Az egy fontos értelmezése ennek a képnek, ahol a méretek, méretarányok, az ember és az épített környezet viszonylatát fejezi ki Gergő. Lehetne egyrészt ennek a kompozíciós ritmikának az összefüggéseit elemezni, de én valami mást próbálnék ennek a képnek kapcsán picit megszólaltatni, és fogadjátok ezt el, hogy esetleg nem a szokványos módon szeretnék két szót mondani erről a képről. Ez pedig látszólag teljesen nem ide kapcsolódó ötlet lesz. Mondom is a megoldást. Madách Imre: Az ember tragédiája. Ha esetleg egy picit az ember itt mindentől eltekint, házi feladattól, eddigi eseményektől, vajon szerintetek nem érzékelhető-e egy kis játékossággal az emberi alak, a férfialak feltekintő testtartásából adódó, fény segítségével létrejövő, falon látható árnyékról az, hogy az egy női figura, egy női árnykép? Nem olyan-e, mint valamilyen kettős történet: a parányi ember a nagy térben, a nagy alkotásban, a nagy kőműves rendszerben, egy nagy gépezetben tekint valahol a sorsa elé? Mert ha esetleg elfogadható ez a furcsa asszociáció, akkor véleményem szerint azért fontos a tizenhármas lecke épített környezetben Csősz Gergely munkája, mert egy nagyon őszinte, de tökéletesen a mostani élethelyzetére rímelő kérdésfelvetés pofonegyszerű eszközökkel való létrehozása. Valójában azt hiszem, hogy nyugodtan mondhatjuk itt ennek a képnek kapcsán azt, hogy (és van erre már több példa az Estiskolában) a legegyszerűbben, látszólag könnyedén, hosszú-hosszú érlelési munkával létrehozott dolgok a legerőteljesebbek. Tehát én ezt egy háromdisznós képnek gondolom, és nagyon köszönöm, hogy a Gergő nagyon határozottan megy a saját történeteiben. (szőke)
értékelés:
majd nyáron...
A képnek nagyon jót tesz az, amit ha esetleg egy másik alkotásnál látnánk, esetleg kérdésként merülne föl, hogy kiégett a háttérfelület. Itt viszont, ennél a képnél, van dramaturgiai funkciója, mert azt a ritmikai játékot, amelyet a vasoszlop, a láncok, és az odatapadt, fagyott jégfelület ad, azzal, hogy a kiégéssel elveszítjük a háttér részleteit, kiemeli, fontos ritmussá képezi ez jelenség. A háttér ilyenformán szintén egy ritmikai elemmé válik, gondolva itt a bal fölső sarokban lévő talán fák foltfelületére, és akár itt a jobb függőleges keretrésznél látható talán belógó fa vagy fal zöldes felületére. Ez az egy, amit esetleg a kép kapcsán javasolnánk, hogy az a belógó vékony zöld folt kicsit ezt a jó zene ritmust megzavarja, és azt hiszem talán itt nem Isten ellen való vétek azt mondani, hogy érdemes lenne valamilyen grafikai eszközzel kifehéríteni, eltüntetni ezt a kis zöld függőleges foltocskát. Abban a pillanatban a kép teljes egészében egy tökéletes ritmusú alkotássá válhat. Ez a kép ennek ellenére is, pont merthogy a Gergő megtalálta ezt az eseményt, megérezte ebben a ritmust, megtette ezt a megfigyelést, egy háromdisznós kép, és csak egy pici igazítás kell hozzá, hogy tökéletes kiállítási munkává váljon az alkotás. Köszönjük szépen. (szőke)
értékelés:
adószámunk
18296666-1-42
A Látszótér Alapítványt
banki átutalással
MagNet Bank
16200120-18524112
vagy PayPalon keresztül
Hozzászólások
Nagy Zoltán A.
2024. 05. 07. - 22:51
Lassan mindennek vége lesz egyszer és emlékké válik... Május 13-án a GórCső adásában elérkeztünk az…
Török József
2024. 05. 05. - 22:03
A Civil Rádió műsorából készített Közösségek című válogatáshoz ennek a sorozatodnak a 9. elemét…
Hegyi Zsolt
2024. 05. 02. - 23:26
- Sam Smith: Fire on Fire - Shire on fire - Kétszer próbáltam nem leírni - Szégyellem, na, de…
Török József
2024. 04. 29. - 20:11
A Civil Rádió interjúiból szerkesztett Színház a 117 percben című műsorhoz ezt a fotódat…
Hegyi Zsolt
2024. 04. 29. - 00:18
Én ezt elkérem az adásomhoz jól. Köszi.