Munkák | Page 3 | Látszótér

Szűrés

Ebbe a képbe jobban belejátszott a szülői szem és szív, inkább emlékfotó a családi albumba, mint az előző. Annyira az, hogy egy kis kavicsot ad, nincs fókuszban, elvisznek a háttérben a lányok, a nézőpont se annyira jó, szóval hát igen, mondtam az előbb, nem könnyű megtalálni azt a pillanatot és helyzetet, ami túl tud mutatni azon, ami épp akkor és ott történik és hordoz valami univerzálisabba és tartósabb üzenetet is. (hegyi)

Lilla nem szereti a pelenkázást, viszont imád fotókat nézegetni. A kettőt ötvözve általában sikerül a manőver.

Nem könnyű úgymond röhögős (anno Demeterék így hívták, amikor gyereksorozatot kellett csinálniuk megrendelésre) képet csinálni, a gyerek rövid ideig együttműködő, a figyelmét megtartani nem lehet hosszan, ez a trükkje is ennek a képtípusnak. Ráadásul a gyerek akt még kritikusabb kérdés, a tabu határát súrolja, így kifejezetten jó most, hogy a keze és a könyv ott van, ahol. Körülbelül a helyszín is jó, ez szokott a másik probléma lenni, a képben felejtett zsebkendő, pelenka, félig megevett kajamaradék és a többi, szóval azt mondom, hogy persze, a fényekkel még lehetne játszani, hogy a bal lábán, amin a zokni van, ott picivel több fény legyen, de ez a kép egy szinte hibátlan gyerekfotó, úgyhogy megvannak a csillagok is. (hegyi)
értékelés:

Szia Ányez, köszönöm a képet. Nehezen elemzek ilyet, mert nekem a gesztus erősebb, mint hogy hogyan lehetne máshogy vagy mit lehetne korrigálni, úgyhogy most se mondok sok mindent, a tónusok tetszenek, ott a szirmok között a háttérben az a valami folt azt ki lehetne venni, mert viszi a szemem, de a gesztust nagyra értékelem. (hegyi)
értékelés:

Az ablak - függöny projekt harmadik része

Szép szomorú kép ez. Bezártság, reményvesztés, kilátástalan jövő, rácsok, szemben a másik börtön, ablakai mögött a többi rab, nézzük egymást. Mondhatnám, hogy nem tartottad a géped párhuzamosan az ablak síkjára, ettől csálé. De épp emiatt a hangulat miatt a csáléság is belefér, ha tudatos. Ha véletlen, akkor legközelebb javíts rajta. (hegyi)
értékelés:

Az első oké, ez ahhoz képest semmi. Bocs, ha megvan valami, azt utána nem kell keresni, mi lehet még, mert az már megvan. Akkor az jó, és elég is. (hegyi)

Ez finom, szép munka. Két bajom van. Az egyik, hogy én elhiszem, hogy így volt a külvilág átszűrődése a rojtokon, de ott az most nekem akkor is sok. Virít. És ezzel elviszi a figyelmet erősen magára. Ez FF-ben kiváló lenne. A másik a képarány. Ha tartod a 3:2es arányt, akkor lemarad a radiátorból az, ami nem is kell oda. De amúgy mondom, szép, jó meglátás. (hegyi)
értékelés:

Mostanában nagyon ritka, hogy egyedül vagyok bárhol is, mutatom a tartozékaimat. Főleg a Mini lekoptathatatlan, de a Maxi se élhet nélkülem.

A helyzet szerethető és kedves. A technika nem volt a barátod, egy táblagép alapvetően azért csak bizonyos korlátok között alkalmas a fotózásra. Az egyik a zaj, ami az ilyen pirinyó optikát tartalmazó szerkezetek esetén nem lesz szép. A másik az, hogy a szoftver ami a képet csinálja, elég bután tömöríti a JPG-t, és az objektív is egy nagy látószögű optika, emiatt a széleken torzít. Az úgy küszöbölhető ki, ha nem komponálsz úgymond készre, hagysz levágható széleket. Ez most ilyen, tanulmány, emlék, emiatt fontos. (hegyi)
értékelés:

Örülök neki, ha újra gépet fogsz és annak is, ha újra leckékbe kezdesz. Én kedvelem a kisvirágokat a fejed mögött, felett, azt azonban lássuk be, rátettél egy lapáttal a közeli gép miatti torzításra azzal, hogy a sapi is a fejedbe van húzva, így ennek van némi humora is, miközben az arc kemény, határozott, szóval nekem működik ez. Hajrá még! (hegyi)
értékelés:

Nem is tudom mit írjak ide, de íme visszatértem. Ez már a második karácsonyunk Lilla babával. Szóval sziasztok újra!

Üdv újra és búék meg minden. Jó látni a szent családot. Kicsit be vagytok szorulva a képhatárba, de alapvetően érthető és szerethető kép ez, én a kisautót még kijjebb tettem volna, hogy ne legyen luk a szélei felé. Várom a folytatást. (hegyi)

Vörös ősszel

Vele már találkoztam a tavasszal is http://latszoter.hu/szakkor/utcai-macska , most csak telefon volt nálam, de ő még mindig szép példány.

Az van, hogy a macskás sorozathoz az kevés, ha egy képen totálban van egy macska, bemozdulva, a környezet nélkül. Ez így nem értelmezhető, nem mutat túl azon, hogy a képen van egy macska. (hegyi)

Eső a vonatból

Isten éltesse Demetert névnapja alkalmából.

Nem nagyon tudom, és bevallom, nem is merem igazán boncolgatni, mi lehet az oka annak, hogy az utóbbi időben formai értelemben nem nagyon koncentráltak a munkáid, lehet, hogy ennek egyszerűen az az oka, hogy túl sok külső hatást engedsz át magadon és ezek térítenek el, de neked ezeknek nem kell megfelelned Ágnes. Ez a kép a bizonyíték, hogy ki tud jönni a kezedből olyan munka is, ami maradéktalanul jó. Szóval azt mondom, hogy az fontos, hogy az ember szívjon magába dolgokat, de azok csak arra jók, arra kellenek, hogy legyenek információid, legyen viszonyítási pontod elég, de ha megvan ez, akkor vissza kell állni a saját útra. Ennek drukkolok. (hegyi)

Nyári emlék

Miközben abszolút értem és érzem ennek a képnek a hangulatát, ez egy búcsú, azon gondolkodom, hogy mi az oka annak, hogy azt érzem, hogy valami nincs a helyén. Azt elmondom: minden úgy jó, ahogy van, jó a nap, a csillogás a koszos üvegen, a kötél, minden, de lehet, hogy túl közel mentél, és az lehet a baj. Nem kellene sokkal több, csak valamennyivel több az előtérben a hajóról, hogy még egyértelműbb legyen, hogy ez egy hajó, csak a korlátból egy kevés, vagy az ablakkeretből. Azért, hogy meglegyen az a kontraszt, hogy én most már megyek el, búcsúzom ettől a helyszíntől. Ez így is érthető, csak erre még rá kellene tenni egy lapáttal szerintem. (hegyi)

Teknőc

Van egy kiállása ennek a macskának, az biztos. Nyilván nem teljesen kiszámíthatóak ezek az utcai állatok, de én azért jobban örültem volna, ha még lejjebb van a kamera. Tudom, tudom, nem egy egyszerű dolog lefelé mozogni, a föld felé, mert a gravitáció egy furcsa barát, és néha megtréfál minket, de érdemes lenne egy kicsit még lejjebb, még lejjebb. Az ő szintjükön kell mozognunk, akkor fog ez működni. Látod, az előző képnél lementél, és abszolút szerethetővé vált a kép, a mi barátainkká váltak, oda le kell menni, ahol az előző képnél jártál. Történet nélkül ha ennyire tág a környezet, nem él meg a kép. (hegyi)

Pajtik

Ez haláli, abszolút rendben van. A két foltos arcú indián. Büszke tartás van, azért látszik, hogy megélt sorsok ezek, mind a két állatkának megvan a két története már, valószínű, hogy nem voltak egyszerűek ezek az évek, amik elmentek fölöttük, nagyon jól sikerült ez a kettős portré, abszolút működik, még az a kék autó is jó, hogy ott van, mert az ad egy játékosságot, egy dinamikát ennek. Köszönöm, hajrá, ez jó lett. (hegyi)

Nagy találkozás

Ha egy fél centi lenne alul, jaj de nagyon szeretném, de ettől függetlenül ez még így is jó: a félszemű macska, meg a másik. Ebből a képből most nem jön le, hogy mi a következő lépés, mert ahhoz a másik macskának is kellene lássuk a farkát, hogy tudhassuk, hogy itt most ismerkedés van-e vagy harc, vagy régi haverok találkoztak, de tulajdonképpen a megfigyelésed jó. (hegyi)