Tamas ,

viccesnek tunik amit most irok de azt megfigyeltem , hogy ilyen hosegben , ami Sevilla-ban is van , eleg gyakran toljak az orrukat a kutyak a gazdaik labahoz. Amikor ez a kep keszult kb 41-42 C fok volt. Sajnos nem volt alkalmam tokeletsebbre csinalni a kepet , mivel a pillanat adott volt s nem akartam megzavarni a kep szereploit azzal, hogy mas vagyis egy jobb poziciobol exponaljak. Utalom ezt mondani de ez igy sikerult. Orulok az erdeklodesednek! Udv.!

Kedves Robert, sajnos a hozzászólásomban elkövettem azt a hibát, hogy magamból indultam ki. Nálam az a gyakorlat, hogy néha évek telnek el az expozíció és a kép végső formája között. De tudom, hogy vannak akik a kép teljes kézben és észben tartása alatt exponálnak.
Egy dolgot azonban mindannyian figyelembe kell, hogy vegyünk: a kép önálló életet él, ha közzé tesszük. Számomra a kép hangsúlya a kutya feje és a férfi ágyékának közelségére esett. Úgy érzem, hogy meg fogja harapni. Ezt a kellemetlen érzést a kép többi eleme nem igazolja, ezért gondoltam, amit gondoltam.

Ertem

Pont fordítva mondom. Kevés a környezet. Önmagában a pasi a kutyával semmi. Kell hozzá környezet, hogy legyen sztorija a képnek, anélkül nem érdekes.

Gondoltam ki-crop-olom az emlitett dolgokat de tul keskeny lett volna a kep. De ertem en amit mondasz. Igazad van Zsolt.

Szorgalmi kép, ezért nem szoktam elemezni, most sem teszem, csak kérdéseket teszek fel. A kutya és a nadrág kapcsolatáról, a légkondiról, ami kivisz a hangulatból, a vékony sávnyi ajtóról, ami nem enged beljebb a történetbe, a szintén csak jelzésként jelen lévő napernyőről. Ezeket kellene szerintem határozottabban megválaszolni a képen.

Tamas,

merjuk feltetelezni, hogy van mar annyi gyakorlatom a fotografiaban, hogy tudom , hogy mit latok exponalas elott :). Koszonet a hozzaszolasert! Udv.!

Érdekes kép, de szerintem amikor exponáltad, nem láttad meg benne a lehetőséget, csak utólag.