Kiállítás Roham

Kiállítás Roham

Freisinger Balázs, Kucsera András, Marton Frigyes és Wahorn András szeretettel meghív minden embert a november 25-én (kedden) 20 órakor kezdődő közös kiállításuk megnyitójára a Roham Bárba (volt Metro Klub, Budapest, VII. kerület, Dohány u. 22).

Megnyitja: Marton Luca (basszusklarinét) és Wahorn András (elektronikus kíséret) Kedvsöröm röpkeddnek. Megtekinthető december 3-ig.

Finisszázs is lesz koncerttel, fellép a Tapasztalt Ecsetek (Orosz László – dob, Kopasz Tamás – gitár, Ulrich Gábor – ütősök, Szurcsik József – basszus, Chris Allan – billentyűk, Wahorn András – fúvósok)

his name is robert paulson

his name is robert paulson

Balázs, izgalmas nekem ez a zajos üresség, az áttört felületen az ablakréssel az áttűnés, a szociográfia és a tárgyiasság furcsa keveréke a lírával, de van ebben valami befejezetlenségérzet. A képcímben segítséget kérek. (hegyi)
értékelés:

Nikotonicum ('A Csillagkapu oldalról')

Nikotonicum ('A Csillagkapu oldalról')

Hát, erre nem tudom azt mondani, hogy így jó, itt most egy közepesen gyenge poénért megyünk, de ledobja magáról a fotó az ilyen ábrázolást, egész egyszerűen azért, mert esztétikailag nem megoldott ez. A cigaretta önmagában nem baj. A csikk se, az is fotózható. A lusta dohányos neveletlen szokása, hogy pohárba nyom csikket, ez az, ami nem működik. Étel közé nehezen elképzelhető, hogy betehető a csikk, még ha valami nagyon punk, nagyon durva közlést is szeretnénk, akkor se fog menni így, mert az ember ösztönszinten raktározott, kódolt szabályait és tilalmait kéne tudni átírni, ez nagyon ritkán sikerül. (hegyi)

Mi bajunk lehet?

Mi bajunk lehet?

Balázs, ez vicces, mint egy lakótelepi kifakult poszter, olyan a sziklafal, és valóban, van az egésznek egy játékossága azáltal, hogy a tónusjátékkal megbolondítottad a teret. A Truman show jut eszembe, ha jól emlékszem, ott van az, hogy a főszereplő egy valóságshow része, de ő erről nem tud, és néhol lebukik a díszlet hatása, na, ez is ilyesmi. Köszönöm. (hegyi)
értékelés: