baszunk be jól kisbarátom.
Sör, bor, pálinka, szimulákrum,
de ne felejtsd el:
ez referens nem referentum.
Dínom-dánom diri-dom-dom!
Jó kedvem van táncoljunk! Tudom:
nem vagyok egy Barisnyikov,
de ha beszólsz szádba megy a kalasnyikov.
Parancsolj: itt egy parancsikon
amit elrejtettünk egy ikonosztázon
és ezt nem találja meg a mi korosztályunk
amíg elporoszkál itt a bufében.
Én meg karöltve Jean Debuffet-vel
nyers húst rajzolok a gügyékkel,
majd megetetem megnyitón a hülyékkel
(majd megetetem megnyitón a hülyékkel).
Ez egy étel különlegesség:
Pék fasza kép! Pék fasza kép!
Ez egy étel különlegesség,
gasztronómiai érdekesség.
Ez egy étel különlegesség:
Pék fasza kép! Pék fasza kép!
Ez egy étel különlegesség,
gasztronómiai érdekesség.
(khm)
A kiállítást megnyitom,
hogy mit állítasz ki azt leszarom.
A lényeg: a végén úgyis eladom.
Addig ingyen a pogácsa, ingyen a bor.
A művészet dögszaga megcsapott jól,
de kár, de kár, hogy halott.
(de kár, de kár, hogy halott.)
Így soha nem leszek már művész,
néma nem mű hanem igazi vész.
Nem pakol hastaget az üzifaladra,
egy falakban fest szóképet a falakra.
Tehát, ha a művészet halott
akkor én most simán terápián vagyok.
Csődbe mehet a galériátok
a gallérotokig érjen ez az átok:
Fulladjon fosba a pénztárcátok!
Fulladjon fosba a pénztárcátok!
Fulladjon fosba a pénztárcátok!
(fu de szép kép, ugye látjátok?)
Szebb ez a gyerekrajz mint egy Michelangelo,
ja és eladhatatlan mert a hűtőajtón lóg.
Le nem venném onnan senki kedvéért,
el nem cserélném tíz Van Goghért.
Picasso egy picsa – szóval hagyjuk is.
Manet meg a Monet legyen egy pokémoné!
Festékre költök minden pocket money-t
és falra festem ezt a zombi dzsemborit.