fotonhalmaz a Déli csücsökben
Ebből az utolsó az, aminél egyedül nem érzem azt, hogy a fotós adhatott volna személyesebb nézőpontot is, ha nem csak leül a padra, hanem picit lejjebb megy, kaphattam volna izgalmasabb látószöget is. Csak hát ezt az utolsót meg meg szokta csinálni, aki arra jár, kevéssé egyedi. Az első ha pontos vagy a geometriában, akkor izgalmas lehetne, a másodiknál esetlen a pad, valahogy ottfelejtődött a képen, de nincs szerepbe hozva, a háttér meg elég unalmas így, a futós kép alakja jó, de egyéb minden esetleges, szóval volna ebben fantázia, ha felteszed a kérdést előre magadnak, mit akarsz elmesélni. Mert az jó, hogy van nálad gép, az is jó, hogy van valami érzet, ami kattintásra bír, de előre kell magaddal a dolgokat tisztázni, hogy akkor most a fuvar mire akar kimenni, a hajnali futóra, a magányos gyalogútra, a híd alatt ránk köszöntő estére, vagy mire. Mert ha ez megvan, akkor az vezetni fogja a kamerád is. (hegyi)
A Duma -szerintem- jó. Vagyis (az utoldó bekezdés nem tetszik) vannak benne kiváló gondolatok meg szófűzések. A "minuszabb és ködebb" például irigylésre méltón szellemes. Szerintem.
Hogy ne csak a dumáról....
Gergő, ha mondasz napot, órát, akkor szívesen elfutkározok előtted párszor, mint "instruált modell". (Nagy csöcsöket persze nem tudok prezentálni.) :)
Duma. Ez duma Gergő. És a rosszabb fajtából.
1. leül a padra = szar a nézőpontod, ha lehet olyat, hogy a legérdektelenebb kameraszög, hát te megtaláltad. Guggol, fekszik, feláll valamire - sok dolog lehet, amitől érdekes lehet a nézőpont, a legritkább, hogy állva-ülve megvan a kép.
2. A legkényelmesebb a hagyom a faszba attitűd, és hát igen, az esetek 95%-ában ezt csináljátok ti amatőrök, hogy belekaptok valamibe aztán hagyjátok a faszba az első komolyabbnak tűnő akadály esetén, például mert hideg van. Sapka-sál, tudod.
3. Ha naponta másfél órát sétálsz eredmény nélkül, az nem a világ vége, ha figyelsz közben. Na és ha akkor se jön össze, mert más hülye nem megy arra, akkor jön az, hogy az ember megkér egy havert, hogy ugyan már fusson el balról jobbra a megfelelő helyen. Tudod a talált kép a hülyéknek való, akik nem jönnek rá arra az alapvetésre, hogy a nézőnek a végeredmény számít, nem az, hogy hogyan jutottál el odáig, hogy ismered-e a futót, vagy vadidegen, csak a vadidegennel az a helyzet, hogy javarészt tényleg nem akkor fut, és arra, amikor és amerre te akarod, ő nem látja a képet, tehát ilyenkor az okos ember a megfigyelés után megrendezi az eseményt.
4. Hogy honnan jó? Én lentről csinálnám, már ha a kompozíció érdekel és a formák. Minél kevésbé zavarosan. Ha szubjektív Haruki naplót akarsz fotózni a futásról, akkor meg fuss, aztán kiadja.
5. a poénbombáid slamért kiáltanak, képen elég szar lenne. Nem irodalmi hetilap szerkesztő vagyok papa, hanem a fotós utad egyengetném, ha nem lennél ennyire erős önfelmentő trükkökben. Na csákány, lássam azt a javítást, csak maradt még haverod, aki feláldozza a hajnalát - ha sokat pöcsölsz, itt a tavasz, még korábban kell kelned.
Leül a padra? Lol.
Csak mondom, hogy a hajnalvadászat a leg(-és még annál is)ritkább esetben ilyen - tapasztalataim szerint. Pláne mínusz 8 fokban.
De egyébként értem. Ezért is írtam, hogy "fotonhalmaz".
Vissza is mentem még oda, hiszen éreztem én, hogy kevés ez, illetve, hogy van a helyben még több is, de csak mínuszabb és ködebb volt. Nem volt jó, pedig régen bírtam az ilyesmit. Azonban alig másfél óra séta reggel 6kor a sebmetsző szigeti szélben 0 eredményes képpel, s harmadnap már hagyod a f*szba az egészet. Hagyom. Hagytam.
És a futók sem csak úgy futnak ám, hogy azt majd kényelmesen lehessen komponálgatni - hullámokban jönnek, hogy rohadjanak meg! Pont napfelkeltekor (7-7,30) van náluk műszakváltás, akkor állnak át a még-mhunka-előtt-gyorsan-futok-egyet-és-még-időben-beérek típusról a beleszarok-megtehetem-mert-menedzser/munkanélküli-vagyok kiadásra, és van hogy ott guggolsz a híd alatt 30 percet, és egy sem jön. Se ilyen, se olyan. Neked meg közben szép lassan teljesen ráhidegül a kezed a gépre. Nekem. Meg a térdem rian akkorákat, hogy a kacsák felrebbennek a sólyáról.
Ja.
Az első kép szerinted/tetek így jobb, meghagyni az alsó árnyat kifutni a kép bal alsó sarkába, vagy ha laposabban, kb a Gallyrarament alatt elnyesve?
Mert azért az BP-képeslap téma szerintem...
Az utolsót pedig megcsinálom úgy, hogy legyen rajta elöl nagycsöcsű futó, fenn Bessenyei Péter egy trikolor dugóhúzóval, hátul meg a békemenet S.L. ellen, amit a máriapócsi könnyező madonna vezet, maga előtt tolva egy Széleslőszer kilövésére alkalmas Gulyás Gergely-ágyút.
De ha más nem, még egyszer, más, egyénibb perspektívát is keresve - majd valamikor, amikor kicsit melegebb van.
Látod Gergő, máris lett modelled.
Tamás, van módom valamelyest ismerni azt, ahogy Gergő képes arra, hogy szóvirágcsokorkötő kisiparosként tökéletesen dramatizálja a helyzetet. Csak a helyzet, az nem drámai. Persze én értékelem Gergő irodalmi vénáját, sőt, olykor irigylem is, csak most képet kéne készítsen, az meg szájjal nem megy. :)