Lakosság

(mentés másként)

Balázs, az a helyzet, hogy én ezt a képet nem nagyon értem. Tudom, hogy divat, hogy csonkolt, töredezett világot ábrázolunk azzal, hogy csak a kép széleihez vannak belógva részek, és ebből majd a néző maga rakja össze azt, hogy mit lát. De ettől még, ha ennyire dekomponálunk, akkor is érzékeltetni kell valahogy azt, hogy mit akarunk ábrázolni, még egy ilyen szétesett világban is létre kell hozni súlypontokat. Most a súlypont abszolút a villanyvezetéken van. Tényleg ezt akartad előtérbe helyezni? Mert ha nem, akkor fentről másfél ujjnyit lehet vágni, pontosabban annyit lehetett volna mozdítani a fényképezőgépen, több kerül bele a házból, akkor már ez a kibillent világ értelmezhetőbb lenne. (hegyi)

Legenda

A képet nem én csináltam, az árnyékot én vettem - észre, utána a képet én csináltam

A kapott pót információk alapján tudom, hogy ez egy google maps bakiból jön, és abszolút átérzem, hogy ez olyasmi, mint régen a rövidhullámú rádiózás volt, pásztázni, zajokat, hangfoszlányokat, morze kódokat, számkódos adókat, szóval lehet ebben akár még egy tök jó új irány is, egyelőre így ez azonban még nem az. Dolgozni kell a méreten, a minőségen, és kitalálni, mitől lesz a tiéd. Mert ha túlcsinálod a manipulálást vele, akkor már valami imitációja lesz, lila. Ilyen az elforgatás is, én nem tenném. Van, ami akkor jó, ha az, ami, mert elég az önmaga őrülete, nem kell sokat belenyúlni. Az viszont biztos, hogy kell a környezetből, hogy értelmet is nyerjen az értelmetlenségben és véletlen hibában. (hegyi)

Uj

Látod, Balázs, itt vannak azok a dolgok, amit én, a pesti csávó, nem értek. Sem fényeiben, sem formáiban, sem témájában nem tudok azonosulni vele. De legalább lenne négyzetes. (hegyi)

Tea

Picit ijesztőre sikerült, de ez nem baj, sőt, talán ez az érdeme is ennek a munkának. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a mobiltelefon nem szokta szeretni azt, ha a szemébe világítanak, ijedtében csíkozni kezd. Hát, ez van, tanulmánynak jó. (hegyi)

Szom

Szom

Az igazság az, hogy ez annyira szubjektív és érzelmi megközelítés, hogy lehet, hogy önmagában a néző keveset tud vele kezdeni. Talán hogyha kevésbé vágtad volna ennyire szűkre az egészet, ha a környezetből többet kapunk, vagy a pohárnak az ívéből, akkor ennek a pohársága önmagában jobban felfogható lenne. Meg az is, hogy ez egy étlapon van rajta, vagy valami menüsoron. Tehát az üzenetből valamennyi átszivárog, de ahhoz, hogy ez valóban történetté álljon össze, ahhoz óhatatlan, hogy a környezetből is kapjunk valamit. A környezet mindig magyarázó erővel bír. Ezek a nagyon makrófelvételszerű dolgok abban az esetben nem tudnak jól működni, hogyha ráadásul ezt még egy roncsolás is követi. És itt a roncsoláson például azt is értem, hogy a poháron lévő vízfoltok összemaszatolják az egészet. Ez önmagában jó lenne, ha többet kapok az egészből, mert esztétikailag adhatna hozzá valami pluszt, de most ez attól, hogy ennyire szűkre van vágva, ettől nem tudja kifutni azt, amit kell. Tehát meggyőződésem, hogy egy átlag nézőnek ennek az értelmezése túl nagy falat. (hegyi)

Terv

Terv

Mai szóval DIY szemüvegjavítás, ahogy látom, és képzeld, olyat is láttam a metrón, egy fickót, akinek a szemüvegének csak az egyik szára volt meg, nagyon fura volt, mert láthatóan design keret volt, márkás, drága. Itt ez a fajta disszonancia nincs jelen, ez egy szerethető esti foglalatosság, apa megoldja. (hegyi)

Pótlóbusz

Pótlóbusz

Olvastam a kommenteket. Majdnem mindegy, hova kerül, de Istvánnak igaza van abban, hogy amit Balázs mondasz sztorit, egy bonyolult, képen nem látható dolog. Nincs a képen. Neked van meg, jó sztori, de a kép mást mesél. Vagy mást is. Jók a ritmusok, de ezek inkább ritmusok, formák, ez a lényege, ez jön át, a sztori alig, mivel nem is lényege a képnek a busz. Szóval a képnyelv egy fura dolog, mert primitívebb ösztönszinten működik, mint a beszélt, mesélt nyelv, ezért sok minden lemarad, vagy máshogy jön át, erősödik vagy gyengül, amikor képpé formálódik. Ezt érdemes és fontos próbálgatni, mert ha az ember a belső sztorira figyel, könnyen becsapja magát, hiszen az ember nem egy állóképet lát, hanem filmet, másodpercenként 50, vagy akár 100 kockával, ahogy az agy felfogni képes, ebből az elme kiragadhat egy pillanatot, de az soha nem az, ami a fotó pillanata, mert az elme pillanata máshogy sűrít, be tud csapni. (hegyi)

