Cuha patak - Csesznek

Nem tudom, hogy mennyire jár ott nap, vagy tud-e ez csillogni, de most pont a pataksága, a csillogás az, ami nincs meg. Ha nem akarom keresni a patakot, akkor tulajdonképpen az egésznek vagy egy meseisége, de van három figuránk, ami elviszi a tekintetet. Az egyik ez a fából készült krokodil, ami áll a parton, vele szemben ott van valami mókus-madár figura, ami nézi őt meredten, ez a kettő nekem elég lenne, de a krokodil oldalán ott van még egy ilyen kígyófejű teknős kő, az már nekem sok, az már nem kellene, mert az első kettőnek a párharca az tök jól mutat. Teljesen tisztában vagyok vele, hogy hülyeség, amit mondok, hiszen az csak egy kő, de mégiscsak kiadja ezt a formát, tehát annak a kettősnek a harca itt a folyócska két kis oldalán az jól kijön. A másiknál az a kérdés, honnan jön a fény, ha jól látom onnan bal felől jöhet a fény, kicsit nehéz is lett volna megoldani a takarást, hogy ott a krokodil fánál ez ne legyen probléma, de utómunkában lehet azt a krokodil fát kicsit világosítani, a tövében lévő nagy követ sötétíteni és akkor megvan az egyensúly. Csak annyira sötétíteni, mint ott annál a viaskodó farkas-mókusnál a másik oldalon lévő kő, ott annak is a térdénél van egy, tudod, látod ott azt a farkast, ugye, és ott mellette még egy madárka is ott ül. De ettől még szeretem ezt a képet, van meséje. (hegyi)

kávé

Picit sok. Megint az a kérdés, azt el kell döntened, hogy téged mi érdekel és annak megfelelően kell fotózni ezt. Nem nagyon értem, hogy miért álló ez a kép, mert ott a Callas felirat fölött, ami ott az üvegen van, már vágható a kép, már a parkoló jelzése sem kell. Akkor sokkal koncentráltabb az étlap és az üveg felirat közötti összefüggés jobban kijön. Ez így egyébként még rendben is lenne, de azt sem nagyon értem, hogy miért hagytad benne a jobb szélén a falat, miért nem a sötét résznél vágtál, tehát ott elindítottál egy formát, de annak semmi értelme nincs, mert nincsen ott még olyan szereplő, aki miatt fontos lenne azt ott meghagyni, ettől az vágható. Valószínű, hogy elvitte a figyelmedet ott a háttérben az az autó, ami nagyon világos, de hát most az a legvilágosabb, arra figyelek, itt erre a három figurára meg alig. A másik kérdés meg az, hogy ők nagyon néznek valamit, de nem tudom, hogy mit. Valószínű, hogy ez egy fekvő kép lenne és az állósága miatt nem sikerült ezt most megoldanod. A nagyobbik problémám inkább az, hogy kicsit fáradtak a tónusok. Ezt több képednél észrevettem, úgyhogy vagy a monitorkalibrációt kellene megnézned, vagy pedig átgondolni azt, hogy miért ebben a tónusban dolgozol, mert az élet veszik ki belőle. Ha kicsit összébb húzod a tónusskálát, akkor már jobban működik ez az egész. (hegyi)

Vihar

Dénes, ha ebből a képből úgy vágsz, hogy a jobb oldalon azt a fát, ami ott áll a képhatáron, levágod, még akár beljebb vágsz annyival, hogy alulról is tudsz vágni, és kimaradjon itt ez a széle ennek a növénymezőnek, akkor azt mondom, hogy ez egy zseniális kép. Magyarán a felhők, a sötét felhők, a világosabb rész, ahol valószínűleg lóg az eső lába, a bal oldalon az a távoli fasor, és az előtérben ez a zöld növényzet, ennyi a kép. Tehát engem az nem zavar, ha arányaiban megváltozik ettől, ez tulajdonképpen ollóval megoldható. Egyébként úgy lehetett volna megoldani, hogy egy kicsit forgatsz a kamerán a fasor felé és akkor ez jobban működne. (hegyi)

Naprafogó

Minden növénynek vannak jellegzetességei, specialitásai, ez olyan, mint a kutyafajtáknál: tudom, hogy milyen a tacskó, milyen a bulldog, meg a retriewer, és akkor tulajdonképpen első ránézésre meg tudom őket különböztetni. Most itt ez a fajta jellegzetesség az, ami hiányzik, talán a szárból lehet következtetni arra, hogy ez egy napraforgó, de egyébként egy margaréta is lehetne. Akkor lenne napraforgó, ha a tányérjából többet kapnék, már csak azért is, mert maga a szár, a szárnak a hátulja és az a kis levélke kevésbé érdekes. Tehát jobb lenne az egésznek a ritmusa, ha forgattál volna rajta egy 5-10 fokot. Akkor is megmarad ez a robbanásszerű élmény a szirmokkal, de akkor tudnám biztosan, hogy ez egy napraforgó. Egyébként maga a meglátás az szép, de nagyon hiányzik ez az 5-10 fok, hogy ennyit felénk forduljon maga a tárgy. Körülbelül 10-15 fok, amivel eltér a függőlegestől, én ezt is korrigálnám. Nyilvánvaló, hogy ezt legjobban akkor lehet megcsinálni, amikor exponálsz, most már ezzel így nem tudunk mit csinálni. (hegyi)

Törzsek

Mindig is szerettem a látványt, ahogy az alacsonyan járó nap átsüt a fák törzsei közt... sokat próbálkozom ilyen fotókkal, próbálok valamit visszaadni abból, ami nekem annyira bejön. Most így sikerült. Fujifilm XPro1 + Zeiss 32mm

Hát igen, itt most el kellett volna dönteni, hogy mire megy ki a fuvar. Arra, ami az árnyékokkal történik és akkor szépek a lábak, de akkor hosszabbat, többet kellett volna adni és nyitni a kamerán - vagy pedig maga a törzseknek a játéka, akkor viszont azokhoz kell közelebb menni. Most úgy a kettő között vagyunk, valahol félúton. (hegyi)

ima

Fujifilm+Zeiss

Én inkább azt mondanám, hogy 'Templomban', mert az ima itt most kevésbé jön ki, legfőképpen azért, mert ez a bácsi itt a fejét vakargatja, és ez nem az imához kapcsolódik, hátulról amúgy is nehéz lenne megmutatni, hogy ő imádkozik, hiszen az imádkozás fontos manifesztuma az összekulcsolt kéz, tehát figyelj arra, hogy a szimbólumok hogyan működnek és hogyan nem. Egy picit érdemes lett volna elmozdulnod kifelé a padból ahhoz, hogy a bácsi füléhez ne tapadjon hozzá ennyire, mint egy nagyra nőtt walkman fejhallgató, a padsor díszítése. Egyébként maga a meglátás az rendben van, de pontosítani kellene azt, hogy honnan fotózod. (hegyi)

virágok

Fujifilm X Pro1 - Zeiss 32mm - f1.8

Nagyon kedves kép, nagyon szeretem azt a finomságot, ahogy ezt ábrázolod. Én a mélységélességet nem vettem volna ennyire szűkre, ugyanis szerintem, ha egy picit többet engedsz ebből, akkor nem fordul elő az, hogy rögtön itt az elejénél ez a három kis fejecske, amik hozzánk legközelebb vannak és amiből az egyik jól ki is magasodik a többi közül, az életlen legyen. Tudom, hogy hívogató és nagyon csábító az, hogy ezzel a kis mélységélességgel dolgozzunk, mert egészen szürreális eredményeket hozhat, de azt is el kell mellé mondani, hogy ez már az a szint, ami nem az emberi látásnak a valósága. Eleve ugye nem életlenül látunk akkor, amikor távolra vagy közelre nézünk, legalábbis nem ennyire, hanem megkettőződik a látás vagyis megkettőződnek a tárgyak ott, ahová nem fókuszálunk. Nehézség ezt ábrázolni, de azért ennél lényegesen nagyobb teret tudunk belátni. Nagyjából azt mondhatom, hogy kétszerezni lehetne nyugodtan ezt a mélységélességet ahhoz, hogy megtartsa ezt a finomságot, de nagyobb csoport legyen éles és ettől kevésbé lenne zavaró az, ami most ide az elejére amolyan folthatásként bekerült. (hegyi)

Akusztik

Érdekes ez a tónusvilág, amit hozol, mert megint a '60-'70-es éveket juttatja eszembe, és hogyha a gyerekeket figyelem, főképp a középső szereplőnél, ez nagyon jól működik is, ő abszolút főszereplővé válik, a póz, amiben van, a haja körüli fény, a mezítlábassága mind ezt a hangulatot erősíti. Ha megtetted volna, hogy te magad is leülsz oda a gyerekek közé, és onnan fényképezel, akkor nem lenne ekkora különbség a színpad és közöttük, és akkor nem lenne az a sáv ott a hangfalakkal és magával a színpad alatti résszel, ami most az egészet kiüresíti. Érdemes ezt ilyenkor megnézni, hogy mi van, ha ezt a két síkot összehozom egymásba és mi van, ha ez a két sík találkozik egymással, hogy ezáltal alakuljon ki egy előtér-háttér játék, a kisgyerek és a szereplők közötti viszonyrendszer. A másik kérdés az, hogy ez a kép nem sokkal az énekes feje fölött véget ér. A tetőből sokat hozol, a gyerekekbe pedig belevágsz, szóval mindenféleképpen érdemes ezen elgondolkodni, hogy honnan fényképezel. De azt mindenképpen el kell mondanom, hogy az alap, a pillanat megtalálása megvan, és ez a legfontosabb, a többi begyakorolható, de ha nincs momentum, nincs egyedi pillanat, akkor megette a fene az egészet, hiába a rutinos képszerkesztés. Szóval hajrá! (hegyi)

Mosonmagyaróvár - Öreg Malom

A horizonttal kellene valaminek történnie, mert az most egy kicsit ferde és megérné ezt kiegyenesíteni, nem nagyon van olyan képelem, ami lehetetlenné tenné ezt a fajta elforgatást és szerintem, ha ez megtörténne, akkor ez jót tenne a képnek. Kicsit furcsa nekem a színvilág, valószínű, hogy ebbe belejátszik, hogy ez egy esti felvétel, vagy az utcalámpákban van valami olyan izzó, ami furcsa spektrumban sugároz. A másik kérdés nekem, hogy itt most két dolgot akartál egyszerre megmutatni. Az egyik ez az öreg malom, ami nekem igényelné azt, hogy közelebb menjünk amennyire csak lehet ahhoz, hogy a formák még értelmesek maradjanak. Ott az ablakokban meg a pusztulásban megvannak azok az izgalmas részek vagy azok a szépségek, amit érdemes lenne megmutatni, még azt is mondom, hogy a szélső épületeknek a felét nyugodtan levághatjuk, mert azok már csak ismétlődés, a középső épület az, ami izgalmas és fontos. De emellett te szeretted volna megmutatni azt is, hogy hosszú expozícióval dolgoztál és a csillagok milyen szépen elsuhannak, mint egy ilyen meteoreső. Azt mondom, hogy erről szívesebben lemondanék, mert annyira nem jelentős, mint amennyire maga az épület izgalmas, és ha korábban készíted a képet, nem ennyire este, a tónusok is jobban a kezedre játszanak. (hegyi)

vége

A kép számomra tökéletesen idézi a '60-as éveket, tónusában is, kidolgozottságában is, hangulatában is. Sőt még azt is mondhatom, hogy amiket a képen látok, ha leszámítom az autókat meg a minőségibb ruhadarabokat, akkor az is beleillik ebbe a világba. Amit viszont fontosnak tartok elmondani, hogy a kép felső részéből két ujjnyit nyugodtan vághatsz. Attól, hogy ennyit eget hagysz, attól kilazul az egésznek a szerkezete és kevésbé tudok arra fókuszálni, ami a képen lényegi szempont és lényegi történés. Még azt is mondhatom, hogy akár még a fák tetejénél is vágható lenne. (hegyi)

Kolesz

...asszem itt nagyon nagy szerencsém volt, madár nélkül egy tök unalmas kép lenne...

