Táj-Kép

Figyelem ezt a képet, és ebben nekem vannak olyan momentumok, amik nagyon izgalmasak lettek volna, és nem teljesen értem, hogy Tamás miért nem ezekkel foglalkozott. Most, amit látunk, egy helyzet lefotografálása. Megálltunk a kék autóval, közben berohantunk, hogy hátha van még kukorica leszedni egyet, hazavinni, aztán ezt látjuk, hogy a kiskertnél ez hogy van bekerítve. Miközben ott egy madárijesztő, és ha azzal kezdenék el foglalkozni, akkor lehet, hogy az egy izgalmasabb kompozíciót hozhatna. Megint az a problémám, hogy kapok egy képet, és nem tudom, hogy mire akart kimenni a fuvar. Hogy itt most arra futunk ki, hogy az autó és a táj viszonya? Bizonytalan vagyok, és ez a képből adódik. Nem látom, hogy mit akart mondani Tamás. Ott voltak ezek a műanyag szalagok, ezek nagyon jók, nagy kontrasztot tudnak adni a növényzettel. Ott egy madárijesztő, ott vannak azok a virágok, amik a térben vannak, ebbe a helyzetbe bele lehet bújni, és nagyon izgalmas képeket lehetne létrehozni. Most mintha féltél volna, hogy jön a csősz, vagy valami mintha megzavart volna annál, hogy továbbmenj ezen az úton, ahol tovább kellett volna menni, mert ez most nem a végcél. Legalábbis nekem. Szeretném, ha Tamás elmondaná, hogy mi történt. Ezt most visszaadnám ismétlésre, miközben tudom, hogy a kép maga nem ismételhető, de ezzel most nem tudok hirtelen mit kezdeni, segítséget kérek. (hegyi)

Hozzászólások

Kicsit megkésve, nem kicsit (nagyon trehány vagyok)

Kukorica című műsoromhoz ezt a képet választottam.

Az a kerítés!
A Szekszárdi Dombság egy nagyon kedvemre való táj, erősen művelt, vagyis nem vad, hanem kultúr táj. Na most, nyilván van a városban egy üzem, ahol műanyag fóliákból, szalagokból, dolgoznak és ennek a termelésnek a hulladéka sok kilométer ilyen élénk színű, műanyag szalag. És ezek, a dombság minden részén jelen vannak És nagy kontrasztot adnak a környezettel. Én meg csak nézem és hol tetszenek, hol meg utálom őket. Ezt az ambivalenciát szeretném megfogni. Talán egyszer sikerül.
Köszönöm az elemzést.

Új hozzászólás