Meglepsz, Gime, mert hosszú idő óta nem láttam ennyire megfontolt és ennyire jól összerakott képet tőled, mint amit itt most mutatsz. Én nem tudom, hogy ez egy sima egymásra fotózás, vagy szendvicsnegatívnak hívott több réteggel dolgozó képi ügy, de az biztos, hogy ez egy izgalmas fotó lett, tényleg figyelemfelkeltő. Önmagában, fotóként is megállja a helyét, föl lehet iratozni a darab nevével a kép fölső részére, tehát vannak benne fekete flekkek hagyva ahhoz, hogy akár egy inverzbe fordított betűtípussal lehessen dolgozni, úgyhogy plakátnak is tökéletesen rendben van. Én örülök neki, hogy ezt a képet megcsináltad, és annak is, hogy egy sokkal finomabb és sokkal átgondoltabb munkát kapok most tőled, mint amit az eddigi portréidnál vagy emberábrázolásaidnál mutattál hosszú idő óta. Gime, ha lehet kérni, akkor ebbe az irányba menjünk. Örülök, hogy megvannak a tónusok, kicsit talán lehetne kevesebb a homloknál a fény, de ez az „elmegy” kategória, bár ezt laborálással utólag lehet korrigálni. Ezt azért mondom, mert akkor jobban élnének a szemek. Ha én ezt használnám, akkor a képnek a bal oldalához egy ujjnyit még hozzáraknék. Ott is átmegy sötétbe az egész, oda nyugodtan hozzá lehet tenni, és akkor a ritmusa a dolognak kiegyensúlyozottabb lesz, jobb helyre kerül maga ez a kettős portré. Ami a kis házikó jeledet illeti, kérem, hogy azt mellőzzük a képről, nem tartom odavalónak, egyébként a darab se hiszem hogy óegyiptomi hieroglifákról szól, ehhez se nagyon illik a jel. A három csillag megvan, a leckemegoldás is, mindazzal együtt mondom, hogy a képnek a bal oldala még egy ujjnyit kívánna. (hegyi)
értékelés: