Szüleim...

Camilla óriási kritikus, óriási megfigyelő. Ezt eddig is lehetett tudni. Nagyon ért ahhoz, hogy hogyan kell felzaklatni. Eddig a történetek nagy része egy olyan belső és személyes világban játszódott, főleg saját maga és a gyermeke történetében, amely egy egészen szuper-közeli mikrovilágot mutatott. És természetesen erre a képre is ez érvényes, viszont attól nagyon fontos mindaz, amit itt ő létrehoz, hogy kilép és már, mint valódi fotós elkezd belefigyelni a világ összefüggéseibe magán átszűrve. Sejthetően valamilyen családi rendezvény van, talán rokonokat is látunk a háttérben, de annak a sűrítése, történeti sűrítése, ami az ilyen családi rendezvényeken a köszöntés, beszélgetések, rég nem látott személyek egymásra találása, nagy veszekedések, nagy nevetések, nagy viták és természetesen a gasztronómia, és természetesen azokban a rituálékban a végső kicsengés, a torta. Attól sűrít, mert az egésznek van egy, a cseh filmművészetben, a cseh világlátásban nagyon is ismert szatirikus éle. Fogja magát, és ő az élességet a tortára helyezi el és mindaz, ami nagyon, nagyon fontos lenne, hogy Szabó néni, Szabó bácsi ott vannak a háttérben és ezt mi rögzítettük, ez másodlagossá válik. És az elsődleges, nagyon is kritikus hangvétel, hogy minden a tortán keresztül, minden a meggyes tortán keresztül látható. Én ezt egy nagyon fontos döntésnek tartom. Tehát az, hogy itt ennél a képnél, hogy mért ide kerül az élesség a kép elejére, azt az üzenet bizonyítja. Erről már sokszor más-más képek kapcsán beszéltem, hogy ez a látszólag könnyű döntés eldöntheti a képnek a sorsát. Abban az esetben véleményem szerint, hogyha a hátul lévő személyeken lenne az élesség, akkor ez egy korrekt, úgymond meglesett kép lenne, ahol nyilván időnként vitatkoznunk kellene, hogy mi legyen az előtérbe, mert az számomra nem lenne éles, nem lenne jól appercipiálható, de az biztos, hogy a háttérben lévő látványt, azt meg félig-meddig kitakarná. Ebben a helyzetben viszont nem erről van szó. Ebben a helyzetben pont egy fordított döntést látunk és ez a döntés helyrebillenti, és mintegy díszlet hátérré változtatja a családi történetet. Talán annyi, nyilvánvalóan ilyenfajta játékos megfigyeléseknél nehezen lehet beavatkozni a képekbe, hogyha itt valahol egy pici kis zseblámpa ezt a tortát oldalirányból megvilágította volna, akkor a torta sérülései, a torta érzelmi világa, ami itt végigharcolta ezt a délutánt, ezt a családi eseményt, ez még erőteljesebb, még szarkasztikusabb lett volna. De véleményem szerint így is megvan a három disznó. (szőke)
értékelés: