Egy picit ez a kép is dől bal felé. Nem tudom megmondani miért, mi a cél ezzel a döntéssel. Visszahozhatná a képnek a bal oldalán lévő fal, ha abból többet adunk. Most nem ez történik. A kép ereje azonban abszolút működik. Van valami vészjósló abban, ahogy a modell ezzel a rollerrel a lépcső tetején áll. Olyan mint egy film. Lehetne ez egy bevezető képsora is egy filmnek. A vészjósló élmény abból táplálkozik, hogy minden lépcső hordoz magában valami titkot. Megyünk fölfelé a lépcsőn, és nem tudjuk, hogy mit találunk a lépcső tetején. Ez átvitt értelemben is igaz. Most a kép ezt abszolút jól mutatja, mert a felhős ég az, ahová vezet a lépcső, nem látjuk, hogy itt mögötte egy játszótér van, egy park, egy múzeum, vagy micsoda. Tehát nagyon jó az, hogy ezt a kérdést Bara nyitva hagyja. A másik, hogy áll a kis modell ezzel a rollerrel, és reméljük, hogy nem fog lerollerezni a lépcsőn. Néz ő valahová távolra, érdekli őt az a helyzet, de nem eldöntött, hogy ő most le fog jönni ezen a lépcsőn, és azt fogja megnézni, vagy gyorsan sarkon fordul, pördül egyet a haja a levegőben, és elrollerezik viharsebességgel a másik irányba, ki a képből. Ez is a dinamikát erősíti. Kompozícióban is a csúcsára állított háromszög az, ami ezt a kompozíciót jellemzi. Ez nem egy nyugalmas forma. Nagyon jól használja ezeket Bara. Nekem ez egy három csillagos kép, azzal együtt, hogy nem árt arra figyelni, hogy a vízszintesek vízszintesek legyenek, a függőlegesek függőlegesek, és a párhuzamosak a végtelenbe találkozzanak, ne valahol sokkal hamarabb. (hegyi)
értékelés:
Kedves Bara!
Szeretnénk kölcsönvenni a képedet Novotny Orsival együtt a GórCső következő, 2018. március 30-án 21 órakor adásba kerülő, Múzeumok ligete című műsorához. Az adásidőben szeretettel várunk a cseten is, de a műsor megtalálható lesz az archívumban is.
Köszönjük szépen!