Szorgalmi

when the music...

gondoltam amíg nem jön össze a harmadik lecke - /nem gondoltam volna, hogy egy egész alakos önportré ennyire kihívás (:/- addig csinálok egy kis szorgalmit :)

Ha jól tudom, ez talán egy Doors idézet, Morrisontól hallhattuk ezt, és én azt mondom, hogy minden nagyon szuper, jó ez a hölgy, aki ezt a gitárt a háta mögött tartja, de kettő dolgot jegyzek meg: az egyik az, hogy ez a kép szinte üvölt azért, hogy ezt egy normális világítási helyzetben megcsináld. Most ez a világítás túl lapos és nem is teljesen kiegyensúlyozott. A másik dolog az, hogy ha jól látom, itt van valami kis rövidnadrág a hölgyön, meg talán még vagy az utómunka lett érdekesre véve, de a lábánál a bőr is olyan fura, mintha ez egy harisnya lenne. Gondolom nem az, de mégis az élmény ez. Szerintem ezt úgy érdemes megcsinálni, olyan modellt érdemes keresni hozzá, aki hajlandó neked ezt az egészet megcsinálni úgy, ha nem is teljesen ruha nélkül, de úgy, hogy ezek a manifesztumok, mint a nadrág széle, vagy az atlétatrikó pántjai ne legyenek a képen, ez a kép akkor lenne igazán izgalmas. A női testhez nagyon szépen ritmizál ez a gitártest, ez, mint gondoldat abszolút helyén való, és az is nagyon jó, hogy össze van firkálva ez a gitár, de akkor ezt csináljuk végig. A másik fontos dolog, hogy a függőleges nem árt, hogy függőleges legyen, mert így most a gitár nem teljesen korrektül van beállítva. A harmadik, ami szinte a leglényegesebb dolog mindezek mellett, hogy meg lehet ezt külső térben is csinálni akár egy parkban, vagy kertben, ha félaktról beszélünk, vagy valami olyan ruhát veszünk föl, amit a gitár rendesen kitakarhat és legalább azt az illúziót kelthetné, hogy ez egy akt. Ez mindegy, de a lényeg az, hogy külső térben is megoldható ez, de nem egy betonoszlopnál vagy betonpárkánynál, az biztos. Miért ül ez a nő a kerítés előtt? Mit fog csinálni, szétveri a gitárt a kerítésen, vagy mi a következő pillanat? Maga a gesztus, amit megtaláltál, és amit ábrázolni szeretnél az tíz pontos, de a többi nincs végiggondolva. Érdemes lenne ezen még egy kicsit meditálni, úgyhogy ezt én most visszaadom ismétlésre, szeretném, ha nem kerülne be az íróasztalfiókba, hanem dolgoznál vele. (hegyi)

Szentiván éj vége

Rádiózz, míg felkel majd a Nap...

Eső után

utazás fénnyel

Utazás fénnyel, nos valójában utazás egy MÁV viszonylaton... ami teljesen ellentmond a fénysebességgel való utazásnak mind az egyenes vonalú mozgás (leszámítva egy két gravitáció okozta elhajlást), mind a sebesség terén. Viszont hazafelé tartottam egy fotós sétáról, és kivételesen jól jött a lassú tempó Budapesten belül, kis naplemente megfejelve pár közvilágítással. Nekem amolyan elmerengős, mindjárt elalvós, sosem érünk oda hangulatot ad, aztán persze kinek hogy.

Tama Szent Iván éjjelén

Talp

A legjobb barátomat szoktam fotózni, ez a kép róla készült.

Kedves Rita, itt kettő dologgal kellene kezdjünk valamit: az egyik a színvilág, ez a sárgás-zöldes árnyalat nagyon fura. Nem azt mondom, hogy mindent csak korrekt színviszonyok között lehet ábrázolni, mert igenis van létjogosultsága annak, hogy bármilyen szín irányba elvigyünk egy képet, de azt tudnunk kell, hogy a különböző színek különböző érzelmi viszonyrendszert hoznak, és ez a sárgás-zöld kicsit beteges világ, nem az egészségtől kicsattanó élményt hozza, van benne valami dekadens, valami lefojtott. Márpedig a kép ennek ellentmond. A srác ezzel a macival szerintem másról beszél. A másik dolog a kompozíció. Ezt a macit lehet, hogy ha a váll felé elmozdítod, akkor egy izgalmas háromszög jön ki a fejjel, a talppal és a macival, sőt, a maci még ellensúlyozhatná a másik felhúzott lábat is, ami a térdnél látszik. Aztán van egy harmadik dolog: ha ez egy szoba, és oda egy központi csillárnak nevezett lámpa világít, akkor is megoldható az, akár egy kis piperetükörrel, hogy erre a talpra odaderítsél, odavetíts valami kis fényt. Fogsz egy elemlámpát, vagy egy íróasztallámpát, én nem akarok itt ötleteket adni, mert a leleményességeteket magatoknak kell kialakítani, mindenesetre most a talpból vajmi kevés látszik, és ennek is köszönhető az, hogy valamennyit levágtál a sarokból. Márpedig ha ez Talp lecke, és ennek egy primér, elsődleges megoldását keressük, mert talpat fotózunk (nem csak ez a megoldás lehet érvényes), akkor nem árt, ha ez a forma megvan. Miközben egy nagyon izgalmas helyzetet hozol ezzel a falikárpittal, a modelleddel, a macival, a felhúzott térdekkel, a világítás, a színviszony és a kompozícióban való helyzetek miatt szerintem megérne ez a kép egy ismétlést. (hegyi)

wwwdww

Látszótér

Nincs az idén sok időm a fotóra, ezért külök nektek egy képet, nehogy elfelejtsetek.:)

Az ifjú pár összesen kb. 140 éves.

Csak madzag

Ennyi nekem épp elég a külvilágból...

Én ezt átteszem a szorgalmiba, mert ez nekem nehezen értelmezhető megoldás. Kusza a kép, kusza az ötlet, nekem ez most nehezen dekódolható. (hegyi)

még mindig

A 2012-es Tilos Maratonon is képviseltette magát a Látszótér, Babos Anita és Ocztos István a gyerekekkel foglalkozott, két csapattal főztünk lecsót és báránypörköltet, amivel a jelek szerint a legeredményesebb napot tudhatjuk magunkénak az adománygyűjtést illetően. Jóska, a rádiónk főnöke ezen a napon töltötte be 47. évét, amit a csapat hatékony konspirációt követően ünnepelt vele, a meglepetés orosz nyelvű köszöntőn kívül került torta, sütemény, juharfa, és ki tudja még mi mennyi ajándék az asztalra. Nagy köszönet mindenkinek, aki részt vett a munkálatokban, aki eljött és erősítette a Látszóteret, nem utolsó sorban Bagi Tamásnak és Piller Gergőnek a lecsós csapat, Szőke Andrásnak és Pápai Zoénak a bárányos csapat vezetéséért, Anitának és Istvánnak a gyerekprogramokért. Jövőre veletek ugyanitt, hajrá Tilos, hajrá Látszótér!

Utómunka táborban voltunk Ráckevén a Gerlei lakban. A csapat: Béla, Bea, Buda, Gábor, Zsolt, Bandi, Bara, Hanna, Győző, Brigitta, Ágnes. Köszönjük, jó volt.