Nem tudok szabadulni attól a gondolattól, akárhányszor is nézek erre a képre, hogy ez egy képkocka Michael Jackson videoklipjéből és mindjárt felnéz, azt mondja, hogy huhhúú, és a kalapját kézbe kapva táncolni kezd. Jó, nézzétek el nekem ezt, de tényleg becsípődött ez, és nem egyszeri kósza gondolatként, hanem tartósan. Persze, ha az ember elidőz a képen, a részletek magyarázzák a helyzetet, tehát nincs ezzel baj, jóllehet ez csak az én agylövésem, amit leírtam, bár annyira erős az öltöny, kalap, szép cipő és a kalap mögé bújt figura toposza, hogy talán ez az ok. Persze még egy ok lehet. Az, hogy a mélységélesség megválasztásával állt elő egy színpad hatás a képen, mintha a pad és a figura kiragadva a valóságból külön életet élne. Ha nincs a kuka, és mellette a másik figura, a dolog tökéletes lenne ebben az értelemben. De a kép ezektől függetlenül is jól működik, van hangulata, sztorija, tere és formája is, szóval minden rendben van vele, köszönet érte. (hegyi)