Több olyan dolog van ebben a képben, aminek kifejezetten örülök. Ilyen az, hogy nagyjából sikerült elérni azt, hogy azon a szinten legyünk, ahol a kutya, hogy az ő világát, környezetét mutassuk be, vagy azt a nézőpontot, ahonnan ő a világot szemléli, és ez fontos. Jó a térbeli elhelyezés is, a kompozíción kívül a világítással is ki vagyok békülve, rendben van ez. Amivel nem értek egyet, az a pillanat. Nem tudom, hogy ez milyen fényképezőgéppel történt, és hogy hány darab készült ebből a képből, de jó lenne erről tudni valamit, ugyanis olyan, mintha nem akkor lett volna exponálva, amikor ez optimális lett volna. Azért gondolom ezt, mert Andor lábaiból, a füleiből, meg a fejéből valami olyan formai kuszaság jön létre, hogy nem tudom, hogy most akkor a füle az a lába, vagy a lába a füle, vagy a füle a szájából lóg ki, vagy nem tudom, hogy az micsoda, valami kinövés az állán, szóval, valahogy ez az egész nem pontos. Ami pontos, az a kutya második fele, tehát derékmagasságtól a fenekéig, a farka pedig kiváló, azzal nincsen semmi baj. Ha várunk egy szökkenésnyit, akkor valószínű, hogy a kutya, már csak alkatából adódóan is kénytelen valamivel jobban felénk fordulni, és lehet, hogy az optimálisabb lett volna. Ezt tudom hozzátenni. Mindezzel együtt ez egy jó indítás, és én most megadom rá a 3 csillagot, a leckemegoldásra viszont még várok ennél a képnél. (hegyi)
értékelés: