Mostanában olyan divatos a telibevakuzás. Na ez nem azért készült, de úgy. Egy ideje kerülgetem, és a maga túlhúzott giccsességével mégis tetszik nekem. Ezt onnan tudom, hogy vagy egy hónapja kerülgetem már, és még mindig elkap. Talán mert kicsiben olyasmi, mint egy ügyetlen gyerekrajz. És a fény és árnyék leckéből azért talán a fény igaz... :)
Az van, hogy itt is ugyanaz a baj, ami volt, hogy ott vannak azok a szár darabok, azok oda nem kellenének meg ez az ismétlődés ott az nekem nem működik, de ez a telibe vakuzás, amiről írod, hogy divat, engem nem érdekel, hogy mi a divat vagy mi nem az, mert nem az felé megyünk, mert nem az határoz meg, ugye ezt már a Pajor Tamás is megénekelte. A kép az működne, tehát abszolút jók ezek az ordító színek, ezek a nagyon harsány jelenléttel bíró formák, jól működik, az egy másik kérdés, hogy egy kis rendezés ráférne. Az a fáklyavivő ott hátul sokkal fontosabb, mint a többi bohókás, őt előre rendeztem volna, hogy ne ő legyen takarásban, ő a főnök, a vezető és ehhez képest kellett volna a többi meghatározni ahhoz a függőlegeshez képest, nem elrejteni hátul. (hegyi)
Új hozzászólás