Szemtől szembe, nézz a szemükbe! Hátra arc, most!
Már ott állt háttal a falnak, csípőre tett kézzel, mert a
hónaljában duzzadó kelésektől nem bírta leereszteni a karját. – Most aztán baszhatom –
mormogta Aureliano Buendía ezredes. – Baszhatom az egészet: a végén jön ez a hat
tökéletlen, és lepuffant, és nem lehet tenni semmit. – Ezt ismételgette olyan dühvel, hogy az már-már vallásos buzgalomnak tetszett, és Roque Carnicero kapitány meghatódott, mert azt hitte, hogy imádkozik.
A Felvidéki napló Éttermi capriccio című adásomhoz kérem el Tőled Csaba ezt a fotót ajánlóképként, s ehhez Aureliano itteni hozzászólását is szeretném kölcsönvenni. Köszönöm mindkettőtöknek!