Hangyán

Hangyán

emberek

Azt hiszem, értem a dolgot, az ember és az építménye, a kettő viszonya, formailag és korban is, a méretek, az egész hiábavalósága, de én lemondtam volna a fűben meghúzódó romokról, cserébe közelebb mentem volna, amennyit az építmény enged, hogy ez még határozottabban megmutathassa a viszonyrendszert. És hát igen, az utazás nem mindig engedi meg, hogy kipróbáljuk a fényviszonyokat délelőtt, délután, reggel, estefelé, hogy mikor adja ki jól, most az árnyék nem a barátunk. (hegyi)

Hozzászólások

Kedves Balázs!
Elnézést a szólás miatt.
Elolvastam a címmel kapcsolatos értekezésed. Érdekes meglátások.
Üdv, Mariann

Szia Mariann, igen, lehet, hogy a kategória nem a megfelelő, ha az az elvárás, hogy épített környezett alatt az eredményre (épület) koncentráljunk. Én egy épületben rendszerint az embert látom, mármint a létrehozó erőt, a formák kiválasztóját, a terek tervezőjét, a kövek faragóját és a daruvezetőt stb. Szóval nekem az épített környezet emberi kérdés, nem tárgyi. Erről nem tehetek, nekem se tetszik, de sajnos így van. Még tovább: ennél a képnél az érdekelt, hogy megragadható-e a kontraszt a monumentális épületet alkotó emberi és a monumentális épületbe bejutni vágyva várakozó emberi minőség között, úgy, hogy nem az akkori (építő) ember és a mostani (sorban álló) ember értékkontrasztját keresem, hanem az általános emberin belül a kicsi és nagy e furcsa kettősségét.

Hovatovább a cím és kép viszonyáról az imént próbáltam összefogalmazni magamat pár képpel arrébb, talán részben az is ide tartozik: http://latszoter.hu/szakkor/strand-0

Köszi a szólást,
üdv,
b

a cím és megjegyezés alapján (emberek) itt nem az épületre koncentráltál, így nem hiszem, hogy az épített környezet kategória talán nem a legmegfelelőbb. a színek szépek

Új hozzászólás