Ezek a színek... :)
Nagyon szép, és izgalmas részek bújnak meg ezeken a száradó virágfejeken. Összegyűjtöttem egy nagy csokorral már én is, sötét kamrában száradnak, és várják, hogy hozzáfogjak. De még valahogy nem állt össze nekem, hogyan is. Képed nézegetve azon gondolkodom, hogy szükséges-e a tükröződés is? illetve itt az előtérben az elszáradt bimbókkal nem lehetne-e valami mást kezdeni? Szóval valahogy azt érzem, hogy egszerűsíteni kellene. A színek nagyon tetszenek (a kék folt leszedhető vagy semlegesíthető lenne), átjön az elmúlás melankóliája. A formákban leginkább a rózsa feje, és a felső ívek amivel lehetne szerintem. De tudom, ez egy napi projekt, nem ez a fő szempont, csak gondoltam megosztom.
Ingrid, köszönöm -- nekem is nagyon tetszett ez a hervadásában is élénk színű rózsa.
István, nagy köszönet a hosszabb gondolatokért, tudod hogy szívesen veszem -- így már megérte ez a kép. Nekem szvsz nem tetszik olyan nagyon, hogy sokan a 365-ben úgy érzik, hogy ha van sorszám a képen, akkor már minden van, már nem kell agyalni a címen. Mert ha a kép kicsit is tudatos, akkor cím már akkor van amikor a kép még csak a fejedben formálódik. Ezt azért mondom most, mert szerintem itt a cím és a kép együtt adna ki valamit, de kommented alapján ebből csak a képet nézted. Nálam a tükör kell, mert a mesebeli gonosz mostoha és a tükör viszonya elég egyértelmű. Valaha szép volt, de elcsúfúlt, aztán a tükörtől várta hogy mégis szebbnek mutassa... Így ez a rózsamostoha dühös, sértett módon elfordul a tükörtől, nem néz bele. A bimbók, nekem még kellettek, mint az öreg zsörtölődős mostohával együtt megzsémbesedett, elrontott gyerekek, akik a jövőben (tükörkép) távolodnak az öreg méregzsáktól, de ez lehet már túldumálás. Levenni sajnáltam őket az az igazság, és engem képileg sem zavartak.
A kék foltban max. igazad van, arra figyelni kellett volna.