Tónusban túl komor, túl sötét, kicsit emelni kellene a sötétekből is és több kellene a világosakból is, mert most úgy látom, hogy annyira elviszi a középtónus ezt az egészet, hogy ettől szomorúvá válik az egész üzenet. Nagyon jó a madár, az frankó, egyébként az egy érdekes kérdés lenne, hogy mi van akkor, ha fent vágsz annyit, hogy a képhatár egyenes legyen és ne legyenek a házak szélei benne se jobb, se bal oldalon és akkor egy szabályosabb téglalapot kapunk, akkor lehet, hogy még jobb. Most elvisznek ez a formák, amik a szélei a háznak. (hegyi)

Koncert

Az abszolút rendben van, hogy téged izgatott az a két lámpa és ennek az egységét akartad ábrázolni, csak az a helyzet, hogy mindemellett lemaradtak a cipők, és a lámpába is belevágtunk. Tehát, ha valamit már kitaláltunk, akkor csináljuk rendesen végig, nem maradhat úgy le a cipő amivel a pedált nyomja, a zongora lábától, a zongora kerekeitől fontos ez a kép, bezárólag addig, hogy meglegyen a teljes kör. Ha ez nem történik meg, akkor a poén nincsen meg. (hegyi)

Babetta Horgász

Hát igen, a Babetta az a Linda című tv sorozat óta nagyon fontos a városi néplélek szempontjából, mint közlekedési eszköz, van ennek húzása. Én egy kicsit közelebb mentem volna a motorhoz, mármint oldal irányban és akkor jobban összekötődne a motor, a fa, a kis szék, a bácsi, aki pecázik, de most a kettejük között van egy szünet, ami nincsen áthidalva. (hegyi)

Inside Ball

Jól értem, hogy ez a kislány bele van zárva a labdába? Ha nem, hanem te ezt összetrükközted, akkor nagyon ügyes. De nem nagyon értem, hogy mi történik. Valószínű, hogy bele van zárva, de ez az, hogy nem tudom. Látod, itt a helyzet, ha egy kicsit távolabbra mész, akkor ez az egész többet mond. Most annyira közel mentünk, hogy ettől bizonytalanná válok, hogy mit látok. A másik, az a tónusok, most szürkés fátyol van az egészen, ami nem annyira jó, valószínű, hogy ez a fekete-fehér konverziónál történik, érdemes ezzel molyolni, hogy hogyan csinálunk fekete-fehér képet a színesből, ahogy látom, ez a többi képednél is jelentkezik, mint probléma. (hegyi)

Halászi - Hajnal

Halászi - Main Avenue - Hajnal. Canon EOS 70D + Sigma 24-105mm

Megreszkírozom, hogy ha nem is teljesen leguggolva, de legalább a hasadtól fotózva, úgy még jobb lenne. Minél fentebbről fotózol, az épületek arányai annál lejjebb nyomódnak, minél lejjebbről fotózol, annál jobban beleemelődnek az égbe és tulajdonképpen ez akkor lenne igazán szép, ha ezek a ritmusok a vezetékekkel, a telefonpóznákkal, templomtoronnyal megtörténnek, ezek minél jobban belehatolnának úgymond az égbe. Ha ez nem történik meg, akkor azt mondom, hogy ennek a képnek a tetejéből két ujjnyi simán vágható, ott a sötét színű vagy fekete felhő fölötti rész ott már nem kell. Érdemes ezen elgondolkodni, azt mondom, hogy próbálgasd, hogy lejjebbről fotózol, lehet, hogy jót tesz majd a dolgoknak. (hegyi)