A barátom az apukájával, egy kellemes délután az udvarban.:)
Itt Feri korai, etnoszociografikus korszakának híres képeiből látunk egy újabb megközelítést, erre olyannyira kell mindenkinek emlékeznie, hogy az Estiskola oldalára látogató Balla Demeter fotográfus is a Mácsai-féle fotós vonulat egyik darabját értékelte a legtöbbre és díjazta azt saját albumával, megjegyzem, hogy azért is lehetett így, mert Demeter akkor még nem látta ezt a fotót. Feri nagyon jól érzi azt, hogy a modellek mozgatásából adódó méretkülönbségekkel miképp tud történetet mesélni nekünk, jelen esetben az a szeretet és tisztelet, ahogy a fiú maga elé emeli az apát, az idős ember bölcsességet sugárzó tekintete, a fiú szeretetteli mosolya és a kettő összhatása van működésbe hozva kompozícióval és a megfelelő pillanat elkapásával. (szőke)
értékelés:
Talán ide téved még valaki ezért elmondom, hogy ezen a képen, Viktor barátom, és az apja látható. Viktor, valahányszor szóba kerül apukája, mindég nagy tisztelettel és szeretettel beszél róla. Tehát András kitűnően elemzi a szereplők kapcsolatát, egymáshoz való viszonyukat, Én viszont csak arra koncentráltam fényképezéskor, hogy az "öregnek" milyen jó karakteres arca van, és milyen szerencse, hogy Viktor fiatal arca emeli, ellenpontozza az apjáét, és még egy kicsit balra léptem, hogy az alakok a helyükre kerüljenek a képen, és katt. A "korai, etnoszociografikus korszakomon" meg jót nevettünk, a lányom szekált is vele fél délután. :):)