Hozzászólások

Igen, szerintem így jobban lehet absztrahálni.. És már tuti nem giccs.. ugyanakkor aláírom hogy a színes verzió a szebb vagy többeknek kedvesebb, de nekem így több 'tartalmat', jelent.
Örülök hogy nyitott vagy, és kipróbáltad az ötletet (ami persze nem biztos hogy jó) de úgy gondolom így lehet fejlődni.
Minden jót!
d

Dávid, azt hiszem, hogy igazad volt... Ez csak desaturált, semmi más nincs vele.

Köszönöm Dávid figyelmedet, gondolataidat!
Javaslatodat (FF) mindját ki is próbálom - őszintén szólva jelen esetben nem is gondoltam rá, hiszen hordozónak gondoltam a színt... De nagyon kíváncsi vagyok, mi veszik el, mi marad meg...

A címet azóta módosítottam magamban, "M, mint..." - ra.

Köszi még egyszer! :)

Még nem írt más, így meg ragadom a lehetőséget, hogy ne válaszoljak :) ha nem csak az én viszonyomat vegyem alapul.. na de ez is lenne a normális.

Szóval szerintem ez már nem giccs, azaz mégis, de mivel egy a madár és az 'M' címmel utlasz rá hogy az lenni tán a téma és nem mint hangulati elem amihez mindenki tud kapcsolni valami általános, átlagos élményt érzést (jobb esetben),így felül írja.. Na meg fontos hogy nem sok több madár van az égen mint általában hasonszörű fajtáknál tapasztalni.
Hozzáteszem hogy nekem jobban eltávolodna a 'giccs' mint manapság pejoratív tartalmú megjelöléstől ha szvsz deszaturálnád.. Egy erős - értem ezalatt kontrasztos, FF konverz már izzítana a látványon :) (Hozzáteszem az én értékrendemben.. ami nem releváns)

Érdemesnek érdemes lehet, de adott téma függvénye, persze jó lenne tudni hogy mit értesz jelen esetben redukciós folyamat alatt.. bár lehet már fentebb megis válaszoltam.
A 2. blokkod tartalmát átérzem teljesen, ugyanakkor, noha a felvetést jónak és jogosnak tartom, szerintem más oldalról illetve más útról lehet értelme ezt megközelíteni. Ebben a formában, számomra sablonos.. bár talán értékelhető gondolatok jöttek fel bennem még ez kapcsán is - pont ezért se tudom pontosan megítélni.

3. részed gondolatát szerintem lopni fogom, engedelmeddel.. :) De pont ez a fotográfia sajátja, hogy egy szeletet ragad ki a világból aminek tartalmát, jelentését, annyi kép lehet befolyásolni már magában a képalkotás pillanatában.. nem beszélve az utókezelésekről. A fotográfiai médium, mint intermediális terület, vitatható realisztikus megközelítésben - valódi és valóság között elég sok különbség lehet. Ezt a sajátosságot érdemes lehet képben és verbálisan elemezni, boncolgatni, bár nem biztos hogy van létjogosultsága, egyrészt már annyian megcsinálták utóbbi évtizedekben, másrészt meg kivívta magának a helyét művészeti (művészi céllal készülő) kategóriák sorában. Igaz adott aspektusból szemlélve, lehetne beszélni fotórealizmusról, vagy szubjektív dokumentarizmusról akár autonóm riportról, stb.. aminek eszköze a fényképezőgép. Szóval sok féle megközelítéstől függhet. Ha nem idealizáljuk, vagy misztifikáljuk túl a dolgot akkor a helyén értelmezve egy állapot, mint írtad is, ami van, lesz, igaz változik, de tetten érhető; foglalkozni lehet sőt kell is vele de csak fenntartásokkal kezelni a hozzá való viszonyulásokat.
Azt hiszem rendesen elkalandoztam, bocs.

Köszi a jelzést, igen, fejeben volt a bolygó együttállások, néztük is azokban a napokban. Mindig szeretünk pár percre is megfigyelni ezeket a jelenségeket! :)

üdv
d

Igen, köszi Dávid! Ezzel a képpel ez az egyik kérdésem! Giccsen innen, vagy giccsen túl? Mehetne-e giccs kategóriába? Eredetileg azt a címet is adtam neki, hogy Giccs. Egyébként semmi színtrükk nincs ebben az egészben, ez egy tavaly nyári naplemente a Balcsin. Természetesen készült mindenféle felvétel akkor, vízzel, hajóval, Badacsonyal ésatöbbi. De itt szó volt a festmény-szerű fotózásról is, az elmosottról és a kontrasztosról. Ez a napudvar természetes állapotában elmosott, míg szándékosan megfelelő élességre törekedtem a fényképezővel. Szóval ez is egy kérdésem, lehet-e így, érdemes-e így vagy muszáj a művi beavatkozás, hogy e korban hiteles maradjon az ember? Muszáj redukálni mindig valahova? Persze, piktogrammok és ikonok korában élünk, tudom.

No és a harmadik réteg amely nem kérdésem, hanem észrevételem: a manapság elavultnak, sekélyesnek lényegében a művelt, és érzékeny körökben vállalhtatannak tűnő nap- és fénykultusznak, a maga hősiességével, pátoszával és giccsesbe hajló ragyogásával - szembesülve a kényelmetlenség, elutasítás, elfordulás érzetét kiváltva éppen ezen elutasító körökből - nem alkalmas kicsit a mérleget helyre billenteni, amely elbillen a másik, jellemzően provokatív irányba? Én természet hívő, és természet rajongó ember vagyok. Nagyon fontos számomra az ember, és az emberi humánum is, de nem tudom felettevalónak tekinteni. Fájdalmait értem, átérzem, de egészének sorsát valami más és nagyobb függvényében látom. Egy csodás szerveződésnek tartom az emberi létet, ismert világunk legnagyobb csodájának, de annak a részének, amiről minduntalan megfeledkezik...

Ez a fotó békét hazudik. De a mi világunkban hazudik. És a kivágásában hazudik. Ez a béke nem béke, ez egy állapot. Relációnkban giccs. A pillanatában valóság...

UI: A napokban napnyugta környékén érdemes nézelődni a nyugati égbolton, kivált ma. A három éjszakai, esti legfényesebb égitest ragyog a nyugati égbolton: a Hold vékony sarlóval, a Vénusz a fényesebb, és a Jupiter is erőteljes fényével, csillagként...

Kedves István, ez egy szép kép, és mennyire jó hogy a M-adár visszarepíti a giccsből az egészet! Jó komp is.
[Ikarusz-sztori jutott eszembe, és milyen kár, vagy jó hogy ez, csak a repképes állatok privilégiuma, bár lassan eljutunk odáig hogy szabadon szállhat az ember is nagygépszörnyek nélkül]
üdv
d

Új hozzászólás