Haza

Városom Szeged. Itt születtem, a lépcsők felett, ott van a kórház. Azóta sok minden történt. Elköltöztem immár 8 éve külföldre. Vándorolt magyar. Ide érkeztünk és innét megyünk el. Ilyenek vagyunk mi Magyarok. Örök elégedetlenek és vándorlók. Mintha folyton keresnénk valamit. De az igazán fontos dolgok mindig hátramaradnak. De mindig inspiráló újra itthon otthon lenni. Még ha az inspiráció keserédes is néha. Nincs már nekem itt semmim. Csak az emlékek amik itt maradtak. Itt kellett maradniuk.

A képről: Mínusz 24 celsius fok. Kimentem fotózni mert meg akartam fogni azt a kellemetlen érzést, ami folyton ott ült a nyakamon, mikor az utcákat róttam. Akkor nem tudtam mi ez. Most már tudom. Akkor azt hittem az amit látok, az fojtogat. De most már tudom. Nem az volt , csak az emlékeim súlya. Fényképezőgéppel készült kép.

Nagyon finom ez a munka és függetlenül attól, amit a leiratban megadtál, erős üzeneteket hordoz. Persze, hogy hazatérés vagy elvágyódás, azt a szöveg nélkül nem biztos, hogy tudja a néződ, de őszinte leszek veled, ez mindegy is. Szépen kidolgozott, esztétikus munkát hoztál, köszönet érte. Remélem, a folytatásra nem kell újabb egy évet várni. (hegyi)
értékelés:

Hozzászólások

72
Értékelem!

Köszi, hogy nézed a csatornát, egyelőre a szinte kötelező körök vannak még terítéken. Itt is lesznek újítások a nyáron még ám.

79
Értékelem!

Szia. Köszönöm szépen a lehetőséget. Nem is értettem hogyan tudsz ilyen sokmindenre odafigyelni egyszerre. A youtube csatorna indulása volt az emlékeztető, hogy itt valamit még nem fejeztem be. Igaz le is tettem a gépet egy teljes évre. ( jó a csatorna, igaz új dolgot nem hallottam még, de érdekes volt hallgatni. Még a mobilost is. Csak így tovább. )

80
Értékelem!

Örülök, hogy újra jelentkezel, igyekszem behozni hamar a lemaradásom az elemzésben.

Új hozzászólás