Mount Usher Gardens, Mount Usher Gardens, Mount Usher Gardens

A természetfotó leckébe csak nehezen fér be, merthogy ez épített kert, Írország egyik legszebb kertje. Robinson stílusú, ami nem a hajótörött Robinzon után kapta a nevét, hanem William Robinson után, aki rájött, hogy a kert a legszebb, ha olyan, mintha csak úgy maguktól nőttek volna pont oda és pont úgy a növények, hogy szép legyen.

Fura, hogy Ágnes képe után egyből egy szintén szokatlan képsor jön. Gábortól nem megszokott ez a fajta összeszedett, tónusaiban is jól működő világ. Persze, az utolsó kép a csúcspont, külön is megállná a helyét, de a többi is zseniális. Szóval Gábor azt kell mondjam, hogy rég dobtál ekkorát, frankó lett. Különös világ, van benne valami fura abban, hogy mintha kukkolnánk, mintha egy olyan mesevilágot látnánk, ami díszlet, ami mögött valami titok lakik, nincsenek emberek, minden a pompáról szól, de mint egy thrillerben, valami félelmetes is rejtőz itt. Köszi. Így kéne mindig. (hegyi)
értékelés:

Az óriások átjárója

amit Finn az óriás épített, hogy átmenjen Skóciába és lerendezze azt az ügyet végre Benandonnerel.

Nos, ez még jobban tetszik, mint az előző képed, persze nyilván az is benne van ebben, hogy izgalmasabb a látvány, a formák, szóval minden szuper, ahogy a másik képnél, persze itt se értem a szorgalmi besorolást. Annyi bajom, mint a másiknál, itt is van a színekkel és tónusokkal. Olyan, mintha valami mobiltelefonnal lenne ez fotózva és valami effekt került volna rá. (hegyi)

Északírország

GG, kedvelem ezt a képeslap világot, jó a kompozíció is, képkivágás is, benne van a hangulat, de nagyon sötétek vagyunk. Hogy ez a monitorod beállítása (be nem állítása) okán van így, vagy direkt, ezt te tudod, majd remélem elmondod, de most ez nagyon sötét. És egy kicsit sárgás is. Csináltam egy verziót, hogy össze tudd hasonlítani. Meglenne a 3 csillag, ha nem szorgalmiba toltad volna, nem is értem, miért oda küldted. (hegyi)

Kertépített környezet

Fernhill Park & Gardens

Az a baj, Gábor, hogy tisztában vagyok vele, hogy te az utómunkát feleslegesnek tartod, mert azt hiszed, valamilyen fals gondolat alapján, hogy a kép már akkor kész van, amikor exponáltál. Senki fotós ezt neked nem támasztja alá, aki ilyet mondott, annak nyugodtan mondd azt, hogy én üzenem, hogy marhaságot beszél. Valamiért nem lehet téged az utómunkára rávenni. Ennek a képnek ott van az egyik problémája, hogy a mély tónusok, az árnyékos részek annyira sötétben vannak most, hogy nem lehet jól kivenni az egészet, és így inkább grafikai formává válik, mintsem felismerhető növényekké, nagyon kopogós. Lehet, hogy lenne olyan időpont, amikor másik irányból jön már a fény, és akkor lehet, hogy egy jobban megcsinálható kép lenne. Ha már így történt, akkor utómunkában ezen valamennyi finomítható. A másik, ami ennél is fontosabb probléma az a kompozíció. Túl sokat akarsz egy képen megmutatni. Meg akarod mutatni a majdnem kiszáradt magas fákat is, meg a kis tujákat is, meg a kis pompom virágokat is, amik a kép aljához szorultak, de így most az egésznek a közepe pont egy érdektelen rész lesz, maga a pázsit, ahogy megyünk bele a bokros részbe, minden szétesett. Gondolom én, a saját kertemből levonva a következtetést, hogy a kép egyébként értelmes növényekkel folytatódhatott még jobb oldalon, az lenne az izgalmas. Ennek a képnek a fele használhatatlan, méghozzá a bal oldali fele, nem érdekes. Azok a fák így, ebben a formában nem izgalmasak. Az lenne izgalmas, ami a kis növénykékkel létrejön, ez a tipikus angol kert. Akkor tessék ezt megmutatni. Ha eldöntöd fejben, hogy mire megy ki a fuvar, akkor azt kell exponálni, ez így, ebben a formában túl sok képi elemet tartalmaz, és így egyikre se jut kellő figyelem. Mivel ennyire el voltam késve az elemzéssel, azt mondom, hogy ha jövőre ugyanitt jársz, próbáld meg nekem szépen megcsinálni, megérné. (hegyi)

Írország

Csak a horizontot egyenesítettem ki, más utómunka nincs a képen.

Gábor, ez egy szép beállítás, jó kompozíció, tetszik. És tudom, ismerem azt az amúgy fals érvelésed, hogy nem kell a képre utómunka, vagy valami ilyesmit szoktál mondani, de ez nagyon nincs így, ez a kép is megérdemelt volna törődést még tónusokban. A kép nem akkor van készen, amikor exponáltál. (hegyi)
értékelés:

Tartályok, Tartályok, Tartályok, Tartályok

Manhattan.

Gábor, amit megláttál, jó dolog, egyesével talán még oké is mind, de összességében nem működik, mert ha egy koncepciót kitalál az ember, mint ezek a tornyok, az ritkán engedi meg, hogy az álló és fekvő váltakozzon azért, mert találtál egyet, ami a több elem miatt állót kívánhat. Erre a megoldás lehet a négyzetes, az ezt a problémát kiküszöböli. Na, legyen mondjuk kettő csillag, ja és várom ám a képeid, nagyon lazában nyomod, pedig a hely, ahol élsz, adná, hogy dolgozz. Képekkel. Is. (hegyi)
értékelés:

Bukmékerek

Izgalmas lenne, meg örülök is, hogy végre képet küldesz, de Gáborom, kevesebb buki, közelebb menni, és akkor értem is. És hát ja, a középtónusok is be vannak buk(iz)va. Nekem meg egy tasli a szóviccért. Ha jársz még arra, esetleg egy képriport? (hegyi)
értékelés:

52/36 Fel

Hajnal Howth kikötőjében.

Szép ez a pillanat, nagyon örülök a madárnak. A jobb oldalon kicsit kifut a kompozíció, egy ujjnyit lehetne belőle vágni, hogy a madárka jobb pozícióba kerüljön. (hegyi)
értékelés:

52/33 Túloldal

Kedvelem a sziluettes árnyjátékokat, ha fent a tábla tetejéig vágnánk, még feszesebb lenne a kép és talán rendeződne a belső kohézió. (hegyi)

52/32 Generációk

Valamiért minden utcán talát szöget, csavart felszedek, elteszek. Ezek mind örökbefogadott kötőelemek.

Régen, amikor a Metrónál dolgoztam, Keszeg Sanyi barátomnak volt egy műűűvészi installációja: egy hanglemezre ráragasztott egy csomó csavart és egyetlen egy darab anyát, nem tudom, Gábor, kitalálod-e, mi volt a címe? Segítségképpen elmesélem egy másik művét is, kettéfűrészelt egy vekkert, aminek azt a címet adta: Van még egy fél órám. Ezek jutottak eszembe a képedet látván. (hegyi)

52/31 Autentikus

Tél a szigeten.

Kevés képelemből dolgozol, ezért nehezen lehet belekötni, de annyit talán hozzátennék, hogy én nem ebben a képarányban dolgoztam volna, hogy a tenger és az ég egyforma hangsúllyal és méretben szerepeljen. És persze azt elhiszem készséggel, hogy ez volt a valóság, ilyen fakó, de a fotó meg nem a valóságról szól, szóval egy kis dinamika jót tenne neki az utómunkában. (hegyi)
értékelés:

52/30 minimál

Nagyon kedvelem ezt a munkádat, Gábor. Zseniális, hogy a törött tányért felhasználtad. Annyit változtatnék csak, hogy jobb oldalról a fekete tömegből lehagynék két ujjnyit és megenném a paradicsomot. Az ott már sok formailag. (hegyi)
értékelés:

Tulipánok

Az ötlet, a formák rendben vannak, ízléssel választottad a tulipánokhoz az edényt is, finom dolog a zöld és rózsaszín színpárhuzam. Ami nincs eldöntve, hogy azért ilyen kemény ez a kép, mert ellene akartál menni ennek a finomságnak, le akartad rombolni a kecsességet, - mert akkor még keményebbnek kellene lennie - vagy csak egyszerűen elrontottad a világítást azzal, hogy nem derítettél. És azért egy kis színkorrekció, fehéregyensúly állítás sem ártott volna. Ez így még nekem nyers. (hegyi)
értékelés:

52/29 Függőség

Én is szeretem a csokit, ezt a lilát különösen. Az a baj ezzel a csendélettel, Gábor, hogy iskolás, legalább az összetört csokidarabjaid bontanák meg a rendet. Minden szépen ki van dekázva, minden hozzáér mindenhez, de csak úgy diszkréten... Én azt várnám egy csokiszerető embertől, hogy azt az élményt adja át, ahogy és amilyen módon vágyni bír a csokira - mert ez így egy vágytalan kép - kérlek, fotózz nekem egy ilyen képet! (hegyi)

52/27 Testrész

Izgalmas mozgástanulmány, vagy fázisfotó, amit látok. Kicsit nagyvonalúan bánsz a térrel, mert ez a kép nekem erősebb lenne akár négyzetes formátumban is. Nem nagyon érzem az indokát az álló formátumnak, hiszen maga a mozgás is, amit a képen látok, a fekvő formátumot indokolná. (hegyi)
értékelés: