Tanulmány önportré

Egy hosszú expós tanulmány.

Ez jó tanulmány, ismétlést kérek majd, elmondom, miért. Az ilyen világítás nem ad lehetőséget arra, hogy ne legyen minden pontosan kidekázva. Mondok példákat, ami most nincs megoldva. A fül. A vak szemgödör. A nyak elvágása. És az, hogy ha megnézed, mi most a legvilágosabb, azt látod, hogy egyrészt az arc oldala, a pofázmányod, másrészt a bajusz feletti rész. De ez a két legfontosabb célpont is? Nem hinném. Tehát egyrészt az üzenet szempontjából is pontatlan ez, másrészt formailag is bajos, mert ami a legvilágosabb, azt érezzük a legközelebbinek is, de a valóságban nem torzul a fejed, tehát nem itt lennének a fókuszok. (hegyi)

Hozzászólások

A baloldali nem bajos, csak a jobb.

Igen, látom ezeket is amit írsz. A nyaknál a jobb oldali biztosan bajos, de a baloldalinak ilyen vágása is bajos szerinted? Köszi!

Oké, csinálok majd történetet is. Ez most csak történet nélküli anyag. :) Köszi a figyelmed Au!

Ezekhez a súrlófényekhez nem értek, de a történet érdekelne, amit kiadna. Most engem ebben két dolog akadályoz. Egyszer az, hogy ugyanaz az arc, ugyanaz az ember van kétszer. Ez szerintem nem nagy gond, valamit lehetne erre is építeni. A másik viszont, hogy a történetnek valahol a képen kívül kellene lennie, mivel a képen belül nincsen. Ehhez viszont az kellene, hogy a két tekintet valahol a képhatáron kívül metssze egymást. Most ez a jobboldali profil miatt túlságosan befordult, ha mindkét arc ugyanazt a valamit nézné, annak ott kellene lennie valahol a képen, ahol érzesre a metszőpont van. Ebből az következik, hogy nem ugyanazt nézik, vagy nem is néznek semmit: oda a történet. Ha érted, mit zagyválok itt.

A kétszer szereplés kapcsán: simán játék is lehet, színpad, vagy valami szent elborulás is. De itt most van egy olyan hozadéka a "kétszer egy fej egy fotón"-nak hogy egymás mellett van a kettő, nem egymás alatt. :) Így egy lövés, meg tudom tartani az arckifejezést, gyorsan megtörténik minden, és a arra tudok jobban figyelni, ami érdekel. Köszi a figyelmeteket!

Az oldalnézetnél a súrlófény tényleg nem kedvez. Az arcod is nagyon síkba kerül, szinte matrica. A másik jó szerintem, csak kéna a bal szemed is, nehogy azt higyjük hiányzik :) Írod a viszonyrendszert, nekem furcsa, hogy egy képen kétszer szerepelsz. Önmagukban megálják a képek a helyüket, de nem tudom miért kéne, hogy kétszer szerepelj rajta.

Az olyan bűnügyi nyilvántartó hatás lenne, nem? :) Amúgy az egyik legkifejezőbb talán a magammal szembenálló megoldás lenne - más arckifejezéssel - csak a fantázia szabna határt :) de ezeknek az elrendezéseknek az a "baja" - ami nem baj persze, hogy egy viszonyrendszer alakul ki, nyilvánvaló üzenetrétegeik lesznek, és itt most nem ez a cél, hanem kifejezetten ezek az éles fények és árnyak hatása, a pengefény használata. Talán látható, hogy az oldalról világított forma mennyire síkbelivé és sematikussá válik. A nem látszó elemek elvesznek a fantáziának is - hiába van ott egy kicsi a fülből is. A srégen, oldalirányból készített fotón a nem látszó részeket pótolja az agy, én úgy érzékelem. Vagy egy másik: ahogy a fény is mennyivel kegyesebben verődik vissza a bőrről - már amennyit a modellem fizimiskája enged persze... :)

Nem jut más eszembe, talán annyi, hogy egy egymásra merőleges irány jobb hatást keltene-e? Esetleg kipróbálod, megoldani nem egyszerű, tudom.

Új hozzászólás