Egy

Egy

Nem tudtam megállni, hogy ne kommenteljek a képhez elemzés előtt, itt most csak összefoglalom a bajomat. Hogy mennyit pöcsölhettél a fél bajusz fél szakállal, azt csak az tudja, aki borotválkozott már, nem kis fájdalom lehet, vér és könnyek, főleg ha gyorsborotvád van. Nem éri meg. Mert képileg ez a gagyi, már meg ne bántódj, de mivel tudom rólad, hogy az írás mint műfaj a birtokodban van, így merem mondani ezt, mert hiszem, hogy érted és nem félre. Jé, kocka. Elveszett a g, pont, amikor kéne. Szóval Balázs ezt az utat gyorsan felejtsd el, mert szerencsére ez a humor heroldos megközelítés, szótagolva fotózás ez sose volt nagy divat, és az is kiment mára a fenébe, remélem. Ha nem így van, oka lenne, hogy felvágjam az ereimet. (hegyi)

Kész

Kész

Primer, primer, primer. Balázs, a dolgok ennyire nem egyszerűek ám. Vagyis ha igen, azok nem képek. Még ujjgyakorlatnak sem. Azért vagyok keményebb most, mert ismerem, ahogy írsz, és ez azért nagyon nem az a szint, ahogy az írással bíbelődsz, szóval kész, ja, de ez is kész, egy osztállyal lépjünk feljebb. (hegyi)

Kilátás

Kilátás

Sztori szempontból biztos minden oké, illusztrációnak szuper lenne, de ha fotós szemmel nézem, akkor vannak problémáim. Az, ami kinn történik ezekkel a törött tónusokkal, ezekkel a sikító színekkel, az szuper. De a benti tér nem érzékelhető, és így feleslegesen nagy lesz a keretezés, túlságosan ural, ez így agyonnyom mindent. Ha benn lehetett volna valami fényt csinálni, akár csak egy íróasztali lámpával, hogy legyen valami struktúra ott is, akkor más a helyzet, de ha ez nincs, akkor a keretből fele ennyi is elég lenne. (hegyi)

Rámjön

Rámjön

Ja, jó dolog egy szkenner a háznál, mi ezt régen fekete-fehér fénymásolóval csináltuk, aztán a jobban sikerültekből lett aztán koncertplakát, mai szemmel nézve persze azok is borzalmasak voltak, de akkor vitt a lendület. Bármi alkalmas lehet a képalkotásra, akár egy szkenner is, a kérdés mindig az, hogy a primer poénon túl tudunk-e lépni, mert a primer ügyek szavatossági ideje elég rövid. (hegyi)

Főnix

Főnix

Ez nekem így kevés és érzelgős. Kevés, mert formailag nem elég érdekes, és nincs benne semmi ütős, érzelgős, mert a fények, a színek valamit akarnak, de mégsem indul be a nyálelválasztásom, részint azért nem, mert a technika megbicsaklik ezen, részint, mert ez még nem érett meg benned, úgy érzem. (hegyi)

Fonál

Fonál

Na, itt lehet, meg foglak lepni. Ugyanis. Az egyik embercsoport nem kell. Így most sok, nem tudok koncentrálni. Nézd meg: ha fenn meghagyod a téglasort, nem is kell végig érjen, az épületből már nem kell, és a csávóka se, akkor oké, stabilak vagyunk. Vagy ha lenn levágod a fickót az egyenessel és csak a gödör mellett állót hagyod, megint izgalmas lesz a kétfelé álló ember. Tehát bármelyik jó. De együtt nekem sok. Tologasd a scrollt, hogy mit szólsz. (hegyi)

Más

Más

Itt is azt mondom, jó, amit látsz, picit pontosítani kéne a tömeget és a formát. Fenn a ickók szűken vannak, az előzőnél hagytál kis teret, itt nem. Kár. Lent viszont a szélnél újra kap valami ritmust, ami fentebb már volt, de itt csak töredék marad, vágható lenne. Szóval jól látsz, kicsit még kell bizgetni a képmezőt, de ez nem nagy ügy, rááll majd a szemed, ha nem adod fel. (hegyi)

Szegély

Szegély

Ez egy nagyon jó megfigyelés. Formailag is jó az ösztönöd, hogy így ábrázolsz. Mert kell a tömeg és az anyagszerűség egysége. Viszont a formai ritmusra egy picit jobban figyelj. Nézd meg lentről felfelé haladva, ott a szegély és a fickó, majd egy sáv autónyom, egy szünet, egy újabb autónyom, egy kavicsosabb... és itt kéne véget érnie. Mert hogy utána megint jön egy szünet, az már gyengíti a ritmust. Próbáld letakarni. (hegyi)